Borzás (Magyar-).

Nevének változatai: 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 139. Buzyas. 1334-ben*Dl. 30370. Buzias. (Villa). 1406-ban*Gr. Bethlen ltár. Bozias. 1435-ben*Gyf. Miscell. III. fasc. 3. nr. 15. Bozzás és Bozyás. 1503-ban*Dl. 27781. és 28003. Bozzyas. 1610-ben*K. M. Prot. D. 55. 56. Bozzás. 1614-ben*Gyf. Prot. Magnificat fol. 88. és Gyf. Cent. 2. 57. Magyar-Bozzas. 1678-ban*Gr. Kornis ltár. Magyar-Borzás. Oláhul: Bozies.

Az itt bőven termett bodzáról utó- s magyar lakóitól pedig élő-nevét vette. Először emlittetik 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstrom 139. Buzyas néven.

A róla nevezett patak partján nyugatról keletre nyíló völgykatlanban fekszik, Deéstől 43.4 kilométerre a kékesi szolgabirói járásban.

Első megnevezett birtokosa Bethleni János fia Gergely, a kinek azt 1383 körül*Dl. 29443. Mária királyné adományozta oda.

{253.} Midőn azonban 1406-ban*Gr. Bethlen ltár. a király Bálványosvárát szántói Laczk Jakab és Dávidnak adományozta, Borzast is, mint e várhoz tartozót, elfoglalni akarták, de annak birtokosa Bethleni Gergely fia János ellentmondott, valamint a várnak 1407-iki*Dl. 9331. iktatása alkalmával Bethleni Gergely fia János és György és Apafi Péter fia Miklós.

1435-ben*Gy. F. Kpt. Misc. III. fasc. 3. nr. 15. Bethlen János fiai Miklós, Gergely és Antal Borzást maguk közt három részre osztják, de az ottani curia és halastó Miklós és Gergelynek jutott.

1491-ben*Dl. 27789. Bethleni Gergely és fiai Balázs, Elek és János egy itteni halastavat a Mellyes vizében Bethleni Miklósnak engednek által.

1492-ben*Gr. Bethlen ltár. Bethlen Gergely emlitett fiai és ezek leánytestvérei Katalin, Klára és Zsófia Bethlen Miklóst itteni halastó építésétől tiltják.

1492-ben*Leleszi Conv. ltár fasc. 1492. nr. 29. Bálványosvár tartozékául van megemlítve.

1493-ban*KM. prot. m. 47. Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.

1496-ban*Torma gyüjt. László kir. új adomány czimén a Bethlenieknek adományozza.

1499-ben*Gr. Bethlen ltár. az erdélyi vajda itélet-levele alapján Bethleni Bernát neje Anna, Bethleni Miklós ellen, azon Bethleni Bernátnak itteni udvarházába a hozzátartozó földekbe és 9 jobbágytelekbe (Nyilas, Takács, Bán, Kiss, Kabos, Palatkai, Álcs, Balás, Kutas) beigtattatik.*Lásd Kéthelnél is.

1503-ban* Dl. 28003. és 27781. Bethleni Miklóst s fiait Jánost és Vitálist kir. új adomány czimén itteni részükbe beigtatják.

1511-ben*Gr. Bethlen ltár. egy részét e községnek Bethlen Miklós fiai János és Farkas birják.

1561 és 1567-ben*U. o. Szilvássi János és Zsombori Márton, mint anyai ági utódok a Bethlen fiukat megnyervén, a leánynegyedet kikapták és e birtokon pedig megosztoztak.

1576-ban*U. o. Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni általa elzálogosított részét magához válthassa.

1576-ban*Km. Kraszna B. 52. Szolnok. int. B. 46. Báthory István fejedelem a hozzá hűtlenné lett Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozta oda s a következő 1577. évben*KM. Szolnok. int. B. 25. 46. és F. 5. be is igtattatott. Jobbágyok: Szilágyiak, Hencs, Kis, Bercsényi.

{254.} 1578-ban*KM. ltár. Apafi István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenítésétől eltiltja.

1584-ben*KM. prot. D. 130. néhai Bethlen Gergely fiai György és János s néhai Bethlen György fiai Miklós, Ferencz és Mihály magszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.

