III. Makkfalvától Erdő-Szent-Györgyig.

Makkfalva, vásárai, jövője, a Wesselényi-iskola alapitása, fejlődése, jelen állása. Maka vára, tájirati fekvése, e vár idoma, mostani maradványai. Regék. Hajmeg bérczén régi épitkezések. Dózsa Dániel születésháza. Atosfalva. Czibre völgyének régiségei. Szent-István, Ore pataka, a régi templom fekhelye, régi harang. Csokfalva, néveredete. Cseje völgye. Keme bükke, Fejedelem rétje, Kozmáné hegyese. Várpatak. Várdomb, az itt volt vár maradványa, regék. Erdő-Sz.-György. A gr. Rhédeiek kastélya, a ref. templom. Unitarius zsinat. Kalandos. Senye vára. Alsó, felső vár, maradványok. Regék. Leánymező. Havadtő, néveredetének értelmezése.

Makkfalvára, a Kis-Küküllővölgy vásáros helyére értünk, mely helység már az 1567-ik évi regestrumban – 22 kapuval levén bejegyezve – tekintélyes községként szerepel; ujabb időben nagyban emelkedett azáltal, hogy 1827-ben négy sokadalmat*Jan. 2. apr. 24. jun. 24. és sept. 9. tartandókat. és hetivásár-jogot*Heti vására szombaton; Makkfalván e mellett nagyban üzik a fazékosságot, s azzal messze terjedő kereskedést üznek és a makkfalvi mázos edény messze földön hires. nyert, mely idő óta igen nagy fejlődésnek indult, s naponta halad azon hivatása felé, hogy e vidék városává nőjje ki magát*Ily város-szegény vidéke hazánknak egy sincsen, mert midőn a Nagy-Küküllő mentin öt város van, a Kis-Küküllő mentin csakis egyetlen város van, Dicső-Szt-Márton, a mely szintén alig érdemli meg a város nevet.. Már is több boltja van, nagyrészt cseréppel fedett házai csinosak*Házszáma 317. Határa 3676 h. 400 négyszög öl. Ebből szántó 1071 h. 813 öl, kaszáló 429 h. 1516 öl, erdő 1680 h., többi legelő és terméketlen. Kibéd és Makkfalva határát felülről a Küküllőbe jobbpartilag szakadó Ecsenye pataka és bércze alkotja, mely felett a két falu századokig tartott, 1577-ben folyamatban volt, s csak 1731-ben békesség útján elintézett pert folytatott. Ezen érdekes perokmány egészen közölve van Benkő K. Marosszék ism. 233–238-ik lapjain., utczái rendezettek, piaczán pedig régi kicsiny temploma helyére 1866-ban oly szép és terjedelmes egyházat épitettek, mely bármelyik városba is beillenék. Ily terjedelemben, ugylátszik, a jövő nagyobbodásra való számitással készült. De nem csak vásáros helye Makkfalva a vidéknek, hanem szellemi központja is, mert itten van az ugynevezett Wesselényi-iskola, melyben a vidék fiatalsága szellemi táplálékot nyer.

Wesselényi-iskolának pedig azért neveztetik, mivel azt részben a nagy Wesselényi Miklós alapitotta. Mert midőn a lelkes honfi és szónok a közérzület ébresztésére mint a hazafiasság és szabadság apostola megindult országszerte hirdetni a haza igazságátá, s felrázni önfeledett álmából a nemzetet, egy ily alkalommal Marosszék gyülésén az elnöklő főtiszt szemére lobbantotta Wesselényinek, hogy nem levén birotkos Marosszéken, nem is igen lenne joga szólani, mire a szabadelvüek egy telket vettek Makkfalván számára, melynek adománylevelét egy, Toldalagi Zsigmond vezetése alatti küldöttség vitte fel a nagy hazafinak, ki ekkor megigérte, hogy az adományozott telekre tanodát fog épittetni, ugy azt is, hogy ezen intézetben 2 katholikus, 2 unitárius növendék számára alapitványt teszen. Be is váltotta szavát Wesselényi, mert az iskola alapfala 1836-ban okt. 17-én letétetett, mire csakhamar elkészült a mellékelt képen látható csinos iskolaház, melynek homlokzatán joggal áll ezen jellemző felirat:

Adták a székelyek
Wesselényinek hazafiságáért
Szenteli
Hazafiság fejtéséért.
A Székely Nemzetnek
Wesselényi.

