Törvénykezés. | TARTALOM | Assessorok a generalis törvényszéken: |
1. Kővár- és vidék főkapitányai: Malomfalvi Brinyi László marosszéki birtokos, kinek Báthory István a nótázott Alárd Ferencz birtokát adományozta. Marosszéki főkirálybirói tisztéből 1580-ban lép a kővári kapitányságba s ez év julius 10-én már főkapitány. 1583 deczember 5-én az udvari lovasok kapitánya, mely tisztét 1588-ban is viseli.*
Szentbenedeki Keresztury Kristóf, Báthory Istvánnak, mielőtt fejedelem lett volna, szolgája volt. A Báthoryak alatt a fejedelem jószágainak főtiszttartója, deési kamaraispánja 1573 febr. 12-én,* mely tiszte után kővári főkapitányságra emeltetett* és egyúttal Kolozsmegye főispáni székébe ült; fejedelmi tanácsos és Mária Krisztierna fejedelemnőnek 1584–1599-ig udvarmestere volt. Tisztét haláláig viselte.
1599-ben Leka Aga, Mihály vajda fővárkapitánya.*
Osztopáni Perneszy Gábor, 1598-ban Rudolf császárhoz küldött követ. Egyik főeszközlője volt, hogy a vár Bocskay kezére jutott, kinek {343.} fejedelemsége alatt főkapitány s egyúttal Közép-Szolnokmegye főispánja 1606 okt. 11-én. Aki Rákóczi Zsigmond fejedelemsége alatt Homonnay Bálint kezére juttatá a várat, a melyért az 1607 jun. 24-iki országgyülés nótázta: hogy hazája és az országnak legitimus fejedelme ellen cselekedvén, az ország fővégházát Kővárt idegen kézbe ejtette.* 1619-ben Ecsedvárában lakott.
Szilágyi János* 1608–12-ben* kővári kapitány. 1613-ban is, mint ilyen ment pénzért Szebenbe Báthory Gábor fejedelem parancsára.* Miután Perneszy a várat Báthory özvegyétől elfoglalta 1614-ben,* azután is főkapitánya maradt s Bethlen Gábornak a hűségesküt letenni vonakodott, sőt Bethlen küldötteivel akkor is szembe szállt, midőn a várat Mátyás király 1615-ben Bethlen Gábornak visszabocsátá.* Ekkor szünt meg tisztsége.
Szamosfalvi Mikola János, a Bocskay, Rákóczi, Báthory és Bethlen Gábor fejedelmek alatt Kolozsmegye főispánja és ennek consiliariusa is, 1615 julius havában lett Kővár kapitánya. 1620-ban a fejedelem kincstárnokká tette, de ezt nem fogadta le s mint főkapitány halt meg 1624 végén, vagy 1625. év elején.
Veres Máté 1624-ben* kapitány.
