Tisztikara.

1. Kővár- és vidék főkapitányai: Malomfalvi Brinyi László marosszéki birtokos, kinek Báthory István a nótázott Alárd Ferencz birtokát adományozta. Marosszéki főkirálybirói tisztéből 1580-ban lép a kővári kapitányságba s ez év julius 10-én már főkapitány. 1583 deczember 5-én az udvari lovasok kapitánya, mely tisztét 1588-ban is viseli.*3. Gr. Lázár, Erd. főisp. czímü műve után kivonatosan közlöm a főkapitányait, mindazonáltal kiegészitve ujabb adatokkal.

Szentbenedeki Keresztury Kristóf, Báthory Istvánnak, mielőtt fejedelem lett volna, szolgája volt. A Báthoryak alatt a fejedelem jószágainak főtiszttartója, deési kamaraispánja 1573 febr. 12-én,*4. Gr. Kornis ltár. mely tiszte után kővári főkapitányságra emeltetett*5. 1589. II. Lib. reg. Sig. Báthory 256. és egyúttal Kolozsmegye főispáni székébe ült; fejedelmi tanácsos és Mária Krisztierna fejedelemnőnek 1584–1599-ig udvarmestere volt. Tisztét haláláig viselte.

1599-ben Leka Aga, Mihály vajda fővárkapitánya.*6. Gr. Lázár, Erd. főisp. 190. l.

Osztopáni Perneszy Gábor, 1598-ban Rudolf császárhoz küldött követ. Egyik főeszközlője volt, hogy a vár Bocskay kezére jutott, kinek {343.} fejedelemsége alatt főkapitány s egyúttal Közép-Szolnokmegye főispánja 1606 okt. 11-én. Aki Rákóczi Zsigmond fejedelemsége alatt Homonnay Bálint kezére juttatá a várat, a melyért az 1607 jun. 24-iki országgyülés nótázta: hogy hazája és az országnak legitimus fejedelme ellen cselekedvén, az ország fővégházát Kővárt idegen kézbe ejtette.*1. Erd. Országgy. Eml. 1619-ben Ecsedvárában lakott.

Szilágyi János*2. Nagy Iván, Magyarország családai X. k. 1608–12-ben*3. Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. VII. k. és Km. Doboka M. 9. kővári kapitány. 1613-ban is, mint ilyen ment pénzért Szebenbe Báthory Gábor fejedelem parancsára.*4. Tört. Tár 1879. évf. 362. l. Miután Perneszy a várat Báthory özvegyétől elfoglalta 1614-ben,*5. Km. Neor E. 12. azután is főkapitánya maradt s Bethlen Gábornak a hűségesküt letenni vonakodott, sőt Bethlen küldötteivel akkor is szembe szállt, midőn a várat Mátyás király 1615-ben Bethlen Gábornak visszabocsátá.*6. Erd. Országgy. Eml. VII. k. Ekkor szünt meg tisztsége.

Szamosfalvi Mikola János, a Bocskay, Rákóczi, Báthory és Bethlen Gábor fejedelmek alatt Kolozsmegye főispánja és ennek consiliariusa is, 1615 julius havában lett Kővár kapitánya. 1620-ban a fejedelem kincstárnokká tette, de ezt nem fogadta le s mint főkapitány halt meg 1624 végén, vagy 1625. év elején.

Szunyogh cs. czímere.

Szunyogh cs. czímere.

Veres Máté 1624-ben*7. Deés v. ltára. kapitány.

Jeszeniczei és budetini Szunyogh Gáspár, 1619-től a fejedelem udvarában tartózkodott, Bethlen Gábornak főasztalnoka s követe volt Velenczébe. Mikola halála után lett főkapitány s a fejedelemnek főudvarmestere. Bethlen Gábor halála után neje Brandenburgi Katának volt híve. 1629-ben is főkapitány.*8. Kővári, Erd. Tört. IV. k. 251. l. Kővár kapitányságát 1630-ban vesztette el, miután iktári Bethlen István a Csáky István hadát szétverte.*9. Gróf Lázár, Erd. főisp. 193. l.

Albesi Zólyomi Dávid, az iktári Bethlen István veje, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Györg alatt udvari főkapitány, a székelyek generalisa, háromszéki főkapitány és Kolozsmegye főispánja, kit I. Rákóczi a vele való versengés miatt Kővárba záratott, melynek 1630 április 24-én Brandenburgi Kata által kinevezett főkapitánya volt.*10. U. o. 194. l.