A Wesselényi 4000 pftra menő alapitványához járult még a makkfalvi ref. egyházközség 2000 vfrttal, b. Buthler 5000 frttal*Ez a nemes keblű ember, ezen indigena, ki uj hazájáért élt-halt, mindenfelé nagyszerű adományokat tett; felkereste ő mindazon közintézeteket, melyek szükségben szenvedtek, azokat segitette, szeretettel ápolta, s csak Erdélyben 30,000 pfnyi alapitványt tett, magtalanul halván el összes vagyonát e hazának hagyta. Légyen azért áldott és szent emléke a hon minden fiai előtt., a birtokosság pedig 5 évre elvállalta egy segédtanitó fizetését. Ekként emelkedett és nőtte ki magát az 4-osztályu elemi iskolává, melyben egy rendes és egy segédtanitó vezetése alatt 100-nál több fiatal nyer oktatást. Sőt ez iskolával egy kisdedóvoda is van egybekötve, egyedüli, mely az 1844-ben Marosszéken alapitott 3 kisdedóvodából életben maradt*Ezen kisdedóvók 1844-ben a székgyülésen alapultak Makkfalván, Mező-Bándon és Mező-Madaroson; alapul szolgált az akkor gyült 400 ft és a szék havasain a fájizási és legeltetési díjak megkettőztetése, melyből hovatovább több kisdedóvók lettek volna alapitandók. Fájdalom, hogy a meglevők is megbuktak, a mező-bándi korcsmává alakult át, a madarasi csendőrtanyává, s csakis a makkfalvi áll még fenn..

Mit hazafiságért adott a nemzet Wesselényinek, mit ez hazafiságból adott megnövelve vissza a nemzetnek*A nagy hazafi még halála perczében is megemlékezett a nevét viselő, azt örökitő iskoláról, annak végrendeletileg 6000 frtot hagyván, ezen összeg a végrendelet némi formahiánya miatt vissza volt tartva, most (1869-n) a nagy Wesselényi fiai, atyjuk emlékéhez s nemes szándékához hűk s hozzá méltó fiai akarván e hazának lenni, a hagyományozott összeget hiba nélkül kiszolgáltatták, miért ezen iskolának algymnásiummá, vagy a mi még üdvösebb lenne, elemi iskolával kapcsolatos ipartanodává fejlődése mihamarább várható., az hazafiságot és közműveltséget terjesztve hat és működik a legüdvösebb, a legáldásosabb modorban, s bizonynyal méltóbb emléke nem lehet a nagy hazafinak, mint a hazafiságnak ezen századok – higgyük ezredév – mulva is fennállandó ápoldája*Im pár angyal száll le, mosolyog a kék ég,
Óriás kezdőhöz méltó legyen a vég;
Emberek oltatnak e mag-oskolában,
Prometh égi szikrát gyujt agyag formában,
Éji bujdosásunk hold fénye a Remény,
Rendíthetetlenül állapit az Erény.

És mintha a jelent a multba oltották volna, hogy a jövő szilárd legyen, hogy a jelen és a jövő nemzedéknek ezen szellemi ápoldája megbonthatlan erős legyen, annak házát egy erősségnek maradványaival épitették fel, hogy daczoljon az az idővel, miként a vár megvívott egy ezredév viharjaival. E vár pedig a már emlitett Maka vagy Makra vára volt, melynek fekhelyére illő hogy elvándoroljunk.

Makkfalvával szemben, a Küküllő balpartjának azon pontján, hogy a Szolokma pataka szép erdős bérczek között letörtet, ezen zajos csermely torkolatának baloldalán, függőleges oldalu magas bércz emeli fel büszke zöldkoszorus homlokát; e bércznek a Várpataka és Tehénüző pataka között levő legmagasabb (északnyugati bütüjén levő) csúcsát Várhegyesének nevezik; ezen feküdt Maka büszke vára, melynek még csak e század elején is – mint öreg emberek beszélik – falai több öl magasságban állottak, de a közel faluk azt bontani, szép lapos köveit hordani kezdették, elannyira, hogy néhány templom, több magánlak épült annak anyagából; a rombolásnak e megkezdett művét befejezték 1836-ban, midőn a Wesselényi-iskolának épültekor az egész vidék idetódult, s nem csak fennállott falait bonták le, hanem még alapját is felszedték, ugy hogy most már alig lehet még romtöredékeit is feltalálni, mert az erdő féltékenyen elfedte a még megmaradt csekély töredéket, mintha az ember dúló kezeinek nyomait el akarná fedezni. De ha megsemmisült is a multnak e tisztes emléke, mégis maradt annyi nyoma, hogy figyelmes vizsgálat után annak legalább régi alakját meghatározhatom; mentsük meg legalább az eltüntnek emlékét.

A hegycsúcsnak, melyen e vár feküdt, hosszukás körded (ovál) idoma van, ilyen volt a vár alakja is. Északra néző csúcsa hegyben végződött, innen indult ki a hegy ormát körülfutó 500 lépés kerülettel birt fal, melynek keleti vonala a hegy oromszélén futott, kívűl mély sánczczal övezve, mely sáncz még déli bütüjénél is folytatódott, de nyugati oldalánál már mint felesleges megszünt, mert maga a várfal is – tér nyerés kedveért – nem a tető oromzatán, hanem alább a hegy oldalán vonult el. Azonban a fennlap ily megtoldása mellett is a vár szélessége alig volt 30 lépés, közepén nagy üregek, kut és épületnyomok mutatkoznak, déli bütüjénél pedig, hol egy keskeny hegynyak által függ össze a Várhegyese a hátrább levő hegyekkel, tehát azon egyedüli ponton, hol az megközelithető volt (mert többi oldala mind függélyes meredek) még egy második félkör idomu külső sáncz szelte át a hegynyakot egész szélességében.

