Megvan ez az ingadozás a folklór értelmének kétfélesége között a franciáknál is, ahol Gaidoz (Mélusine, V. 34. ) a folklórról szintén úgy beszél, hogy az inkább módszer, mint tudomány; tehát elismeri, hogy tudománynak is vehető, nem csupán a róla szóló tudomány tárgyának. Jeanroy pedig így határozza meg a Grand Encyclopédie „Folk-Lore” cikkében: „La science de la littérature, des traditions et des usages populaires” [„Az irodalom, a hagyományok és a népszokások tudománya”]. De a népről szóló tudományt célszerűbb Völkerkundénak nevezni már csak azért is, mert ebben a szóban az előrész többes száma legalább azt is megjelöli, hogy a néppel foglalkozó tudományok már természetüknél fogva összehasonlítók s így az összes népek életében mutatkozó analóg jelenségek oknyomozó tanulmányozására kell kiterjeszteniük.