Bodzaforduló.

Bodzaforduló (oláhul Floroje) e havasvidék harmadik faluja*Bodzaforduló is megoszlik Felső-Fehérvármegye és Háromszék között, mert 50 háza Háromszék, a többi F. Fehér területén fekszik. Lakosainak száma 1527. éppen azon ponton kezdődik, hol a bodzai vámtól kezdve északirányban folyó Bodza vize keletre fordul. E pontról nagyszerű havasi panoráma tünik fel, a Bodzavölgy zöld erdőségei fölött délen a Csukás, havasaink e legszebbikének, emelkednek fel jegedzésszerű sziklaszálai; jobbról a gulaalakú Dobromir és a kúpidomú 5011 láb magas Teszla tornyosodik fel, balról a Csukással magasságban versenyző Tejkő. A Bodza vidéke szép tájakban s nagyszerű festői pontokban oly gazdag, hogy egy egész képgyüjteményt kellene azok feltüntetésére szentelnem, de e téren korlátolva levén, meg kell elégednem egyes kiválóbb pontjainak előtüntetésével. Egy ilyen kétségtelenül az itt röviden körvonalazott táj, melynek képét melléklem. E kép előterében a Bodzaforduló templomát mutatja, mig hátterében a nagyszerű Csukás és a légi kúpként fellövelő Teszla tünik fel.

A Bodza határtalan erdőségei mellett, főleg a Bodza és mellékfolyóinak völgyületeiben igen nagy terjedelmű földmívelésre alkalmas talajjal bir; éghajlata szelid, ugy hogy a gabona minden neme megterem ottan, talaja termékeny s völgyületei oly terjedelmesek, hogy legalább is tiz község találhatna elhelyezkedési tért és megélhetési alkalmat. Azonban a természet oly dús áldásaival ellátott vidéknek most csak csekély része van népesitve, még kevesebb hasznositva, mert mindössze is csak három község van ottan: Bodza, Szita-Bodza és Bodza-Forduló*A bodzai vámhoz 130 lakház tartozik, de ezeknek nincsen semmi külsőségük; a mit mívelnek és használnak, csak részibe vagy fizetésért veszik ki a birtokosoktól.; ezek is nem annyira községek, mint egyes házaknak szétszórt, egymástól távol eső csoportozatai. A népségnek magyar része földmívelést is űz; de az oláhok leginkább a kevesebb munkával járó marhatenyésztés és szénégetéssel foglalkoznak.

A három község által megült Bodza vidéke két, illetőleg három törvényhatósághoz tartozik, mert Szita-Bodza és a Bodzaforduló nagy része Háromszék kiegészitő részét alkotja, mig a Bodza és a vám vidéke F.-Fehérmegyéhez tartozik; sőt Brassónak, Prázsmárnak és Hermánynak is van ottan területe. A Bodza vidéke azonban legnagyobb részben a Mikes és Béldi család birtokát képezi; e két család területe közel 35000 hold terjedelemmel bir, s az ott lakók nagy része is e családok jobbágyai voltak egészen 1848-ig, sőt most is per folyt a felszabadultak és a földes urak közt a tulajdonosi jog felett, mivel az ott lakók nem annyira jobbágyok, mint inkább telepitvényesek voltak. A Bodza vidékének régibb birtokviszonyai sokkal érdekesebbek, hogysem azt itt röviden felderiteni ne igyekezném.

A Bodza vidéke a Barczasággal együtt legrégebben a Székelyföldhöz tartozott, sőt még akkor is a Székelyföld része maradt, a mikor a Barczaság attól elszakíttatván, a német lovagoknak adatott telephelyül, mert a német lovagok által 1211-ben megszállott területnek határvonala keletről a Tortilon patak (Prázsmár vize) és a Temes volt. Azonban e lovagrendet is, mint minden papféle testületet, a kapzsiság jellemezte s ezek a vendégül befogadott hontalanok is csakhamar kezdettek túlterjeszkedni s Nyiénnél Kreuzburg várát engedélyellenesen felépitvén a Bodzát is (mely akkor lakatlan lehetett) elfoglalták. Az ország ezen túlkapásaikat fegyverrel volt megtorlandó, midőn III. Honorius pápa közbenjárása megmenté őket, sőt 1222-ben a király birtokukban hagyta a lefoglalt területet s abban uj adománylevéllel biztositá. Ekkortájt épitik a birtokukba vett terület határinál, de már Kumánia területén, a mint fennebb látók, a tatárkői várat. De a lovagok az ekként elnyert bodzai területet nem sokáig birták, mert ők a kegyelemből nyert területet a pápának ajándékozgatván, s mindenféle túlhatalmaskodásokat és engedetlenségeket követvén el, a király 1225-ben kiűzte őket birodalmából. A Bodza valamint szomszédos falui ekkor a lovagok által épitett, de kiűzetésük után királyi várrá tett Törcsvárhoz csatoltatott, s mint e várhoz tartozó terület jön elő a Bodzamező, Nyién és Bodolával együtt még 1509-ben is, a mint az kitetszik szentgyörgyi és bozyni Péter gróf, Erdély akkori vajdájának ez évben kiadott itéletéből*Lásd fennebb Bodola és Nyién leirásánál.. De ugy látszik, hogy ezen várbirtoknak egy része az ugynevezett Bodza sziget (insula Bosau) már korábban a Prázsmáriak birtokába bocsáttatott; legalább ez tünik ki Mátyás királynak 1471-ben kiadott adományleveléből, melylyel annak birtokában Prázsmár városát, mint korábbi birtokost, megerősiti*Lásd fennebb Prázsmár leirásánál.. Ugy látszik azonban, hogy ezen adománylevél nem lett érvényesitve, vagy pedig a Bodza sziget az ottani területnek nagyon csekély részét alkotta, mert a Bodza továbbra is állami terület maradt, legalább ez tünik ki Báthori Zsigmondnak Fehérvárról 1583. oct. 1-én kiadott adományleveléből, melyben a brassai biró és polgárokkal tudatja, hogy a kis Bodza mezőt a Boza földjén (in terra Boza), melyet curiája elnöke, jegyzői és ülnökei sz. János fővétele napján a brassaiak által folytatott hosszas per következtében végitéletileg a koronához tartozónak jelentettek ki; most kegyelmességénél fogva azt minden királyi joggal, hasznaival, szántóival, erdeivel, vizeivel stb. Brassó városnak adományozza, kivévén a Béldi János részét stb.*Ered. a gyula-fehérvári kápt. levélt. Lib. Reg. Sig. Báthori I. 234.

