{137.} Zálha.

Nevének változatai: 1378-ban*1. Dl. 28066. Zalha. 1595-ben*2. Km. Doboka B. 56, 59. Zaliha. 1607-ben*3. 4. Lib. Reg. 87. Km. Doboka R. 26. Zálya. 1830-ban*4. Cons. statist. topogr. 211. l. Zalka, oláhul Zále.

Neve a szláv: zalew, zalewa, zalecz*5. Mikl. 168. szavakból ered, melynek jelentése záporpatak, árvíz.

Erdőkkel körülvett völgykatlanban fekszik. Keresztül foly rajta a Bezdéd határán eredő kis patak, mely Csáka, Alsó-Hagymás, Semesnye felé foly.

Hegyei közül emlitésre méltó a „Csuha”, mely a környékén a legmagasabb s róla délfelé a gyalui, nyugatra a somlyói Maguráig, északra a nagybányai havasokig, Cziblesig s keletre a borgói havasokig láthatni.

Deéstől 38.6 kilométernyire fekszik a csáki-gorbói járásban.

Hozzá tartozik Csureny nevü puszta. A hagyomány szerint Zálha község helyére 3–400 év előtt a török pusztitás korában egy család telepedett le, mely vadászatból élt s ezért puskásnak nevezték, kiknek utódai ma is élnek. Ehez idővel a földesurak több jobbágyot telepitettek s így alakult volna lassanként községgé.

Zálha először akkor emlittetik, midőn azt a király, reája szállván, 1378-ban*6. Dl. 28066. Bebek Györgynek és Imrének adományozta oda.

1470-ben*7. Dl. 30321. Mátyás király a Bebekek kihaltával Dengelegi Pongrácz Jánosnak adományozta, mint a kolozsmegyei Almásvára tartozékát.

Ezentúl, mint általán a csáki-gorbói egész vidék, a kolozsmegyei Almásvárához csatoltatott s mint ilyen 1511-ben*8. Deés város ltára. világosan fmeg is van nevezve.

{138.} 1509-ben*1. Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. 28. nr. 14. Bebek János e birtokát Somi Józsának zálogba vetette.

1535-ben*2. Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. nr. 11. Bebek Imre e birtok negyedrészét Balassa Imrének és nejének Somi Annának eladta.

1511-ben is*3. Deés v. ltára. Almásvárához tartozik, mikor idevaló Ros Mihály több társával két deési sókereskedőt a nyilt úton megtámadván, kiraboltak és megsebesitettek, melyekért Dés város elégtételt kér Literati Bálint várnagytól.

1554-ben*4. Km. prot. Isab. Reg. 91. Somi Anna özv. Balasa Imréné e birtoknak, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik, negyedrészét férjének Patóchi Boldizsárnak hagyományozza.

1557-ben*5. Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5. Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.

1560-ban*6. Gyf. kápt. Cent. A. 65., div. Cott. I. fasc. 4, 42. II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta, a birtok másik fele Balassa Zsófiáé.

1564-ben*7. Gyf. kápt. Cent. A. 54. II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencznek tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.

1572-ben*8. Lib. Reg. II. 706. Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.

1574-ben*9. Transm. Balassa András, Somy Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemissza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.

1577-ben*10. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje*11. Tatrossi család levéltára. birt; első férje Némethi Ferencz.

1585-ben*12. Km. Kolos B. 87. Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.

1586-ban*13. Km. prot. DD. 86. néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.

{139.} 1590-ben*1. Gyf. prot. Append 610. néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben*2. Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295. Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.

A Kendyek közti 1590. évi*3. Gyf. prot. Append. 610. osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott 1 itteni jobbágy.

1592-ben*4. Km. Kolos C. 3, 91, 101. Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáki Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozza.

1593-ban*5. Km. prot. A. 234. Kolos C. 32. Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 13. és Cent. 20. Csáky István itteni részét t. i. 6 jtelkét Kendy Gábornak adta cserébe.

1593-ban*6. Gyf. div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32, 40. Bornemisza Benedek leánya Zsófia özv. Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.

1595-ben*7. Km. Doboka B. 56, 59. Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta oda.

1600-ban*8. Km. Kolos C. 92, 102. Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.

1607-ben*9. 4. Lib. Reg. 87. Km. Doboka R. 26. Rákóczi Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait: Györgyöt és Zsigmondot, valamint néhai Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István fejedelem végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.

Deési Daday cs. czímeres pecsétnyomója.

Deési Daday cs. czímeres pecsétnyomója.*10. Sieb. Wb.

1627-ben*11. Km. Doboka H. 33. a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.

1628-ban*12. Km. prot. L. 48. és O2. 29. Csáky István özvegye Wesselényi Anna s fiai István és László ezen egész birtokukat Bálintffy Kristófnak vetik zálogba.

1658-ban*13. Torma cs. ltára. Bálintitth Kristóf özvegyének itt 3 adófizető jobbágya van.

1666-ban*14. Transm. Bálintffy József özvegye Bornemissza Kata s fiok Bálintffy János részére jobbágyairól vizsgálatot folytatnak.