A hagyomány azt tartja, hogy azt Maka, a székely rabonbánok egyike épitette és lakta. Később a várőrség átköltözvén a Küküllőn, ottan Makkfalvát alapitotta, az elhagyott vár pedig szép aranyhaju tündéreknek maradott, ezeknek éjjelenkint még most is lezeng énekök, midőn szép zeneszó mellett körültánczolják a vár falait. Én ugyan a rege tündéreiből egyet sem láttam, de tündérien szép a kilátás, mi a vár hegyeséről feltárul, mert látszik innen a Kis-Küküllő kies völgye Szováthától le egész Sz.-Györgyig, hol azok a magas pléhvel fedett tornyok mint megannyi tündöklő diszgúlák és azok a sok regényesen fekvő faluk mint megannyi oázok tünnek fel, az a kanyarogva ragyogó Küküllő pedig gyémánt lánczkint fut végig a barátságos völgyön, míg fenn a kéklő szép havasok, a büszke Mezőhavas és czifrán kifodrozott Cserepeskő büszkélkednek, aljukon a szováthai és ilyésmezei völgyek nyilataival, melyeket egyik felől az emlékdús Bekecs, másik felől a siklódi Nagykő határól és ott lenn a zöldelő mezőkön, a fehérlő országúton szorgalmas hangyaként nyüzsög a munkás, a lelkes székely nép; megélénkitve, megelevenitve a tájak ezen legszebbikét.

Kissé fennebb az ugynevezett Hajmeg bérczre még másik várat is helyez a hagyomány, ott azonban a hegynyakát átszelő sánczolatnál egyéb ma nem látható, de a hegyalján – hol a vár őrizet faluját követelik – ma is vastag cseréptöredékek nagy mennyiségben fordulnak elő.

A Wesselényi Miklós által épitett tanoda Makkfalván.

A Wesselényi Miklós által épitett tanoda Makkfalván.

Makkfalvi volt azon hő Nagy János, ki 1567-ben, midőn János Zs. Nagy-Bányát ostromolta, golyózápor között tüzte ki falaira a győzelem zászlaját, mely vitézségeért a fejedelemtől nemességet is nyert*Lásd Kemény József gyüjtm. App. Dipl. 1569.. Hős Nagy-Jánosnak utódai ma is élnek Makkfalván.

Makkfalva hazája a Dózsáknak is. Ezen a székely történelemben szerepelt, s korunkban is jelesen feltünt család leszármaztatását Kővári állitá össze; szerinte a családfő Tamás vajda, ki háromszéki Dálnokon lakott. – Ennek fia György és Gergely. György Belgrádban lovas százados, s mint ilyen egy Ali nevű hirneves töröknek párbajban pánczélos karját szelte le, miért a királytól czimerül leszelt vérző kart, fegyverzetet, arany lánczot és Temesvár-Belgrád közt, mint kinevezett arany sarkantyus vitéz, 40 telkes jószágot nyert (Istvánffy Hist. 43. lap). Hogy Bakacs miként tette a keresztesek vezérévé, hogy miként állott a pórlázadás élére s Zápolya általi legyőzetése után mily kegyetlenül lakoltatták testvérével együtt, azt a történelemből tudjuk. Azonban a családot Tamás másik testvére Ádám Magyarországon tovább folytatta; ennek unokája András Erdélybe jövén, a makkfalvi és kibédi ágat alapitja, míg a künn maradtak a magyarországi Uzapaniti ágat egészen a mult századig folytatták, ekkor azonban kihalt, de megmaradt a Székelyföldre visszakerült makkfalvi ág, melyből Marosszéknek igen sok jeles hivatalnoka került ki. Ilyen Dózsa András, ki Marosszék főkirálybirája volt, s mint ilyen Bethlen Gábor magyarországi hadjáratában részt vett, ennek testvére Tamás szendrői várkapitány volt. András Tököli hive, mondják, hogy ez nyolczvanad magával erős hitet tett le az Erdélyt osztrák járom alá juttatott Teleki Mihály elejtésére, mit a zernyesti csatában teljesitettek is. Ez erős esküről közmondásilag fennmaradt, hogy Dozsa hitre mondom. Tököli elbukta után Dózsa András Szebenben sokáig raboskodott. De míg András Tököli, s a véle azonosult magyar szabadság mellett buzgott, addig Mihály labanczpárti volt, s Telekiért gyászt öltött, miért Tököli emberei el is fogták; kiszabadultával az 1701-ki gyula-fehérvári országgyülésen a székelyek adóztatása ellen több székely primorral óvást ad be. Rákóczi forradalmának Péter volt hive, s mint Marosszék alkirálybirája, ellenzéket alakitott a szebeni conventiculum végzései ellen, miért a fogságtól csak bajjal menekült. Testvére Ábrahám 1718 tájt szintén Marosszék alkirálybirája, kinek a ref. főiskola épitése körül nagy érdemei vannak; legtevékenyebb és áldozatkészebb Mihály volt (Péter fia), ki Marosszék székházát épitette 1745-ben. De ha felemlitők a közügyek terén buzgólkodókat, nem szabad megfeledkeznünk a család azon tagjairól sem, kik a szellemi felvilágosodás fáklyáját vitték a nemzet előtt. Ezek közt Dózsa Gergelyt emlitem, a külföldi egyetemeken tanult jeles férfit, ki 1794-ben m.-vásárhelyi főiskola jogtanárjává neveztetvén, ez iskola ujra teremtőjévé lett, mert ott nemcsak a nevelés terén tett korszerű ujitásokat, hanem mint a tanoda igazgatója nagy áldozatokkal épité fel annak most is meglevő díszes épületét, ő maga szegényen élt, hogy nemzetét felgazdagitsa, miért a vásárhelyi főtanoda jobb sorsával egybefüződő neve örökké élni fog. Méltó utódja volt Dózsa Elek a jeles jogtudor és iró, ki 1848-ban brassai kormány-biztos, azután sokáig vár-rab volt kiszabadultával vásárhelyi jogtanár, 1867-ben mint az országgyülés alelnöke halt el. A most élők közt Dózsa Dániel érdemel megemlitést, ki a haza elnyomatásának gyászos korszakában annyira kényes és veszélyes publicistikai téren szerzett érdemeket s emellett szépirodalmi munkálataival is feltünést okozott; később marosszéki alkirálybiró, országgyülési képviselő, most kir. táblai ülnök. Dózsa Dániel születésházának, a Dózsák makkfalvi ős curiájának, képét melléklem, feltüntetve e képen egyszersmind a makkfalvi templomot is, melyen kitetszik a sugár, magas, igen szép fedélzetű torony, mely mintaképe az ezen vidéken divatos tornyoknak.