1584-ben*U. o. DD. 50. e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Csányi Gáspár kezén van.

1589-ben*Gyf. Cent. P. 19. Báthory Zsigmond itteni Bethlenvárához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.

1590-ben*Gyf. Prot. Balásfi 182., 183. buni Bethlen Farkas itteni részének kiválthatási jogát sógora Károlyi István a fejedelem udvari kapitányára ruházza át.

1591-ben*KM. Lib. Reg. Sig. Báth. fol. 229. néhai Sombori László gyermekei: Sándor, Gábor, Zsigmond, Farkas, Erzsébet gyergyói Lázár Andrásné, Anna teremi Sükösd Istvánné és Anna gyámjuk Kovácsoczy Farkas kanczellár gyám-gyermekei részére a fejedelemtől az itteni bordézmát kapták ajándékba.

1592-ben*KM. prot. A. 184. Nádasi Jánosnak Szilvási Márton leányától Annától való fia Péter itteni részét nagydevecseri Somay Gergelynek adja cserébe.

1601-ben*U. o. B. 45. Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert s a hűtlenségbe esett Báthory András bibornok részét nejére Kendy Zsuzsannára hagyja.

1601-ben*U. o. B. 56. Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részét is, ha kiváltaná, neki adni ígéri.

1606-ban*U. o. E. 35. Doboka C. 16. és 7. Lib. Reg. 175. Sombori László fiai Gábor és Zsigmond itteni részüket Szabó Márton kolozsvári polgárnak vetik zálogba.

1607-ben*4. Lib. Reg. 172. 210. Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányait: Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsannát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.

1608-ban*KM. prot. F. 60. Mindszenti Benedek egy jtelkét a Somay Gergely és özv. Kabosi Pálnéé mellett Szilágyi Petronellának Mikola Jánosnénak adja cserébe.

1610-ben*U. o. E. 107. Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba.

{255.} 1610-ben*KM. prot. E. 49. Jaksich István itteni részét jegyesére, Ombozy Zsuzsannára hagyja.

Bölönyi Gáspár pedig*Gyf. prot. Deus ad aux. 329. itteni részét nejére Teleki Katalinra és testvérére Bölönyi Gáspárra hagyja.

1610-ben*KM. prot. F. 145. mivel Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fia Péter mint a széki merényletben részes, összes birtokaitól, így itteni részeitől is megfosztatott, azokat a fejedelem sógorának, Dobay Tamásnak adományozta, ki viszont azokról Makray javára lemondván, magának azon itteni részt megtartotta.

1610-ben*U. o. D. 55. Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Szilvásy Péternek itteni részét Kállay Gergelynek adományozta oda, másik birtokosa Wesselényi Boldizsár, (jobbágyai: Székely János és Antal) a ki 1612-ben*7. L. Reg. 112. KM. Doboka V. 34. gyekéi Wesselényi Gáspár fia Boldizsár itteni részét hívének, mócsi Csongor Péternek, hű szolgájának adományozza 300 frtért, kivéve egy jobbágytelket, mely el van pusztulva s a mely a Sikó Istváné, a Wesselényi szakácsáé s ebben őt a következő évben Bethlen Gábor fejedelem is megerősíti.

1612-ben*Proclam. nagyenyedi Bölöni Gáspár itteni részét Gazdag Ferencz-nek adja cserébe. Ugyanekkor*Gyfv. kápt. Prot. P. Taraczközi 195. nemes a Borzási Szabó család.

1614-ben*Makray cs. ltár és Gyf. prot. Magnificat 88. és Cent G. 57. a Makrayak és Dobayak fentebbi 1610. évi egyezségüket megújítják.

1614-ben*7. L. Reg. 156. Bethlen Gábor fejedelem nemes Rósa Jánosnak a Lisibona Gerárd Bán Máté nevű jobbágya és az iskola szomszédságában lévő házát megnemesiti.

1618-ban*10. L. Reg. 95. körtvélyfái Bölöni Gazdagh Ferencz Kovács és Kis közt lévő elpusztult telkét körtvélyfái Deák Illésnek eladván, a fejedelem azt minden közteher alól kiveszi.

1618-ban*Gr. Bánffy ltár. Szikszai Györgyné Bánffy Juditnak itt két népes jobbágytelke van. (Rósa, Mészáros.)