1668-ban*15. Orsz. ltár. gr. Csáky László részére vallják, hogy egykor az ő elei is birtak itten.

{140.} 1675-ben*1. Orsz. ltár. gr. Csáky László megkinálja Bornemisza Katát Bálintffy Kristóf özvegyét az itteni zálogjavak zálogösszegével.

1694-ben*2. Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56. birtokosai Bethlen Gergely és Nagy Pál.

1696-ban*3. Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Zálha török hódoltsági falu.

1698-ban*4. E. F. L. III. 307. B. gr. Bethlen Gergely leányának Judithnak, Lázár Györgynének itt 1 jobbágya volt.

1727 február 1-én*5. Torma gyüjt. gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei itteni részükön megosztoznak.*6. Lásd Kozárvárnál. Az ősük valószinüleg Budai Máriától szerezte.

1757 tájt*7. Torma gyüjt. Tordai Klára Selyei Tolnai Jánosné nagyanyjának Budai Máriának itteni részeért Bethlen Jánost kereset alá fogta s ennek meg nem jelenésével kinyerte, valamint 1757 decz. 5-én kikapta br. Korda Györgytől is 250 frtig zálogban volt f.-csobánkai részét, melyeket 1790 julius 18-án*8. Proclam. Tolnai János özvegye Tordai Klára Budaki Rettegi Zsigmondnak zálogosit el,*9. Lásd Bábánál. a ki viszont kolozsvári kereskedő Csiki Izsáknak adta át.

1764-ben*10. Dr. Vajda J. cs. ltára. Vizszentgyörgyi Makrai Elek az István és gr. Bethlen Éva fia megkináltatja dengelegi oláh pap Pap Györgyöt azon itteni rész zálogjával, melyet Bethlen Druzsi Hidvégi Nemes Ferenczné néhai édesanyjának testvére Bethlen Klára gr. Mikó Pálné neki zálogba adott 1756 január 22-én 510 frtért. Pap György pedig ezt 1765 febr. 13-án*11. Torma gyüjt. Mósa Lászlónak adta el.

1810-ben*12. Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Csiki Izsáknak van 13 telke, a kitől már előbb 1809 márcz. 6-án br. Miske Imre fia József váltotta ki, kinek második neje br. Domokos Teréz volt; gr. Mikó Pál fia Ferencz, fia Károlynak van 15 telke.

1820-ban*13. Erd. kanczell. levéltára. birtokosai: br. Miske Józsefnek és Ujfalvi Sámuelnek van 9-9 telkük. Ujfalvi Mikó Károlytól vette meg.*14. Torma gyüjt.

1838-ban*15. Megyei levéltár. van két oláh ajku immunis nemes és írástudatlan lakója. 1843-ban a nemesek száma 5.

1863-ban*16. Urb. Wes. 79–123. l. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, br. Miske Samu részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*17. Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogu birtokosa Péter Juon.

Jelenlegi birtokosai (1898): br. Miske József után Etelka, 1227 h. {141.} öröklés; Hirsch Lipót, 1157 h. vétel a gr. Kornisoktól; gr. Teleki Imre után Károly, 613 h. öröklés; Pap János öröklés folytán.

Zálha alapitói hajdan szlávok voltak, kik idő folytán eloláhosodván, ezek lakták s lakják nehány magyar udvari cseléd s czigány kivételével ma is.

Szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők. Szent-György-napján kapuikat csipkebokorral aggatják be, hogy a gonosz a tejelő állatok tejét el ne vihesse. Azt hiszik, ha akad olyan 7 asszony, a ki kenderből képes egy szép inget elkésziteni úgy, hogy reggelre a határszélre kivihessék, akkor bárminő járvány legyen, a községet az így készitett, font, szőtt ing a járványtól megvédi. Temetéskor fazakakat törnek össze, hogy ezáltal a halálozásnak gátat vessenek. Azt tartják, hogy szent kereszt felmagasztaltatása ünnepén szedett virágfőzte és bármely ekkor szedett növényből készült ír, mindennemü betegséget meggyógyit.

Házilag készitett darócz- és vászonruhában járnak. Épületeik tapaszos és meszelt, boronafa-oldaluak szalmafedéllel. Butorzatukat maguk készitik s lakóházukban 2 lócza, 4 szék, 2 ágy s egy festett láda van rendesen.

1658-ban*1. Adóösszeirás. itt egy oláh pap lakott. Gör. kath. egyházközség. Fatemploma 1818-ban épült s felszenteltetett a Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére 1820-ban. Az épitkezésben a hosszumezei Mihály család volt segitségükre. Harangjaik 1818. évből valók. Anyakönyvei 1824. év óta vezettetnek. Papjai: Mihályi Miklós, Rusz László, Páska János, Pap László, Buditzia István s jelenleg Márga Jakab.

Iskoláját saját pénzáldozata árán 1850-es évek óta tartja fenn.

Éghajlata enyhe, egészséges, széltől védve, de a jégverés gyakori.