Dozsa Dániel születésháza a makkfalvi templommal.

Dozsa Dániel születésháza a makkfalvi templommal.

1660-ban Constantin vajda 3000 emberrel a Barczára betörvén, onnan Csík-Gyergyón át némely csíkiakkal Makkfalvára ütött, a falut feldúlta, a mezőn táborozó 65 nemest kifosztotta, de Görgénynél Bakó István marosszéki kapitány által szétveretett s Gyergyóig üzetve, kiszorittatott Erdélyből. (Kraus Sieb. Cr. Font. rer. Aust. II. R. 95. lap.)

S most búcsut veszünk Makkfalvától, hogy utunkat a Kis-Küküllő kies völgyén tovább folytassuk.

Makkfalván alól Atosfalva következik, kisded falu, mely a hagyományok szerint ugy alakult, hogy egy pestis alkalmával 6 család Sz.-Istvánról elmenekülvén, oda települt, igy lett belőle Hatosfalva, később pedig a H kihagyásával Atosfalva*1567-ben még nagyon kicsiny helység, mert a székelyek ezen évi regestrumában csak 4 kapuval szerepel. Most házszáma 88. Határterülete 836 h. 995 négyszög öl, ebből 267 szántó, 237 erdő, többi kaszáló és legelő.. E falu lakói is nagyban üzik a fazekas mesterséget; hogy régen is azzal foglalkoztak, tanusitja a temetőben nem rég felfedezett kemencze, mely tele volt régi korú vastag cserépdarabokkal. Ugyan e temetőben egy nagy gödröt németek sirjának neveznek, hol a hagyomány szerint nagyszámu labancz lenne eltemetve.

Atosfalvával szemben a Maka várán alól levő Czibre pataka völgye mélyül be a hegyek közé, itt feküdt a hagyomány szerint a Maka várához tartozott Czibrefalva; hol e falu fekhelyét mutatják, ott ma is sok vastag cserépdarab fordul elő, sőt fenn a völgyet szegélyző Czibre ponkján sok szabálytalanul elhelyezett különböző nagyságú gödör van, melyekből szintén vastag, barbarkori cserépdarabok kerülnek ki, mi az embernek egykori ittlaktát tanusitja. Patakjai közül még felemlitem sajátságos neveért az Ostormány és Szerecsen patakot.

Atosfalvától alig 1000 lépésnyire van Sz.-István, melyet minden szent neve mellett is reformátusok laknak*Házai száma 120. Határterülete 2277 h. 1076 négyszög öl. Ebből szántó csak 351 h. 1552 öl, kaszáló 183 h. 1264 öl, erdeje, mely a Kis-Küküllő balpartján Udvarhelyszék területe közé messze beékelődik, 1065 h., a többi legelő, terméketlen., de volt egy, még a katholikus korban épült, a hagyomány szerint sz. István király idejében készült, valószinüleg csak az ő tiszteletére szentelt régi temploma a falu között beszakadó Ore pataka mellett*Ennek neve hagyomány szerint Oremus-tól ered azért, mert a katholikus korban ott a hegyen kereszttel jelölt bucsujáró hely volt, hova imádkozni jártak. Nem messze van az ima helyétől az Ördöngös útja tető.; most is ott magasul azon, temetőnek használt önálló domb, melyen a régi templom feküdt, még most is látszanak e régi templomnak alapfalai, valamint az is, hogy azt várkastély környezhette. Ezen régi templom 1783-ban bontatott le, leszállitott anyagával épitették fel a falu között levő ref. templomot.