Jeszeniczei és budetini Szunyogh Gáspár, 1619-től a fejedelem udvarában tartózkodott, Bethlen Gábornak főasztalnoka s követe volt Velenczébe. Mikola halála után lett főkapitány s a fejedelemnek főudvarmestere. Bethlen Gábor halála után neje Brandenburgi Katának volt híve. 1629-ben is főkapitány.* Kővár kapitányságát 1630-ban vesztette el, miután iktári Bethlen István a Csáky István hadát szétverte.*
Albesi Zólyomi Dávid, az iktári Bethlen István veje, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Györg alatt udvari főkapitány, a székelyek generalisa, háromszéki főkapitány és Kolozsmegye főispánja, kit I. Rákóczi a vele való versengés miatt Kővárba záratott, melynek 1630 április 24-én Brandenburgi Kata által kinevezett főkapitánya volt.*
{344.} Ráthóti Gyulaffy Sámuel, ez is veje volt iktári Bethlen Istvánnak; volt Dobokavármegye főispánja. 1630 augusztus 18-án nevezte ki Brandenburgi Kata Kővár kapitányává. 1631-ben Közép-Szolnokmegye főispánja, valószinü, hogy egyúttal főkapitány is. 1636-ban halt meg.*
Ecsedi* Röthy Orbán, a Rákóczi György szolgálatában állott, még ennek fejedelemsége előtt a sárospataki vár praefectusa volt. 1633-ban Kővár főkapitánya lett, midőn Zólyomit ide hozták fogságba.* 1636-ban szabadságra ment s helyettese Monaki Mihály. 1644-ben a fejedelemmel hadjárataiban részt vesz, a ki ekkor őt kassai helytartóvá is kinevezte. A főkapitányságot és a kassai generalisságot 1645 julius havában bekövetkezett haláláig viselte.*
Váradi Monaky Mihály, Rákóczi György hű embere. 1636-ban rövid ideig helyettes főkapitány, 1644-ben is helyettes, 1645-ben valóságos főkapitány, {345.} 1646-ban is emlittetik.* 1651 április 28-án már meg volt halva.*
Zabolai Mikes Mihály, a szép Tarnoczi Sárának elrablója, a miért nótáztatott, de később kegyelmet nyert. 1644 és 45-ben Rákóczival táboroz magyarországi hadjárataiban. A fejedelemnek udvari kapitánya, követséget viselt s a fejedelmet mint keresztapa helyettesitette a curlandi herczegnél. 1653-ban egy zsoldos sereg vezére Lengyelországban. 1655-ben udvari kapitány és kanczellár. 1656 márczius 14-én az Oláhországba küldött hadsereg vezére és Kővár főkapitánya.* 1657-ben fejedelmével Lengyelországba ment s vele is jött vissza s jelen volt a szamosújvári országgyülésen, a honnan titkos megbizással a fejedelem a magyar királyhoz küldötte. 1658-ban még Kővár kapitánya. Rákóczi leköszönése után is híve maradt, kanczellára és udvari kapitánya volt. 1659 május 21-én, mikor Rákóczi a fejedelemség visszafoglalására beindult Székelyhidáról, az első csapat vezére Mikes volt, a ki Barcsay fejedelem hadát Csáki-Gorbónál szétverte. 1660. évi gyalui ütközetben a vitézül küzdött és halálra sebesült fejedelmével menekült Ecsed várába.*
Váradi Balogh László, 1635-ben kölpényi birtokos, 1637-ban Marosszék követe és alkapitánya. Az 1644. évi Rákóczi hadjáratában az udvari gyalogok kapitányává lesz. 1645-ben Fülek várát ostromolja. 1647-ben Marosszék főkirálybirája, Kővárnak 1659 körül főkapitánya.*
Borosjenői Tisza István,* 1649-ben zarándmegyei birtokos, 1657-ben Rákóczi fejedelem portai követe s többed magával a fejedelemnek lengyelországi harczáért Konstantinápolyban fogságba vetették, honnan Barcsay szabaditotta ki 1659-ben. 1660-ban váradi főkapitány, a vár eleste után debreczeni harminczados, azután Kővár főkapitánya, de rövid ideig viselte e tisztet, mert Kemény János fiát tette helyébe.*
Zabolai Mikes János főkapitány, a Mihály cancellár öcscse. 1660-ban II. Rákóczi György híve, kit az őrség, a várat Barcsainak feladván, Barcsai táborába vitt s ez Nagyváradra küldé fogságba, hol annak ostromlásakor börtönében meghalt.*