1619-beri*KM. prot. K. 113. Doboka H. 22. Küküllő H. 5. Kendy Krisztina itteni részét férjére Haller Zsigmondra ruházza, a ki abban 1620-ban*KM. Szolnok int. H. 12. Apáti Somay Gergely, Gyerő István, Vámos István, Lisbone Gerárd özvegye, nagybölönyi Gazdag Ferencz és Haller István jelenlétében beigtattatik, de az igtatásnál 1620-ban Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy {256.} Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsanna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsannától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.

1623-ban*Hodor. Doboka Esmertetése 750. l. Wesselényi Boldizsár hű emberének, mocsi Csongor Péternek egy itteni telket adományozott.

1624-ben*Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban*U. o. a fejedelem is megerősíti.

1630-ban*Gyf. kápt. 16. Lib. Reg. 121. idevaló nemes a Szerecseny család.

1631-ben*K. M. Szolnok Int. L. 1. négerfalvi Lisbona Henrik és neje Gerőffy Erzsébet szolgája Kaptán Bálintnak egy itteni jobbágytelket ad.

1633-ban*K. M. Doboka S. 91. Buni Bethlen Ferencz diósadi Szilágyi, máskép Boda Mihály szolgájának, Mindszenti Gábor és Lisbona Henrik jobbágyai háza között lévő házát adományozza.

1633-ban*Gyf. kápt. 17. Lib. Reg. 96. (Elveszett.) idevaló egy telkes nemes a Szabó család.

1633-ban*24. L. Reg. 30. Gáthi Miklós, a fejedelem orvosa, itteni részét, mely Lisbone Henriknél van zálogban, Buni Bethlen Ferencznek adja zálogba.

1637-ben*18. L. Reg. 208. Gyf. Cent. A. 16. Rákóczy György Haller Istvánt itteni részében megerősíti.

1650-ben*Km. Szolnok int. H. 8. Pécsi Erzsébet, előbb Mindszenti Gábor, majd Haller Péter özvegye s leánya Mindszenti Erzsébet óvást tesznek az ellen, hogy Bethlen Ferencz azon itteni birtokba, melyet néh. Gáthy Miklóstól a fejedelem orvosától vett, magát beigtattatta, noha arra ők is jogot tartanak.

1651-ben*Gr. Rhédey ltár. tanúk vallják, hogy Bornemisza Boldizsárnak itt 6 ház jobbágya volt.

1654-ben*Gr. Kornis ltár. Bánffy Anna, előbb viczei Mindszenti Benedekné, 2-or gyekéi Wesselényi Boldizsár özvegye itteni javait gyermekei három részre osztják, így fia Mindszenti Gábornak leánya Erzsébet Kapi Gábornénak jut 2 puszta jobbágytelek, Wesselényi Kata Kornis Ferencznének egy népes és 3 puszta, Krisztina id. Csáky Istvánnénak 1 zsellér és 2 elpusztult jobbágytelek. (Nagy, Bány, Pap, Kutas, Borzas, Sárközi, Rosa jobbágycsaládok.)

1659-ben*U. o. a tatár rabságban lévő Kornis Ferencznek itteni részét Haller Jánosné Kornis Kata, Kornis Gáspár, Perényi Gáborné Kornis {257.} Anna, Perényi Ferenczné Kornis Krisztina, a Kornis Ferencz gyermekei zálogba vetik Mindszenti Erzsébet Kapy Gábornénak.

1672-ben*Gr. Kornis levéltár. Csongor Zsófia itteni részét férjére Zsolnai Dánielre hagyja. Ugyanekkor*Gr. Bethlen cs. ltár. a bethleni uradalomnak van itt 11 jobbágya 12 fiúval, 22 zsellére 17 fiúval és 4 puszta házhelye.

1676-ban*E. F. L. XII. fasc. 5. A. birtokosai Kölesei Tamásné Gyerő Zsófia, Bethlen Ferencz özvegye Kemény Katalin és Haller Jánosné Kornis Katalin.

1678-ban*Gr. Kornis ltár. Kornis Gáspár Zsolnai Dániel itteni részét elfoglalta, mi okon, nem tudjuk, de utódai tovább is birják.