A harangláb alapfalzatában párkányzatos kő van beillesztve, mely a régi templomból hozatott ide, s melyen, mint mondják, feliratok vannak; de fájdalom, éppen iratos felével levén lefelé forditva, azt nem nézhettem meg; hanem azért van mégis egy más, ezen régi templomból fennmaradt emlék, a reformátusoknak nagyobbik harangja, melyen ezen körirat olvasható:

Hec est pana (campana) virgis (virginis) Mariae. A. O. (Alpha, Omega)

Hec est pana (campana) virgis (virginis) Mariae. A. O. (Alpha, Omega)

De épen ezen körirat ellentmond azon hagyománynak, hogy a régi templom sz. István korában épült volna, mert bár évszám azon nincsen, azért a betük idoma tisztán mutatja, hogy az a 15. század végén öntetett. Hanem a harang jelölte korszaknál jóval fennebb ható adatra is találhatunk, mert a pápai dézmák regestrumának 1332. évi rovatában mint önálló egyházközséget találjuk bejegyezve Sz.-Istvánt*Az 1332. év rovatában 617. lapon igy: „Abraam Sacerdos de S. Stephano solv. 5.-ban ant. ” ugyan e néven a 732-ik és 765-ik lapon. Az 1567-ik évi regestrumban Zent István 14 kapuval szerepel.. Sőt abból, hogy a Kis-Küküllő völgyének Marosszékhez tartozó részéből összesen csak 3 egyházközség: Várad, Sz.-István és Gyalakuta van bejegyezve, azt kell következtetnünk, hogy azon korban csakis e három egyházközség létezett, a többi faluk pedig ezeknek voltak filiáji, és igy igen valószinű, hogy Sz.-Istvánhoz, mint központi egyházközséghez tartoztak Makkfalva, Atosfalva, az elpusztult Czibrefalva, Csokfalva és Sz.-György is.

Péter András, a népköltő, kinek nagymennyiségű verseiből önálló füzetke is jelent meg,*Péter András földmíves székely versei czím alatt M.-Vásárhelytt., Sz.-Istvánról való, s kinek érdekes életiratát adta Gergely Lajos a „Magyarország képekben” czímű folyóirat 1867. évi III. füzetében. Péter András alig járt a falusi iskolába, irni is önszorgalma által tanult meg, s mégis verseiben eredetiség mellett valódi költői tehetség mutatkozik. Kétségtelen, hogy ha e tehetségét kifejthetni, kiművelni alkalma lett volna, egyikévé vált volna kitünőbb költőinknek, igy is azonban népköltészetünk terén nem mindennapi jelenség s mint ilyen megérdemli, hogy neve felemlitve legyen.

Szent-Istvánnal egészen egybe van épülve (csakis a Határpatak választja el) Csókfalva, hol reformátusok és unitásiusok nemcsak vegyesen laknak, hanem még templomai is e két vallásfelekezetüeknek ugyanazon keritésben vannak foglalva. Néveredetére vonatkozólag a hagyomány azt tartja, hogy a letelepülők a felett tanakodtak, ha vajjon várost vagy falut épitsenek-e? hanem végre is a nagyobb rész falura határozván magát, rákiálták, hogy: csak falu. Egy más hagyomány meg egy itt járt király által megcsókolt leányról származtatja nevét; legvalószinübb, hogy az Csókafalva volt, s csak később rövidült meg*Az 1567-ik év regestrumában a székelyeknek Chyok falwa néven 22 kapuval lévén bejegyezve, miből az tünik ki, hogy ez időben Marosszéknek egyik legtekintélyesebb községe volt, melylyel nagyságban alig versenyzett egypár. Házszáma most 221. Határterjedelme 2856 h. és 3 négyszög öl, ebből szántó 1027 h., kaszáló 156 h. 278 öl, erdő, mely a Küküllő túlpartjára rug, 917 h., többi terméketlen. Patakai közül szép neveért a Borzond és Badocs patakát emlittem.. Balázsi István krimi tatárrabságából 1660-ban érdekes levelet ir Csókfalvára nejéhez*Ezen a tatárfogság viszonyaira világot vető érdekes levél közölve van a Nemz. Társ. 1836. évf. 95-ik l..

Megjegyzést érdemlő körülmény, hogy a Kis-Küküllőnek Marosszékhez tartozó részében Szováthától le Balavásáráig a faluk mind a jobb parton sorakoztak, mintha tiszteletteljesen át akarták volna engedni a balpartot a multnak, mert mi régi vár van – az egy Csombodot és a sóváradi castrumot kivéve – ismét mind a balparton van, sorba egymásután elhelyezkedve; de mivel mult és jelen egyaránt tárgya vizsgálódásomnak, azért a lakatlan, csak a mult emlékei által népesitett balpartot sem szabad figyelmetlenül mellőznöm.