{344.} Ráthóti Gyulaffy Sámuel, ez is veje volt iktári Bethlen Istvánnak; volt Dobokavármegye főispánja. 1630 augusztus 18-án nevezte ki Brandenburgi Kata Kővár kapitányává. 1631-ben Közép-Szolnokmegye főispánja, valószinü, hogy egyúttal főkapitány is. 1636-ban halt meg.*1. Gr. Lázár, Erd. főisp. 194. l. Kővári. Erd. Nev. családai 103. l.

Ecsedi*2. 1636-ban Eczedinek írta magát, így van megnevezve. 18. Lib. reg. 121. Röthy Orbán, a Rákóczi György szolgálatában állott, még ennek fejedelemsége előtt a sárospataki vár praefectusa volt. 1633-ban Kővár főkapitánya lett, midőn Zólyomit ide hozták fogságba.*3. Emlittetik Szinyei M. Irók Életr. VI. k. 896. l. és Hadtörténeti Közlemények 1896. évf. Koncz J. 1636-ban szabadságra ment s helyettese Monaki Mihály. 1644-ben a fejedelemmel hadjárataiban részt vesz, a ki ekkor őt kassai helytartóvá is kinevezte. A főkapitányságot és a kassai generalisságot 1645 julius havában bekövetkezett haláláig viselte.*4. Gr. Lázár, Erd. főisp. 195. l.

Szunyogh Gáspár.

Szunyogh Gáspár.

Váradi Monaky Mihály, Rákóczi György hű embere. 1636-ban rövid ideig helyettes főkapitány, 1644-ben is helyettes, 1645-ben valóságos főkapitány, {345.} 1646-ban is emlittetik.*1. 21. Lib. reg. 191. 1651 április 28-án már meg volt halva.*2. Gr. Lázár, Erd. főisp. 191. l.

Zabolai Mikes Mihály, a szép Tarnoczi Sárának elrablója, a miért nótáztatott, de később kegyelmet nyert. 1644 és 45-ben Rákóczival táboroz magyarországi hadjárataiban. A fejedelemnek udvari kapitánya, követséget viselt s a fejedelmet mint keresztapa helyettesitette a curlandi herczegnél. 1653-ban egy zsoldos sereg vezére Lengyelországban. 1655-ben udvari kapitány és kanczellár. 1656 márczius 14-én az Oláhországba küldött hadsereg vezére és Kővár főkapitánya.*3. 1656-ban (Magy. Tört. Emlék XXII. k. 328. l.) Mikes Kelemen Kővár és az ottani sereg főkapitánya, valamint Constantin vajda mellett vezetősereg főparancsnoka emlittetik, s 1655-ben mint Rákóczi követe fordul meg Havasalföldön. (U. o. 193, 197. l.) 1657-ben fejedelmével Lengyelországba ment s vele is jött vissza s jelen volt a szamosújvári országgyülésen, a honnan titkos megbizással a fejedelem a magyar királyhoz küldötte. 1658-ban még Kővár kapitánya. Rákóczi leköszönése után is híve maradt, kanczellára és udvari kapitánya volt. 1659 május 21-én, mikor Rákóczi a fejedelemség visszafoglalására beindult Székelyhidáról, az első csapat vezére Mikes volt, a ki Barcsay fejedelem hadát Csáki-Gorbónál szétverte. 1660. évi gyalui ütközetben a vitézül küzdött és halálra sebesült fejedelmével menekült Ecsed várába.*4. Gr. Lázár, Erd. főisp. 196–199. l.

Váradi Balogh László, 1635-ben kölpényi birtokos, 1637-ban Marosszék követe és alkapitánya. Az 1644. évi Rákóczi hadjáratában az udvari gyalogok kapitányává lesz. 1645-ben Fülek várát ostromolja. 1647-ben Marosszék főkirálybirája, Kővárnak 1659 körül főkapitánya.*5. U. o. 200. l.