1679-ben*Torma gyüjt. egyik birtokosa Gyerő Mária. Szilágyi Péter jobbágy.

1688-ban*U. o. Kapi Erzsébet Jábróczki Ádámné szülői után ezek itteni részét örökölte,*L. Vicze.

1694-ben*Gyf. Doboka fasc. nr. 23, 24. birtokosa legnagyobb részben a Bethlen család.

1754-ben*Széki ev. ref. egyh. ker. javak összeírása. gr. Bethlen Pál, Nagy Zsigmond, Veres Pál, gr. Haller, Szeredai Borbára Jábróczki Gáborné, Rhédei család, gr. Bethlen Lajos birtokosai emlittetnek.

1765-ben*Km. Neor. C. 85. Szentkirályi Éva Szathmáry Györgyné itteni anyai részét Kovácsi Mihálynak s nejének Nagy Zsuzsannának adta cserébe.,

1768-ban*Km. Lymbus. itteni birtokos néhai göczi Nagy János fia György, fia István, fia Ferencz, fia Zsigmond.

1770-ben*Erd. főkormsz. összeírt birtokosai: gr. Bethlen Pál és Lajos; kovásznai Kovács Mihály férji, göczi Nagy család apai jogon és bethleni Székely Mihály.

1786-ban*U. o. birtokosai: gr. Bethlen Pálnak van 17 jobbágya, 3 zsellére, gr. Bethlen Gergelynek 8 jobbágya, Gaál Istvánnak 13 jobbágya, 1 zsellére, a kir. fiscusnak 9 jobbágya, gr. Rhédei Mihálynak 1 jobbágya, gr. Kornis Antalnak 3 jobbágya, Bodoni Józsefnek 2 jobbágya, Váradi Józsefnek 2 jobbágya, Szentgyörgyi Józsefnek 1 jobbágya, Kovács Mihálynak 1 jobbágya, 1 zsellére, Nagy Józsefnek 1 jobbágya, Nagy Sámuelnek 1 jobbágya, reform, egyháznak 6 jobbágya, a községnek 1 jobbágya.

1806-ban*Széki ev. ref. esp. ltár. Kovács István és László, Nagy Lajos, Haller István gr. birtokosait említi az összeírás.

1809-ben*Erd. főkormsz. birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak van 13, gr. Bethlen Ferencznek 6, gr. Kendeffy Ádámnak 9, gr. Kendeffy Ferencznek 3, {258.} Jékei Sándornak 1, Székely Sámuelnek 6, gr. Kornis Antalnénak 3, Váradi Józsefnek 3, Czakó Zsigmondnak 3, Ajtai Györgynek 1, Bodoni Józsefnének 1, gr. Rhédei Ferencznek 1, Kovács Istvánnak 1, Szebeninének 1, Pálffy Gábornénak 2, Török Sámuelnénak 2, Nagy Sámuelnek 1, Nagy Lászlónak 1, Nagy Lajosnak 1, Kovács Miklósnak 1, Kovács Lászlónak 1 telke.

1820-ban*Erd. kancz. ltár. birtokosai: gróf Kemény Farkas, Jékei Zsigmond, gróf Bethlen Ferencz, gr. Kendeffy Ádám, Kendeffy Ferencz özvegye, Kende László, Gruzda Ferencz, gr. Haller István, Váradi József, Tarcza János, Bodoni Sándor, Czakó Zsigmond és József.

1837-ben*Hodor. Dobokamegye Esmert. 750. l. az emlitetteken kivül itteni birtokosok még Rákosi, Szentgeliczei, Markó, Dálnoky, Pap, Zilahi családok.

1863-ban*Urb. Wes. 67–181. l. Kendeffy Karolina özv. Theilné, Szebeny Antal örökösök, özv. gr. Bethlenné Haller Borbára, gr. Haller Ferencz, gr. Bethlen Sándor, id. Ajtai György és Gábor, Jékey Kata, gr. Bethlen Pál, id. Mósa József és neje, Czakó Borbára itteni birtoka után úrbéri kárpótlást kapott.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 110 füstből 12 nemesi füst volt.

Nemesi jogú birtokosai voltak: Csiszár Farkas, Wass Károly, Fekete Zsigmond, Jákó Pál, Makai István, Hari Péter, Nagy István, Bónis Elek, Somogyi Elek és 7 Papp családbeli.