1750-ben*2. Erd. főkormsz. ltár. két fordulóra osztott határának fele délkeleti; másik ellenkező oldala jobbára meredekből áll, melyekre szekérrel trágyát vinni nehéz. Földje részint feketés és fehéres, homokos, száraz természetü. Az 1713 és az 1750. évbeli országos összeírás*3. U. o. egymással ellenkezőleg nyilatkozik, a szerint az őszi, tavaszi búza s másféle gabona trágya nélkül is gazdagon terem, emez határát silánynak, terméketlennek tartja; egy őszi szemre 3, a tavaszira 2 szemet vesz termésül.

1822-ben*4. Cziráki. Urb. oszt. határa adózás tekintetében 2-od osztályu.

1713-ban*5. Erd. főkorm. ltár. összes szántója 491, 1740-ben*6. U. o. 540, 1822-ben*7. Megyei ltár. 658 vékányi. Ebből 1750-ben őszi alá használt 280, tavaszi alá 247 vékát; {142.} tengeri termése 25 3/4 vékányi volt. Fordulónként való kaszálója 1713-ban 48, 1750-ben 88 1/2 és 1822-ben 222 szekérnyi. A közönségnek és a birtokosságnak egyaránt nagy szálas tölgy erdeje van.

Lakosai kevésbé szorgalmasok. Határa, legelője szűk, aszálykor kopárak. 1713-ban épült malmának adója 1750-ben 5 frt volt, veszett időjárásnak tartják, mikor egész éven át őrölni képes. Pénzforrása: a marha, méh, zab és faeszközök. 1750-ben iparosa 8 kerekes. Közteher előttük ismeretlen. Utja mindenfelé rosz.

1713-ban volt itt 13 ökör, 19 tehén, 3 ló, 39 juh, 21 disznó, 19 méhköpü. 1750-ben 91 ökör, 66 tehén, 34 borju, 109 juh, 69 disznó, 48 méh. 1822-ben 18 igás, 13 fejős, 6 tulok, 8 juh, 13 disznó adó alatt.

1898-ban határának földje termékeny; terményei: őszibúza, rozs, tavaszbúza, kapás növények; erdélyi fajta szarvasmarhát és lovakat tenyésztenek. Gyümölcse: édes-, borizű, sóvári-, muskotály alma; téli kemény-, nyári édes- és borizű körtve; beszterczei-, fehérhúsu szilva és dió.

Itatója a községen keresztül folyó patak, továbbá a Dumbravicza patak, melyben sok a rák és hal. Csuha csorgó télben meleg, nyárban hideg vizéről nevezetes.

Kavicsköve bőven. Van 3 malma gróf Teleki Imre, báró Miske József 2-2 kerekü és kövü, Hirsch Lipótnak 1 kerekü és kövü.

1878 óta körjegyzői székhely.

Határhelyek, dülők: Oltovány, Lázu Zdrobulj irtás, Pojána tisztás, Hizsója, Doszu, Pirlozsa. Csureny puszta, ez a tatárjáráskor pusztult el, a monda szerint erdő nőtt helyére, melyet most Gyalu Beszericsi templom dombjának neveznek, lakosai idővel alább húzódtak s ott épitkeztek. Burzuor kupalaku hegyen többféle római pénzt, vastag, nem korongon készült cserépedényeket, vasdarabokat találtak, de ezek elkallódtak mind. Erről a nép azt tartja, hogy belsejében óriások laktak s azoktól maradtak azok a vastag cseréptöredékek és hiszik, hogy a belsejében levő üregek, barlangok tele vannak kincsekkel.

Területe 1900-ban 3867 k. hold.

Lakossága: 1713-ban*1. Erd. főkormsz. ltár. 1 jobbágy, 14 zsellér lakossal, van benne 14 lakó s 4 pusztaház.

1750-ben*2. U. o. lakott itt 2 jobbágy, 17 telkes zsellér, 2 ily özvegy, 5 szegény külsőség nélkül való zsellér 25 telken és házban.

{143.} 1830-ban*1. Cons. statist. topogr. 211. l. 230 lakossal.

1844-ben*2. Megyei ltár. 5 fi, 7 nő nemes, 200 fi, 200 nő pór, együtt 412 lélek. Füstök száma 2 nemes, 48 pór, együtt 50.

1857-ben*3. Orsz. ism. tábla 23. l. lakik itt 2 róm. kath., 448 gör. kath., 2 evang. lutheranus, 3 evang. helvét, 6 zsidó, együtt 461 lélek. Házak száma 65.

1886-ban 393 gör. kath. román, 33 zsidó, 426 lélek.

1891-ben 510 lakossal, ebből 473 gör. kath., 37 izraelita.

1900-ban 725 lakosából férfi 382, magyar 8, német (zsidó) 44, oláh 604, czigány 69; magyarul beszélni tud 28; gör. kath. 673, izraelita 52; ír és olvas 78; házszám 129.

Adója 1749-ben*4. Erd. főkorm. ltár. 1750-beli összeirás. 178 frt 34 1/2 kr. 1755-ben*5. U. o. 90 frt 14 kr. 1845-ben*6. Megyei ltár. 179 frt 12 kr. 1898-ban 1405 frt 70 kr.