Borosjenői Tisza István,*6. Tisza István 1. neje Dán Zsuzsa, 2-ik Móre Zsófi, fiok István, neje Bakó Kata, fiok György, tordamegyei főispán, fia László, neje Szénássy Rebeka, fiai: László, neje Teleki Kata, Lajos és Kálmán, miniszterelnök, ennek fia István, miniszterelnök 1903-ban. (Magy. Polgár 1903. évi 254. számában.) 1649-ben zarándmegyei birtokos, 1657-ben Rákóczi fejedelem portai követe s többed magával a fejedelemnek lengyelországi harczáért Konstantinápolyban fogságba vetették, honnan Barcsay szabaditotta ki 1659-ben. 1660-ban váradi főkapitány, a vár eleste után debreczeni harminczados, azután Kővár főkapitánya, de rövid ideig viselte e tisztet, mert Kemény János fiát tette helyébe.*7. Gr. Lázár, Erd. főisp. 201–203. l.

Zabolai Mikes János főkapitány, a Mihály cancellár öcscse. 1660-ban II. Rákóczi György híve, kit az őrség, a várat Barcsainak feladván, Barcsai táborába vitt s ez Nagyváradra küldé fogságba, hol annak ostromlásakor börtönében meghalt.*8. Erd. Tört. Adat. IV. k. 314. l.

{346.} Losonczi Bánffy Zsigmond 1660-ban.*1. Gr. Lázár, Erd. főisp. 201. l.

Gyerőmonostori Kemény Ferencz, a fejedelem Kemény János fia, 1661 február 14-én mint főkapitány emlittetik. Az ő főkapitánysága idején, császári parancsnok alatt, német őrség volt a várban. A hosszufalvi táborban esett el 1661 október 22-én, a honnan Kővárba vitetett.*2. U. o. 203–4.

Széki Teleki Mihály, 1662 február 18-án Teleki Mihályt nevezi ki Kemény Simon, az elhalt Kemény János fejedelem fia s itt mint az ő híve tartózkodott 1663. év elején. Miután a hűtlenség bélyege alól feloldoztatott, Apaffy Mihály megerősiti őt e méltóságában, melyet 1690 augusztus 21-ig a zernyesti ütközetben történt elestéig viselt. 1666-ban*3. Sászai Pap cs. ltára, Pap J. Kecset. Teleki, mint a vár és az őrség főkapitánya emlittetik. 1668-ban alatta iratott össze a vidék nemessége, mely összeírást Apaffy 1669 február 1-én megerősitett.*4. Gr. Lázár, erd. főisp. 204. l. 1684-ben*5. Tört. Tár 1881. évf. 386. l. úgy emlittetik, mint Torda- és Máramarosvármegyék főispánja, meghitt belső fejedelmi tanácsosa, összes hadak fővezére, Kővár és Huszt várának s vidékének főkapitánya, minden fiscalis dézmák főarendatora. Kővárban írta meg 1678 április 24-én kelt aláírása szerint Apologiáját, vagy önvédelmét sokféle vádoltatásainak mentségeül kihirdetés végett, midőn a magyarok segitségére kiment s a kolozsvári konvent levéltárába letette.

Széki gróf Teleki Mihály, az előbbi fia, 1692 január 20-án neveztetett ki Bécsben Kővár főkapitányának. 1703-ban a kuruczok ellen védelmezte a várat s csak Rabutin által küldött német segitséggel szabaditotta fel az ostrom alól. Ezután mindjárt nejét Toroczkai Katát özvegy anyjával Weér Judittal a családi kincsekkel együtt Görgény várába vitette. Teleki a németekhez nem sokáig maradt hű, a császári commendans híre nélkül a kuruczokkal s a várbeli német őrséggel alkudozni kezdett s reá vette a vár feladására s maga is kuruczczá lett. 1704-ben hűtlenségi per alá fogták, anyját, nejét a családi kincsekkel együtt Görgényből Szebenbe vitette Rabutin. II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt kővári kapitány s tábornok. Bevette a bethleni várt, ostromolta Beszterczét, Kolozsvárt és Görgény várát, de siker nélkül, 1705-ben a zsibói harcz alatt a kővári várban tartózkodott s itt van 1706 augusztus 31-én is.*6. K. Papp M., Tört. Lapok I. évf. II. 493. l. Miután Rákóczit 1707-ben Marosvásárhelyt a fejedelemségbe igtatták: Teleki consiliarius és kincstárnok lett s követje volt a fejedelemnek a portán. 1710-ben Hosszufalván tartózkodott. A szathmári békét Erdély részéről ő is aláirta. {347.} A béke után 1713-ban*1. Apor Péter Munkái 157. l. és 1714-ben*2. Gr. Kemény Sámuel-féle Cartofil. VI. 327. l. Telekit uj kinevezéssel főkapitányi tisztében megerősitették, melyet nemsokára bekövetkezett haláláig viselt. 1689-ben még fiatal korában politikai elmélkedéseket fordit és ad ki.