{346.} Losonczi Bánffy Zsigmond 1660-ban.*
Gyerőmonostori Kemény Ferencz, a fejedelem Kemény János fia, 1661 február 14-én mint főkapitány emlittetik. Az ő főkapitánysága idején, császári parancsnok alatt, német őrség volt a várban. A hosszufalvi táborban esett el 1661 október 22-én, a honnan Kővárba vitetett.*
Széki Teleki Mihály, 1662 február 18-án Teleki Mihályt nevezi ki Kemény Simon, az elhalt Kemény János fejedelem fia s itt mint az ő híve tartózkodott 1663. év elején. Miután a hűtlenség bélyege alól feloldoztatott, Apaffy Mihály megerősiti őt e méltóságában, melyet 1690 augusztus 21-ig a zernyesti ütközetben történt elestéig viselt. 1666-ban* Teleki, mint a vár és az őrség főkapitánya emlittetik. 1668-ban alatta iratott össze a vidék nemessége, mely összeírást Apaffy 1669 február 1-én megerősitett.* 1684-ben* úgy emlittetik, mint Torda- és Máramarosvármegyék főispánja, meghitt belső fejedelmi tanácsosa, összes hadak fővezére, Kővár és Huszt várának s vidékének főkapitánya, minden fiscalis dézmák főarendatora. Kővárban írta meg 1678 április 24-én kelt aláírása szerint Apologiáját, vagy önvédelmét sokféle vádoltatásainak mentségeül kihirdetés végett, midőn a magyarok segitségére kiment s a kolozsvári konvent levéltárába letette.
Széki gróf Teleki Mihály, az előbbi fia, 1692 január 20-án neveztetett ki Bécsben Kővár főkapitányának. 1703-ban a kuruczok ellen védelmezte a várat s csak Rabutin által küldött német segitséggel szabaditotta fel az ostrom alól. Ezután mindjárt nejét Toroczkai Katát özvegy anyjával Weér Judittal a családi kincsekkel együtt Görgény várába vitette. Teleki a németekhez nem sokáig maradt hű, a császári commendans híre nélkül a kuruczokkal s a várbeli német őrséggel alkudozni kezdett s reá vette a vár feladására s maga is kuruczczá lett. 1704-ben hűtlenségi per alá fogták, anyját, nejét a családi kincsekkel együtt Görgényből Szebenbe vitette Rabutin. II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt kővári kapitány s tábornok. Bevette a bethleni várt, ostromolta Beszterczét, Kolozsvárt és Görgény várát, de siker nélkül, 1705-ben a zsibói harcz alatt a kővári várban tartózkodott s itt van 1706 augusztus 31-én is.* Miután Rákóczit 1707-ben Marosvásárhelyt a fejedelemségbe igtatták: Teleki consiliarius és kincstárnok lett s követje volt a fejedelemnek a portán. 1710-ben Hosszufalván tartózkodott. A szathmári békét Erdély részéről ő is aláirta. {347.} A béke után 1713-ban* és 1714-ben* Telekit uj kinevezéssel főkapitányi tisztében megerősitették, melyet nemsokára bekövetkezett haláláig viselt. 1689-ben még fiatal korában politikai elmélkedéseket fordit és ad ki.
1762 előtt 1747-ben* gr. Bethlen Imre (?)
1739-ben* gr. Teleki János a Mihály fia főkapitány 16 éves korában hala el.* gr. Haller Pál 1751 előtt.* Egy tanu 1791-ben azt vallja, hogy gr. Haller a főkapitányságot ezelőtt 40 évvel Csernafalván tette le. Utóda gr. Bethlen Imre 1751-ben,* gr. Gyulay József volt 1762-ben a főkapitány, kit Bukow állásából elmozditott.* Gr. Kornis Mihály főkapitány 1763-ban,* Sárosmagyarberkeszi Katona Mihály a Mihály és Rácz Éva fia 1794-ben,* 1798-ban is* főkapitány, meghalt 1810-ben.*
1809-ben* Sárosberkeszi Katona Zsigmond főkapitány 1812-ben Belső-Szolnokmegye főadminisztratora is egyuttal. Szül. 1767 márcz. 10-én. Tanult külföldi akadémiákon, hazajövetele után Belső-Szolnokban jegyző s nemsokára főbiró lett. 1816-ban főkormányszéki tanácsos, meghalt 1833 nov. 18-án.