1868-ban*Széki esp. ltár. Nagy Elek, Bakcsi és Réti család.

Jelenlegi birtokosai (1898): Ajtai Endre, 372 h. 988 öl; öröklés atyja Ajtai Gábortól. Kovács J. János, 193 h. 100 öl; vétel gr. Bethlen Gergelytől, kitől Berggrün Ödön birja vásár útján. Gr. Bethlen Ödön, 126 h. 1280 öl; öröklés gr. Bethlen Páltól. Bónis Elek, 159 h. 33 öl, öröklés apja id. Bónis Elektől. Keresztes Sándor örökösei, 132 h. 1262 öl.

Hagyomány szerint e falu őslakosainak egy része a magyarokon kivül a szász volt, de idővel a magyarságba olvadt bele.

A XVII-ik században az ide telepitett oláh jobbágyság szaporította lakóinak számát.

Róm. kath. egyháza egyike volt a legrégibbeknek, 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstrom 139. plébánosa Pál, ki 60 denárt fizet.

1490-ben*Gr. Bethlen családi levéltár. plébánosa Jakab.

A reformatió alkalmával a protestáns egyház alakult meg benne. Temploma ezt megelőző időből való. 1867-ben újittatott meg, midőn {259.} haranglábját is építették. Jelenleg 3 harangja van, melyek közül egyik „1737 D. 7. M. A. 1 C. U. I. Borsás,” a másik 1798-ban, a harmadikat 1884-ben*Ev. ref. Népkönyv. 1888. 17. l. akkori papja Csiszár Farkas és neje Kovács Juliánna öntették s ajándékozták az egyháznak, mint feliratán olvasható.

1622-ben*Széki esp. jegyzőkönyv. Borzas Kéthelylyel képezett s képez ma is egy egyházközséget, a midőn a templom, ekklézsia, pap és mester részére feles számú szántóin kivül egy darab puszta szőlője is van.

1722-ig anyaegyház s ez időben Viczének lett leányegyháza,*U. o. de nemsokára ismét ev. ref. anyaegyházközséggé lett s később Bődön, Dellő-Apáti is hozzá csatoltatott.

1644-beIi*Széki esperesi levéltár. összeírás szerint van egy aranyozott ezüstpohara, czin-kannája, s egy ilyen kenyérosztó tányéra, talpas keresztelő ónkannája, két úrasztali takarója s egy harangja.

A templom mellett papi és iskolamesteri ház. Az ekklézsiának van 3 drb szántója s egy rétje, egy elpusztult szőlője. A pap részére 6 drb szántó és két drb rét, leányegyháza Vicze.

1680 körül*U. o. Horváth András a templom számára egy szőnyeget s aranynyal hímzett keszkenőt s egy aranyvirágos ezüstpoharat ajándékozott.

1690-ben*U. o. a viczei ev. ref. egyház egy kék fejtős vászonabroszt, 1748-ban pedig egy ónkannát s virágos kék selyemkeszkenőt ajándékozott.

1738-ban*Széki esp. vizsgálati jegyzőkönyv 1744-beli feljegyzés szerint. Jábróczky Gáborné úgy itt, mint Kéthelyben a quartát megtagadta.

Ev. ref. egyház javai 1754-ben:*Széki ev. ref. egyházmegyei javak összeírása 84. l. a falu alsó részében két házastelek, egyiken a templom mellett a pap lakik, a másikon a mester, de ez nem lévén, zsellér lakik benne, fizet a papnak és az esperesnek érette. 10 drb szántója 28 köböl vetésre való, 4 drb rétjén 12 szekér széna terem, szőlője 1 drb s van 23 frtja.

1808-ban*U. o. az ekklézsiának van 5 zsellértelke.

1811-ben*U. o. néhai Nagy József egy szőlőt ajándékozott az ekklézsiának.

1825-ben*U. o. Török Borbára a Magyar-hegyben egy szőlőt adományozott.

1830-ban*Széki esp. vizsg. jkönyv 80. l. van 5 belsősége; anyakönyveit 1781 óta vezeti.

{260.} 1834-ben*Széki ev. ref. egyh. javak összeírása. ősi ns. Mészáros Lőrincz és neje Hari Zsuzsanna az úrasztalára díszes takarót adott.