1762 előtt 1747-ben*3. Apor P. Munkái 245. l. gr. Bethlen Imre (?)

1739-ben*4. U. o. 311. l. gr. Teleki János a Mihály fia főkapitány 16 éves korában hala el.*5. Kővári, Erd. nev. családai 233. l. gr. Haller Pál 1751 előtt.*6. Tanuvallatás, Gergely Teofil cs. ltára. Egy tanu 1791-ben azt vallja, hogy gr. Haller a főkapitányságot ezelőtt 40 évvel Csernafalván tette le. Utóda gr. Bethlen Imre 1751-ben,*7. Kővári, Erd. nev. családai 233. l. gr. Gyulay József volt 1762-ben a főkapitány, kit Bukow állásából elmozditott.*8. U. o. 102. l. és Rettegi Gy. Naplója, Hazánk 1884. évf. 317. l. Gr. Kornis Mihály főkapitány 1763-ban,*9. Papp M., Tört. Lapok I. évf. 343. l. Sárosmagyarberkeszi Katona Mihály a Mihály és Rácz Éva fia 1794-ben,*10. Gergely Teofil cs. ltára M.-Lápos. 1798-ban is*11. U. o. főkapitány, meghalt 1810-ben.*12. Kővári, Erd. nev. családai 144. l.

1809-ben*13. U. o. és Várm. ltár selejt. Sárosberkeszi Katona Zsigmond főkapitány 1812-ben Belső-Szolnokmegye főadminisztratora is egyuttal. Szül. 1767 márcz. 10-én. Tanult külföldi akadémiákon, hazajövetele után Belső-Szolnokban jegyző s nemsokára főbiró lett. 1816-ban főkormányszéki tanácsos, meghalt 1833 nov. 18-án.

1826-tól 1828-ig gr. Kornis Mihály főkapitány és helytartó.*14. Szinyei Magy. Irók VI. k. 1050. l.

Katona László, Sárosberkeszi Katona János és Keczeli Sára fia 1846 előtt főkapitány.

1818-ban*15. Kővári, Erd. nev. családai 163. l. gr. Kornis János adminisztrator, 1822-ben udvari tanácsos,1827-ben főkormányszéki alelnök, belső titkos tanácsos, 1837-ben főkormányzó. Meghalt 1840-ben Kolozsvártt.

1828-ban*16. Kolozsvári Calendarium 72. l. Gönczruszkai gr. Kornis Mihály administrator vagy főkapitányi helytartó, a főkapitányság ekkor üresedésben.

Gr. Marosnémethi Gyulay József főkapitány 1840 körül.

Gr. Teleki Sándor 1848–49-ben.

Nagysomkuti Papp Zsigmond főkapitány, később szeptemvir. Szül. Nagysomkuton. Theologiát végzett, 1841-ben fölszentelt pap, majd tanár a belényesi gymnasiumban. 1848-ban tehetségét a magyar kormánynak ajánlván föl, ez kinevezte a vidék főkapitányává, 1848–49-ben Zarándmegye, 1861–73-ban Naszód vidékét képviselte az orsz. gyülésen. Meghalt 1889 okt. 8-án Budapesten. Munkája: Predice pe serbatori dominece (Szent beszédek). Pest, 1847. Alapitója és szerkesztője volt {348.} a Concordia politikai lapnak 1861–71-ben Pesten, ugyszintén Amiculu poporului (Nép barátja) heti lapnak 1863–1870-ben. A cyrill helyett a latin betüket vette használatba.*1. Szinyei, Magy. Irók X. k. 367. l.

1868-ban Ujfalussy Miklós főkapitány.

Losonczi br. Bánffy Dezső 1875-ben főkapitány.

2. Alkapitány, vicekapitány, várkapitány (castellanus) porkoláb, provisor. 1604-ben*2. Torma gyüjt. Kisbuni Vajda János kővári fiskalis, provisor és vicekapitány.