1826-tól 1828-ig gr. Kornis Mihály főkapitány és helytartó.*
Katona László, Sárosberkeszi Katona János és Keczeli Sára fia 1846 előtt főkapitány.
1818-ban* gr. Kornis János adminisztrator, 1822-ben udvari tanácsos,1827-ben főkormányszéki alelnök, belső titkos tanácsos, 1837-ben főkormányzó. Meghalt 1840-ben Kolozsvártt.
1828-ban* Gönczruszkai gr. Kornis Mihály administrator vagy főkapitányi helytartó, a főkapitányság ekkor üresedésben.
Gr. Marosnémethi Gyulay József főkapitány 1840 körül.
Gr. Teleki Sándor 1848–49-ben.
Nagysomkuti Papp Zsigmond főkapitány, később szeptemvir. Szül. Nagysomkuton. Theologiát végzett, 1841-ben fölszentelt pap, majd tanár a belényesi gymnasiumban. 1848-ban tehetségét a magyar kormánynak ajánlván föl, ez kinevezte a vidék főkapitányává, 1848–49-ben Zarándmegye, 1861–73-ban Naszód vidékét képviselte az orsz. gyülésen. Meghalt 1889 okt. 8-án Budapesten. Munkája: Predice pe serbatori dominece (Szent beszédek). Pest, 1847. Alapitója és szerkesztője volt {348.} a Concordia politikai lapnak 1861–71-ben Pesten, ugyszintén Amiculu poporului (Nép barátja) heti lapnak 1863–1870-ben. A cyrill helyett a latin betüket vette használatba.*
1868-ban Ujfalussy Miklós főkapitány.
Losonczi br. Bánffy Dezső 1875-ben főkapitány.
2. Alkapitány, vicekapitány, várkapitány (castellanus) porkoláb, provisor. 1604-ben* Kisbuni Vajda János kővári fiskalis, provisor és vicekapitány.
1613-ban* Ilki János várnagy.
1618-ban* Ebeni Zsigmond alkapitány.
1630 aug. 18-án* Berkeszi Katona István. 1632-ban* Katonát Füzesi előnéven is emlitik adataink. 1649-ben* Sárosberkeszi Katona István Kővár alkapitánya.
1645-ben* Karulyfalvi Karuly László viceispán.
1649-ben* Czente Gergely várkapitány (castellanus arcis Kővár.)
1655 januárban* Dési lakos Kocsis Mihály udvarbiró.
1659 decz. 12-én és 1650 május 15-én* Zabolai Mikes János Kővár s az itteni sereg vicekapitánya.
1661-ben* Kemény János fejedelem gr. Brazen Hector idevaló várcommendansa által erősitteti meg Szamosújvárt.
1668 május 9-ike előtt* Sárosberkeszi Katona Mihály az István fia vicekapitány (ennek fiai István és János), most huszti főkapitány. 1662-ben febr. 8-án* már kővári alkapitány volt.
1667 szept. 19-én* Raonsth Oltoványi Ambrus kővári javak igazgatója, Váradi Udvarhelyi György dézmák vicearendatora. Felsőbányai Literati Mátyás (Mátyás Deák) provisor.
1668 előtt* Leményi Rácz János kővári kapitány és főporkoláb.
1668 május 9-én* és 1675 nov. 25-én is* Bucsi István Nagyvárad elpusztulásakor jött ide, tisztviselő volt, most kővári főporkoláb. Remetei Orián Gergely viceporkoláb. Kolczéri László a vár tizedese. Kovási Gábor várbeli pattantyus.*
{349.} 1675 november 25-én* Katona Mihály vicekapitány. 1683-ban* és 1687-ben is* Kővár és a kővári kerület alkapitánya. Szeravich Horváth Boldizsár fisk. procurator.