Szent-Istvánnal szemben a Cseje patak kies völgyének van torkolatja, ezen csermely Etéd közelében veszi eredetét, a már Udvarhelyszék leirásánál ismertetett Budvár alján; s bár mérföldnél hosszabb völgye eléggé teres és termékeny arra, hogy területén egy-két falu megférjen, mégis egészen lakatlan, de nem miveletlen (a szomszédos faluk határához tartozván), mert a szorgalmas székely a mivelhető földet nem szokta parlagon hagyni, sőt a vizsgálódó előtt sem egészen parlag, mert felkeresheti a Virgóban azon felhagyott bányaüregeket, hol régen aranyat aknáztak, honnan a néphit szerint még most is hordják a magyarországiak a termés-aranyat; e mellett felkeresheti a Fejedelem rétjét, hol a hagyomány szerint Rákóczi fejedelem vadászatai alkalmával tanyázott, a Garat csorgója nevű hires forrást s végre a szép völgy torkolatjánál ismét két előhegyet talál, a jobb oldalon Keme bükkit, mely egyik magyar vezér nevét őrzi, a baloldalon Kozmáné hegyesit, melynek tetőcsúcsára régi várat helyez a hagyomány. Magas árbocz állott ottan, melyre midőn az őr fehér zászlót tűzött ki, akkor a nép a béke biztonságában munka után látott, de ha messze ellátszó ormán veres zászló lengett, akkor mindenki fegyvert ragadva, sietett Kozmáné hegyesire, a Maka várával és Csombod várával egybeköttetésben és szövetségben levő erőditett helyre, hogy ott kedves övéit és életét megoltalmazza. Most azonban az állitólagos várnak semmi nyomát felfedezni nem lehetvén, azt kell hinnem, hogy csak földtöltésekkel védett menhely lehetett az, melynek nyomait elegyengette az eke vasa (mert szántás alatt van az egész hegytető), de az ottan nagy mennyiségben előforduló cserépdarabok, régi fegyverek s egy nem rég ottan talált vasüllő a hagyomány valódisága mellett látszanak tanuskodni.

Kozmáné hegyesét nyugatról az Aszo pataka folyja körül, ezt ismét a Csókfalvával szemben levő Várpatak völgye követi. Tehát ujból vár? Igenis vár, mely e völgy fenekén minden más hegytől elkülönitve álló magas, meredek Várdomb tetejét koronázhatta egykoron, és azért mondom ezt feltételesen, mert ma e hegy csekély terjedelmű fennlapján hiába keresünk várfalakat; csakis az egyedül megmászható keleti oldalon látszik egy kettős sáncz, az északi oldalon pedig a tető szinvonalán alól vagy 20 lábnyira, a hegyoldalba útszerű mesterséges bemetszés van téve, hol némi faltöredék felismerhető; de fennlapjának bármely pontján is, ha felástuk a földet, nagymennyiségű téglatöredéket, hüvelyk vastagságú, durva anyagú (tehát barbárkori) cserépdarabokat s nagy sokaságú embercsontot találtunk, miből azt lehetne következtetni, hogy itt temetkező hely volt, vagy hogy a vár megvívásakor nagy öldöklés ment végbe, mint ezt a hagyomány is mondja, még pedig a rege azt is hozzáteszi, hogy e várat az óriások királya lakta, kinek leánya egyszer lelépvén a Küküllő terére, felszedte kötényében az ott szántó-vető embereket, s mint valami ismeretlen bogarakat felvitte atyjához, de ez letétette vele, mint a jövő nemzedék sarjait, kik a földön ezután uralkodni fognak. Be is következett nemsokára a harcz az ember és az óriások közt, a legyőzött óriások csontjai azért fordulnak ki a földből. Másik hagyomány e várat a longobárdusok királyával épitteti, kit népével együtt a honfoglaló magyarok győztek és öltek le. Ezen homályos regék, a látható kevés romtöredék, s a hely elnevezése az, mi a multból fennmaradt, de ezek is elégségesek arra, hogy e várnak egykori lételét kétségtelenné tegyék, sőt a vár alatti völgyben szintén nagy mennyiségben előforduló cserép- és tégladarabok arra is engednek következtetni, hogy e vár oltalma alatt katonai telep is állott.

De ideje visszatérnünk a mult kor romjai közül a lakott jobbpartra, hol utunkat folytatva, a Csókfalvától rövid órára fekvő Erdő-Sz.-Györgyöt érjük*Az 1567-ki regestrumban Erdeo Zent gyeorg néven 12 kapuval fordul elő. Most 296 háza van. Határterjedelme 6494 h. Ebből szántó 2395 h. 820 öl, kaszáló 1014 hold 1077 öl, erdő 1888 h. 153 öl, többi legelő 40, h. szőlő kivételével, hol már jó bor terem.; ezen jegenyeerdőktől körülárnyalt, a Küküllőtől körülkanyargott falu egy magaslaton igen festőileg fekszik, ódon templomával, büszke kastélyával oly szépen, hogy annak képét melléklésre méltónak itélem.

A gróf Rhédeiek szentgyörgyi kastélya egyike honunk díszesebb urlakainak; a hagyomány azt tartja, hogy annak helyén régen apátság volt s hogy a közelében levő mostani reformátum templom ezen apátság székesegyháza lett volna. Az apátság residentiája világi kastélylyá változott át, melyet előbb Kornisok, utóbb Rhédeiek birtak; jelenleg a szép Rhédei Claudiának, herczeg Würtembergnének szerencsétlen halálával*Kit egy katonai szemle alkalmával lovak tapodtak agyon. – a gr. Rhédei család ezen ága kihalván – a kastély és szép birtok idegen kézre ment*Jelenleg gr. Teck tulajdona..