1613-ban*3. 7. Lib. reg. 42. Ilki János várnagy.

1618-ban*4. Gyf. Cent. CC. 47. Ebeni Zsigmond alkapitány.

1630 aug. 18-án*5. Gr. Lázár, Erd. főisp. 194. l. Berkeszi Katona István. 1632-ban*6. 16. Lib. reg. 244. Katonát Füzesi előnéven is emlitik adataink. 1649-ben*7. Sárosberkeszi Katona Elek cs. ltára Apanagyfalu. Sárosberkeszi Katona István Kővár alkapitánya.

1645-ben*8. Torma gyüjt. Karulyfalvi Karuly László viceispán.

1649-ben*9. Katona Elek cs. ltára. Czente Gergely várkapitány (castellanus arcis Kővár.)

1655 januárban*10. Várm. jk. Dési lakos Kocsis Mihály udvarbiró.

1659 decz. 12-én és 1650 május 15-én*11. Tört. Tár 1855. évf. 331. Zabolai Mikes János Kővár s az itteni sereg vicekapitánya.

1661-ben*12. Istvánffy Miklós fol. Lib. 34. p. 229. Kemény János fejedelem gr. Brazen Hector idevaló várcommendansa által erősitteti meg Szamosújvárt.

1668 május 9-ike előtt*13. Gyf. prot. Appendix 126, 157. Sárosberkeszi Katona Mihály az István fia vicekapitány (ennek fiai István és János), most huszti főkapitány. 1662-ben febr. 8-án*14. Tört. Tár. 1885. évf. 344. l. már kővári alkapitány volt.

1667 szept. 19-én*15. Sászai Pap cs. ltára Kecsed. Raonsth Oltoványi Ambrus kővári javak igazgatója, Váradi Udvarhelyi György dézmák vicearendatora. Felsőbányai Literati Mátyás (Mátyás Deák) provisor.

1668 előtt*16. Hivatalos összeírás. Gergely Teofil cs. levéltára Magyarlápos, 194. l. Leményi Rácz János kővári kapitány és főporkoláb.

1668 május 9-én*17. Gyf. prot. App. 126, 157. és 1675 nov. 25-én is*18. Erd. Országgy. Emlék 3. art. Bucsi István Nagyvárad elpusztulásakor jött ide, tisztviselő volt, most kővári főporkoláb. Remetei Orián Gergely viceporkoláb. Kolczéri László a vár tizedese. Kovási Gábor várbeli pattantyus.*19. Az 1667. évi marosvásárhelyi és az 1668. évi beszterczei országgyülés végzései folytán a fiskalis jószágokban lakó nemes puskás és szabadosok productiora szorittatván, összeirattak. Ez összeírás a nevezettek által Somkutpatakán 1668 május 9-én történt.

{349.} 1675 november 25-én*1. Erd. Országgy. Eml. art. 3. Katona Mihály vicekapitány. 1683-ban*2. Gr. Kornis ltár. és 1687-ben is*3. Katona Elek cs. ltára. Kővár és a kővári kerület alkapitánya. Szeravich Horváth Boldizsár fisk. procurator.

1690-ben*4. K. Papp Miklós. Tört. Lapok 1875. évf. 567. l. előbb udvarbiró és most vicekapitány Diószegi István.

1699-ben*5. Erd. főkormsz. ltár. Csatár István provisor.

1704-ben*6. K. Papp M., Tört. Lapok I. évf. I. k. 5. l. Báró Sigrott várcommendans.

1708 márczius 18-án*7. U. o. 255. l. és Tört. Tár, Szaniszló Zsigmond, Napló, 1890. évf. 503. l. Keczeli István Kővár vicekapitánya.

1731-ben*8. Gergely Teofil cs. levéltára. Tömösvári Rácz András és Pelei Imre vicekapitány.

1770–1791-ben is ugyanezek emlittetnek,*9. U. o. az előbbi helyettes.

1828-ban Sárosmagyarberkeszi Katona László.*10. Calendar 72. l.

1848–49-ben Hosszu László alkapitány.*11. Palmer, Nagybánya és Vidéke, 64. l.

1868-ban*12. Naptár. Nagy-Somkuti Pap József első és Remetei Filep István másod alkapitány.

