Philosophische Studien, IV. Über Ziele und Wege der Völkerpsychologie. [Filozofiai tanulmányok, IV. A néplélektan útjáról és céljáról]. Nemcsak Wundtot, de Lazarust és Steinthalt is jóval megelőzte a mi Erdélyi Jánosunk a néplélek fogalmának megalkotásával. Már 1847-ben, a Népdalok és mondák II. kötete végén megjelent Népdalköltészetünkről című tanulmányában írja ezeket: „Van azonban az irodalmin kívül más tekintet is, mely a népi költészetet a kor egyik és fő szükségévé teszi, s ez a magyar nép lélektudománya”. Tehát jóval azelőtt, hogy a nemzetközi tudományba a néplélektan (Völkerpsychologie) mint többé-kevésbé szabatosan körülírt terminus technicus bevonult, nálunk már megvolt nemcsak e tudománynak világosan megjelölt célja és szükségességének élénk érzete, hanem kevés híján az elnevezése is; csupán azzal a csekély különbséggel, hogy Erdélyinél a nép- és a lélektudomány még nem ötvöződtek szóösszetételbe s ebben a nép és a lélek még nem forrott szorosabb egységbe.