Öreg emberek még emlékeznek a díszes régi kastélyra, melynek magas bástyái, nagyszerű termeiről elragadtatással beszélnek; mondják, hogy onnan az út felett elvonuló fedett folyosó vitt a templomba. A helyére és anyagával renaissance-stylben épült uj kastély semmi műbecscsel nem bir, homlokzatán levő feliratát is főleg azért közlöm, mert abban vonatkozás van a régi kastélyra:

DOMA
Aedes quas vides
Ad amoena Cücüli litora
Cvm ipsis Patriae initiis
Positas
Et jam A MDCLXIII vetustate collapsas
Ab uno majorvm
Renovatas
Nunc vicissim injvria temporvm
Desolatas
Regivs per Abam et Saroltam Stephani
Sangvis
Legitimus harvm Haeres
Comes et Reg. Camerarivs Ladislaus Rhedei
de Kis Rhede
Cvm conjvge carissima
Agneta Baronissa Intzédi
De Nagy Várad
Annis MDCCCVII–MDCCCIX
Ad insignem hanc molem
Cvltv sane splendidiorem
Ut esset hic
Sibi et svis posterisq eorvm
Fixa pietatis, pacis et concordiae
Sedes
Restituerunt.

De ha letünt is a régi kastély, megmaradt a régi templom, mely bár 1760-ban – gr. Rhédei Zsigmondné, b. Wesselényi Kata által eszközölt – teljes átalakitáson ment át, még is itt-ott a régi gót idomú egyház maradványait felismerhetni. Ilyenek csúcsíves keskeny ablakai, polygon záródású szentélye, s ilyen torony alatti csúcsíves főportaléja, melynek béllete két mély horony közé helyezett fél henger és horony által zárt körtető-tagozattal bir, mely alakzatok a 15-ik század művének tüntetik fel ez egyházat. Van egy hosszukás idomú, igen régi, nagyon elkopott harangja is, mely kezdetben felirat nélküli volt, mert a most felkarimájára bevésett ezen felirat:

„Erdő Sz. György megyéje 1669”

csak későbbi kontárkodás műve. – E templom alatt kripta is van, mely az 1614-ben uralgott döghalál alkalmával a fejedelem rendeletéből a bere-kereszturival együtt befalaztatott*A nagy görgényi egyházközségi jegyzőkönyv bizonyitása szerint..

Mondják, hogy a katholikus korban e templom szent Györgynek volt szentelve, s onnan ered a falu neve is. Később az unitásiusok kezére ment át, kik 1640-ig birták; de papjuk ekkor elhalván, m.-vásárhelyi ref. lelkész és esperes Tiszabecsi István kijött Sz.-Györgyre, s mivel a templom kulcsait megtagadták tőle, az udvarból hozott lajtorján bemászott ablakán, s a hiveket bebocsátván, oly elragadó szónoklatot tartott, hogy a hivek mind átálltak a református hitre*Ez kitünik egy, a szt-györgyi ref. egyházközség levelei közt lévő eredeti esketésből..

1618-ban Erdő-Szent-Györgyön tartatott a szombatosok ellen azon unitárius zsinat, melyen a fejedelem személyese keserüi Dayka János ref. püspök volt, mivel pedig Péchi Simon leginkább az unitásiusok között szerzett volt proselytákat hitvallásának, ezek kizárattak az unitáriusok kebléből, a reformátusokra bizatván jobb utra téritésük; ezen elhamarkodott, vagy inkább kicsikart határozat következtében lettek reformátusokká a Kis-Küküllő völgyének addig nagyrészt unitárius egyházközségei*Székely Sánd. Az unitásius vallás tört. 133–134 l..

Erdő-Szent-György a Kis-Küküllő mellett. (Rajz. Greguss Ján.)

Erdő-Szent-György a Kis-Küküllő mellett. (Rajz. Greguss Ján.)

Sz.-György az utóbbi időkben nagy előhaladást tett, mit leginkább országos és hetivásárainak köszönhet, e mellett annak is, hogy a zsidók – sinagógájok levén itten – mindenfelől huzódnak ide, máris 40 családnál több települt le, s azok között sok kereskedő és mesterember is levén, ezáltal bizonyos kereskedelmi és ipari mozgalom támadt, néhány csinos bolt, postaállomás állittatott; szóval, ha igy halad, mint nekiindult, maholnap egy kis várossá fogja magát kinőni. A falu között kis patak siet a Küküllőbe, ez már nevénél fogva is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, mert azt Kalandosnak nevezik; e patak gyakori áradataikor csudás alakú köveket sodor magával, van egy Zeykné udvara előtt, mely egy syrén alakját oly szabatosan utánozza, mintha a szobrász vésője idomitotta volna, másik meg turbános törököt, ismét mások mindenféle bizárr alakokat tüntetnek elő.