3. Jegyzők: 1667 november 10-én*13. Sászai Pap Gyula cs. ltára Kecsed. Sentich, Seranch, máskép Berkeszi Horváth Boldizsár főjegyző.

1675-ben*14. Sárosberkeszi Katona Elek cs. levéltára. Serárich Horváth Boldizsár.

1683, 1687-ben is*15. Gr. Kornis ltár. Karulyai Mosa Demeter.

1687-ben*16. Katona E. cs. ltára. Karulyai Mósa László.

1752-ben*17. Gergely T. cs. ltára. Beczky Péter.

1794-ben*18. U. o. Szebeni József.

1798-ban*19. U. o. Flora János aljegyző a csernafalvi partialis széken.

1828-ban Érmindszenti Pelei László fő-,*20. Calendar 72. l. Remetei Filep István aljegyző. Érmindszenti Pelei Imre tiszt. jegyző.

1848-ban és előtt*21. Ker. Magvető VIII. k. 228. l. Kovács István emlékjegyzetei. Hosszu László főjegyző, a vidék tolla és esze volt.

1868-ban Dragos Pál fő- és Kozmucza Péter aljegyző.

4. Főbirák, szolgabirák, esküttek: 1649-ben*22. Katona E. cs. ltára Apanagyfalu. Sorbán Mihály szolgabiró.

1663-ban*23. Km. Neor E. 29–30. Monostorkápolnokon lakó Pap Gergely ezen vidéknek szolgabirája és Száva Illyés.

1667 szeptember 19-én*24. Sászai Pap János cs. levéltára. Kisbunyi Ilyei Lukács iudlium.

1683-ban*25. Gr. Kornis ltár. Remetei Buda János szolgabiró, Sarmasági László assessor.*26. 1683-ban a kővári viczekapitány, nemesek hadnagya, a jegyző, fisc. procurator, egy szolgabiró és egy assesor ültek széket.

{350.} 1701-ben*1. Gr. Kornis ltár. Szurdukkápolnokon lakó Mikle László középszolnoki viceszolgabiró.

1703 előtt*2. Tanuvallatás 1724-ben. Gergely Teofil cs. ltára. Mikle László vallja, hogy ő a kuruczság előtt 10 évig volt e vidék szolgabirája. Sárosberkeszi Pataki István 1703 előtt 9 évig.

1708-ban*3. Tört. Tár 1890. évf. 500. l. Brátán János kővárvidéki remetei szolgabiró.

1724-ben*4. Gergely Teofil cs. ltára Magyarlápos. Vadi Vajvod Péter vice jud. nob.

1750 körül*5. U. o. Pap Ignácz (előbb Bab) hajduk hadnagya, utóbb szolgabiró.

1756-ban*6. U. o. Köpeczi András judicis nobilium főbiró. Mikle Miklós jurassor (eskütt).

1770-ben*7. U. o. Kövesdi Sarmasági László assessor és István jurassor.

1770-ben*8. U. o. Nyikita István Kápolnok-Monostoron a nemesek hadnagya.

1780 körül*9. U. o. Szilágyi Mihály szolgabiró.

1797-ben*10. U. o. Pap Farkas szolgabiró, Pap Terenczius és Nyekita Emánuel assessorok, ez utóbbi 1799-ben is és prelukai Florián László.

1828-ban szolgabirák (vicejudices nobileum): S.-Berkeszi Katona Pál, Ermindszenti Pelei István, Csikpálfalvi Szebeni Imre, Prelukai Florián András, Berenczei Mihályka Niceforus, Somkutpatakai Steff Ilyés.

1848-ban Buttyán László és Béni szolgabirák.

5. Pénztárnokok: 1828-ban*11. Gyüjteményemben. Hoszszú Miklós pénztárnok. Adó alatt van 1798 gör. kel. családfő. 1840-ben Pap László 1848-ig. 1868-ban Kápolnokmonostori Pap István.

6. Mérnökök: 1845 előtt és után 1849-ig Pataky József. 1868-ban Szabédi Székely József.

7. Főorvos: 1868-ban Dr. Culceriu János, Ignácz Sándor alorvos.

8. Számvevő: 1868-ban Boér János.

9. Igtató és kiadó: Botha János.

10. Várnagy: Nemes György.