1888-ban*Névkönyv 18. l. lelkész fizetését a hívek kepéje, 27 hold birtoka, 1863-ban*Urb. Wes. 208. l. megváltott 310 frt dézmakárpótlása képezi.

1766-ban*Hodor Függelék 97. l. 50 férfi és 72 nő, összesen 122 református lélekből állott az egyházközség. 1869-ben 258 ev. ref. lélekből 136 férfi.

Papjai: 1618-ban*10. Lib. Reg. 95. Szőlősy János papját Bethlen Gábor fejedelem nemességre emelte, a múlt század elején egyik papja Szentkirályi György volt.*Széki egyházmegyei jkönyv. Fekete Pál 1745-ig. Péterfalvi István 1748–. Bányai M. István 1753–. Bitai András pap-mester 1755–99. Pál István 1788-ban és 1795–1800. Szentmiklósi István levita 1802–1816. Kolozsvári Sámuel 1817–18. Kovács Sámuel 1819–21. Olasz József 1821. (E négy utóbbi Kéthely, D.-Apáti, Bőd filiában is.) Olasz György 1824–. Zsoldos Mihály 1827–. Balog Pál 1829–. Farczádi Kovács Sámuel 1831–. Benedek Sámuel 1831–. Bálint Nagy Sámuel 1834–. Nagy Ábrahám 1851–. Bartók Zsigmond 1857–58. Csejdi István 1858–. Csiszár Farkas 1861–. Sípos Gyula 1893 óta.

A ref. egyház iskolája 1614-ben*7. Lib. Reg. 156. már fennállott, időközben szünetelt. Jóltevői 1862-ben gr. Bethlen Sándor, ki az iskolának 78 frt 33 krt adott és a községbeli ev. ref. felekezetbeliek, kik 1863-ban államkölcsönbeli részüket ajánlották fel az iskola részére.

Állami iskolája 1894-ben*Vall. és közokt. minist. 32351–1894. sz. a. engedélyeztetett, jelenlegi tanitója 1898-ban Dobai János.

A gör. kath. egyháza a kéthelyinek filiája, fából épült temploma Mihály és Gábor angyalok tiszteletére 1770-ben szenteltetett fel. Papjai Keresztes Sándor s a jelenlegi Hosszú Ananiás. Iskoláját 1852-ben szervezte, 1864-ben újra kijavította.*Lásd Kádár J. Szolnok-Dobokavármegye nevelésügy története.

1838-ban*Hodor. Függelék 97. l. itt 17 lélek volt a róm. kath. valláson.

1707-ben*Tört. Tár 1882. 561. l. II. Rákóczi Ferencz fejedelem idejében itt két salétromfőző üst volt, lőporgyártásra felállitva.

1879 óta körjegyzői székhely.

Lakosai földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak, házaikat patics- és rakó-fából építik szalmafedél alá, bútorzatuk díszesen felvetett ünnepi ágy és egy közönséges, fehér fenyőfa asztal, két fenyő vagy cserfa karosszék, mind házi készítmény. A lányok itt is, mint bárhol,

{261.} szeretnének bepillantani a jövőbe s ezért minden újév éjjelén idegen udvarra mennek s ott kieresztik a sertéseket, s a merre a kieresztett sertés megy, arról jön a vőlegény, ha pedig csak röfög, nem lesz házasság, hanem csak szó lesz róla.

Forrásai közül megemlitést érdemel „Szent Gerlicze” kútja, melynek vize másfél kilométer távolságban egy hegyen fakadt forrásból lábvastagságú cserépcsöveken van levezetve. A község nagyobb része a „Jó” kút vizét használja.