A Küküllő balpartja még itt is mindig a multé, azért kössük fel ujból a régész saruját s vándoroljunk el a mult emlékeihez. Szent-Györgygyel átellenben van a Küsmöd vizének torkolatja, ott nyomul be azon bessze felágazó völgyület, melynek 6 faluját már Udvarhelyszék leirásánál láttuk; e völgyön jön le a Sz.-Keresztúrról Gagyon átvezető országút, mi azonban most e völgynek csakis – Marosszékhez tartozó – torkolatjáig hatolunk, mert e torkolat mindkét előhegyének már neve is érdeket költhet; a jobb oldali Leánymező, a baloldali Várhegy nevet viselvén. Ez utóbbira a hagyomány Senye várát helyezi. Lássuk mi maradványa van az állitólagos várnak.

A várhegyet egyfelől a Küsmöd vize, más felől (nyugatról) az emlitett Várpataka folyják körül, az ezen oldalokról meredeken leszelt (a Küküllő szinvonala felett 200 lábnyira magasuló) hegynek fennlapja vagy 20 hold kiterjedésű lehet, ezt nevezik alsó várnak; hol a körvonalozott fennlap egybekeskenyül, alsóvár választékának nevezett helyen, magas széles földtöltés, annak külső (déli) alján pedig egy még most is 3 öl széles és ily mélységű sáncz metszi át egész szélességében a hegynyakot, mely töltés és sáncz még a hegy keleti oldalán is néhány száz lépésre követhető, de ott megszünvén, többé sem a vár oromszélén, sem a hátrább délre fekvő felső várnak nevezett magaslaton fel nem találhatjuk, hanem ugy a felső, mint az alsó vár területén vastag veres és feketére égetett cserépdarabok oly nagy mennyiségben jönnek elő, hogy a talaj a szó teljes értelmében fedve van; fegyvereket, lánczdarabokat, zabolákat, harczi bárdokat szintén sokat találtak itten, de fájdalom, mind eldividálódtak. E mellett mutatnak az alsó vár közepén egy tavacskát, hol a vár kútja lett volna, és egy másik üreget, hol a vár urának tündérek által őrzött roppant kincse lenne a vár földalatti pinczéiben elrejtve. E regék, az észlelhető csekély nyomok s a hagyomány által megőrizett elnevezés mind arra mutatnak, hogy itt ugyancsak valamely alkalmi erőditvényekkel körülvett táborhely lehetett, nem pedig kőfalakkal övezett vár, mert a töltést több helyen felásván, ott ilyszerű épitkezéseknek semmi nyomára nem akadhattam. Ilyszerű alkalmi erőditvény lehetett a szemben levő Leánymező nevű hegyen is, hová a néphagyomány tündérvárat helyez, de a hol vastag cserépdaraboknál más nyomot felfedeznem szintén nem sikerült. Itt tanyáztak, a rege szerint, a Senyevárában lakott óriásnak leányai, sőt itt is megvan azon nagyon elterjedt mese, hogy az óriás leánya felszedte kötényébe a szántóvető embereket. Nagyon homályos nyomok ugyan ezek, de az ilyeket sem szabad figyelmetlenül mellőznünk, mert e homályos nyomok is egyes betük, melyekkel homályos ős korát honunknak valaha felderitenünk sikerülend, mert az ily régi épitkezések helyein a föld gyakran rejt keblében oly műtöredékeket, melyek becses adatot nyujtanak egyaránt a történész- és régésznek is; kijelölöm azért a Senyevárnál mutatkozó nyomokat avégett, hogy a lépteimen talán szerencsésebb viszonyok közt meginduló szakemberek, azokat rendszeres ásatások által kellőleg felkutathassák, és a tudomány számára kizsákmányolhassák.

A Szent-Györgytől Havadtőig menő országútat szép jegenyesor szegélyzi*Ezt gr. Rhédei László tevékeny franczia tisztje, Boure Ferencz ültettette, ki a Kalandosban levő kriptában van eltemetve., mily szép lenne, ha ezen útszéli beültetést másutt is megtennék, mennyire szépitené az a vidéket nem csak, hanem egészségi és égalji viszonyainkra mily üdvös behatással lenne; e nézpontból kiindulva, az útszélek beültetését országszerte megkisérlette volt a Bach-rendszer, de mivel az erőszakolva volt, s mivel a nép még a jót sem akarta elfogadni a hon elleneinek kezéből, az ültetvényeket mind kipusztitotta, elannyira, hogy most még nyoma sincsen meg ezen országszerte megtörtént beültetésnek.

Havadtő*Az 1567-ik évi regestrumban Hawadteo 8 kapuval van bejegyezve. Most házszáma 130. Határt. 1225 hold 100 négyszög öl, ebből szántó 570 h. 49 öl, kaszáló 133 h., erdő 200 h., többi legelő, terméketlen, szőlője 24 hold 452 öl. Sz.-György leányközsége, s miként neve is mutatja, a balpartilag Küküllőbe szakadó Havad patakának töviben, azaz torkolatában fekszik, mert hogy a székely értelmezés a folyamoknál a torkolatot tőnek vette, honnan mint a fa tövéből a patak vagy folyó kinyulik s sokfelé elágazik, azt éppen Nyárádtő és Havadtő elnevezése teszi bizonyossá.