1690-ben* előbb udvarbiró és most vicekapitány Diószegi István.
1699-ben* Csatár István provisor.
1704-ben* Báró Sigrott várcommendans.
1708 márczius 18-án* Keczeli István Kővár vicekapitánya.
1731-ben* Tömösvári Rácz András és Pelei Imre vicekapitány.
1770–1791-ben is ugyanezek emlittetnek,* az előbbi helyettes.
1828-ban Sárosmagyarberkeszi Katona László.*
1848–49-ben Hosszu László alkapitány.*
1868-ban* Nagy-Somkuti Pap József első és Remetei Filep István másod alkapitány.
3. Jegyzők: 1667 november 10-én* Sentich, Seranch, máskép Berkeszi Horváth Boldizsár főjegyző.
1675-ben* Serárich Horváth Boldizsár.
1683, 1687-ben is* Karulyai Mosa Demeter.
1687-ben* Karulyai Mósa László.
1752-ben* Beczky Péter.
1794-ben* Szebeni József.
1798-ban* Flora János aljegyző a csernafalvi partialis széken.
1828-ban Érmindszenti Pelei László fő-,* Remetei Filep István aljegyző. Érmindszenti Pelei Imre tiszt. jegyző.
1848-ban és előtt* Hosszu László főjegyző, a vidék tolla és esze volt.
1868-ban Dragos Pál fő- és Kozmucza Péter aljegyző.
4. Főbirák, szolgabirák, esküttek: 1649-ben* Sorbán Mihály szolgabiró.
1663-ban* Monostorkápolnokon lakó Pap Gergely ezen vidéknek szolgabirája és Száva Illyés.
1667 szeptember 19-én* Kisbunyi Ilyei Lukács iudlium.
1683-ban* Remetei Buda János szolgabiró, Sarmasági László assessor.*
{350.} 1701-ben* Szurdukkápolnokon lakó Mikle László középszolnoki viceszolgabiró.
1703 előtt* Mikle László vallja, hogy ő a kuruczság előtt 10 évig volt e vidék szolgabirája. Sárosberkeszi Pataki István 1703 előtt 9 évig.
1708-ban* Brátán János kővárvidéki remetei szolgabiró.
1724-ben* Vadi Vajvod Péter vice jud. nob.
1750 körül* Pap Ignácz (előbb Bab) hajduk hadnagya, utóbb szolgabiró.
1756-ban* Köpeczi András judicis nobilium főbiró. Mikle Miklós jurassor (eskütt).
1770-ben* Kövesdi Sarmasági László assessor és István jurassor.
1770-ben* Nyikita István Kápolnok-Monostoron a nemesek hadnagya.
1780 körül* Szilágyi Mihály szolgabiró.
1797-ben* Pap Farkas szolgabiró, Pap Terenczius és Nyekita Emánuel assessorok, ez utóbbi 1799-ben is és prelukai Florián László.
1828-ban szolgabirák (vicejudices nobileum): S.-Berkeszi Katona Pál, Ermindszenti Pelei István, Csikpálfalvi Szebeni Imre, Prelukai Florián András, Berenczei Mihályka Niceforus, Somkutpatakai Steff Ilyés.
1848-ban Buttyán László és Béni szolgabirák.
5. Pénztárnokok: 1828-ban* Hoszszú Miklós pénztárnok. Adó alatt van 1798 gör. kel. családfő. 1840-ben Pap László 1848-ig. 1868-ban Kápolnokmonostori Pap István.
6. Mérnökök: 1845 előtt és után 1849-ig Pataky József. 1868-ban Szabédi Székely József.
7. Főorvos: 1868-ban Dr. Culceriu János, Ignácz Sándor alorvos.
8. Számvevő: 1868-ban Boér János.
9. Igtató és kiadó: Botha János.
Törvénykezés. | TARTALOM | Assessorok a generalis törvényszéken: |