1721-béli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint: 3 jobbágy, 17 zsellér, 4 vándorló lakója van, kik ez utóbbiak kivételével, 20 telken laknak, el van pusztulva 2 ház. Van benne: 25 ökör, 30 tehén, 10 borjú, 89 juh, 2 méhkas, 51 sertés. Termő földje 225, terméketlen 30 köböl férőü. Elvetettek ez évben 79 köb. őszi, 23 tavaszi gabonát, s termett: 525 kal. búza, rozs, 169 kal. árpa és zab, 41 kal. kender, van 5 véka törökbúza vetésük, borsó, lencse lett egy véka, széna 65 szekérrel, 9 kapásra való szőlőjéből 72 veder bora lett. Két fordulóra van osztva határa, mely jobbára délnek fekszik.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. van 20 jobbágy 17 örökségen 18 házban, 42 zsellér 35 örökségen 35 házban s ezekhez tartozó 2 özvegy 2 telkes házban. Van 9 zsellér 8 házban birtok nélkül, 12 kóborló és két ilyen özvegy, kiknek házuk sincs.

1821-beli Csiráky úrbéri összeírás szerint adózás tekintetében határa a II. osztályba tartozott.*Hodor. Függelék 97. l. Földje a hegyek aljában sárga agyagos, feljebb barna, trágyázva nincs, ezért kétszer szokták szántani; tisztán termi az őszbúzát, szénája meglehetős jó, tüzelésre való erdeje van. A hadi út terheinek ki vannak olykor téve. Sót szállithatnak. Őrölni és vásárba 2 mfdre fekvő Szamosújvárra járnak.

Határhelyek: 1622-ben Hágó hegy, Hosszú (Hozzú), Négy-Polgárság föld, Polgárság föld, Rétkút, Éhmező, Kerten kivül, Puszta szőlő.*Széki esp. jkönyv.

1644-ben*U. o. Dellő, Hosszú hegy, Kenderhely, Végláb, Bőd felé, Felső tábla, Tornáczkút, Hortus, Rézkút és Rétkút, Határhid, Apathi felé, Szőkeszer, Bikás, Gál Antal hidja, Kovács rét.

1754-ben*Széki ev. ref. egyházmegyei javak összeírása 85. stb. lap. Nagy utcza; felső forduló: Kenderhely, Bíróság réti, Kovács réti, Hágó hegy, Hosszú bodojo, Tornáczos kút, Éhmező, Rézkút; alsó forduló: Bődi határszél, Bikás, Gál Antal hidja, Mélyespatak, Új szőlőhegy.

{262.} 1812-ben*Széki ev. ref. egyh. vizsg. jkönyv. felső fordulóban: Kovács réti, Hágó, Bodoló, Fácza, Poján, Szénafű, Kenderhely, Falu rétje, Szendelyeskút; alsó fordulóban: La podu Balasanuluj, Bikás, Bődi híd, Nagyrét, Magyarhegy (szőlő).

1864-ben*Pesti Frigyes gyüjt. I. Száraztó, magas határrész, egy tóval; részei: Riticsel, Puturosza, Gyelnitsorás. II. Nagyrét. III. Akásztéj; részei: Jászlos, Borsó-pad, Pogyerej,*Itt, a mint mondják, régebben vastag cserépdarabok s épülettöredékek közt többféle régi pénzt találtak. Csorgók. IV. Farkas föld; részei: Hosszú hegy, Borzas. V. Fundetura; részei: Hegy, Tekenyős, Kutak, Ritka fák. VI. Nagyerdő. VII. Bodolóba;*Bodó egykori birtokosától? részei: Iratvány, Kovács rét, Apáti patak megett; Kenderhegy, fácza Zsiilor. VIII. Dumbráva; részei: Csupuj oldal;*Egy Csupe nevü itt kezdett szőlőt ültetni. Szélke. IX. Poján; részei: Fácza, Dumbráva, Kurpiny, Brányistye.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. 31 jobbágy és egy nemes lakosa van s az egész községben 31 lakóház.

1854-ben*Hodor. Függelék 97. l. lakosainak száma 573.

1857-ben van benne 113 ház, 11 róm. kath., 6 örmény-kath., 220 evang. helvét, 28 zsidó, együtt 755 lélek.

1886-ban van 138 ház, 539 magyar és oláh lakossal, kik közül 4 róm. kath., 450 gör. kath., 250 helvét. hitv. ref., 12 zsidó, együtt 716. Határa 2302 k. hold.

1891-ben 674 lélekből 5 róm. kath., 386 gör. kath., 1 gör. kel., 264 ev. ref. és 18 izraelita.

Adója: 1721-ben*Erd. főkormsz. ltár. 242 frt. 1898-ban összes adója 1768 frt 57 kr.