Erre nézve még sokkal érdekesebb és részletesebb adatokat találunk ugyan ezen fejedelemnek egy későbbi határkijártatást constatáló kiadványában, a melyet, mint a Bodza akkori határára és viszonyaira igen érdekes adatokat szolgáltató okmányt, kissé tüzetesebben ismertetni szükségesnek hiszek. Ezt Báthori Zsigmond 1590. febr. 1-én Brassóban adta ki; ebben előadja, hogy a Bozzamezőt vagy szigetet (terrae seu insulae et campi Bozza) vagyis azon a Havasföld felé levő havasok közt királyi területen fekvő birtokokat, melyeket már több időtől fogva Brassó, Prázsmár és a Barcza többi lakosai békésen birnak*Tehát e birtok az egész Barcza közös birtoka volt., kijártatni rendelte s e végett kiküldötte Petrichevich Horváth Kozma tanácsosát, Radvánszky Márton itélőmestert, Litterati Gergely fiscalis directort, Gerendi Jánost, Kálnoki Bálintot és Zoltai Jánost a fejedelmi curia ülnökeit, kik is az elrendelt határjárást – tett jelentésük szerint – ekként hajtották végre:

A határ Szekeres ároktól kiindulva a Kis-Bozza vizéhez és e mellett lemegy egész odáig, hol ez a Nagy-Bozzába szakad. Itt a Nagy-Bozza folyása mellett átszáll a folyón s nyugatra hajlik annak régi medréig, hová egy uj halmot emeltek. Innen nyugatra a kis Zármány patakáig megy hol a Bozzamező táján egy 2. halmot csináltak. Innen mindig nyugatnak és mindig a kis Zármány mentén a Háromdomb alján a 3. halmot emelték. A patak mellett folytatólag a kis Zármányhegyig, melynek oldalába a 4. halmot hányták fel. Itt ama hegy szélén keletnek fordulva annak tetőcsúcsán az 5. halmot emelték. Az innen keletre eső kis Zármány orozatján a 6. halmot. Onnan jobbra lemenve a 7., a kis Zármány kutjánál a 8. halmot csinálták; honnan a hegy élén az Egerpataki csermelyhez szállva az ugynevezett Egreselejénél a 9., egy kődobásnyira a régi szántók mesgyéinél a 10. halmot emelték. Ettől kezdve az Egerpatak partján nyugatnak tartva ennek medrénél a 11. halmot hányták fel. Innen kezdve a határt mindenütt a patakmeder jelöli s a bikkfalvi határszélnél végződik. Dél oldalon a Deblen mezeje felé tartva, a Kigyósmezeje alsó felén egy árok mellett azon halmot találták, melyet Kis Lukács brassai biró és a prázsmáriak Béldi Pállal egyetértőleg emeltek volt, s mely most is jó állapotban van. Innen a Nagy-Zármány mezejére fordultak, mely Hadivásnak is neveztetik. Honnan kezdve egészen a határszéli Tatárásása nevű havasig a Bozzamező mindenütt uzoni Béldi János örökös birtokaival határolódik. Az itt körülhatárolt birtokot, minden lakosaival*Ebből kitetszik, hogy a Bodza már ezen időben lakva volt., királyi jogokkal, szántóival, erdeivel stb. Brassó, Prázsmár és a Barcza lakóinak újból adományozza*A fejedelem és Kováczoczy Farkas korlátnoka által aláirt okmány eredetije a brassai levélt., másolatja az erd. gub. levélt. Priv. Civit sub G. 26. 5326/785. Egész terjedelmében közli Kemény Józs. App. Dipl. Tr. XIII. 255. stb.

E helynevek még most is nagyrészt feltalálhatók, Brassó (és nem a Barczaság) még most is birja az akkor körülhatárolt terület egy részét, a mely Mészárosrétnek neveztetik s 200 hold és 1140 öl terjedelemmel bir*A Brassó által birt rész Felső-Fehérvármegyéhez, községileg a bodzai vámhoz tartozik, van rajta egy ház, s néhány gazdasági épület.. Ez azonban csak egy részét teszi a fennebb körülhatárolt Bodzamező vagy Bodzaszigetnek, mely utóbbi név a két viz közti fekvésétől eredhetett. E területet Brassó illetőleg a Brassóvidéki szászok hihetőleg Bodola és Nyiénnel nyerték 1519-ben II. Lajos királytól; de a miként Bodolát és Nyiént is birtokukba nem vehették, akként a Bodza mező vagy sziget nagy része is kisiklott kezeik közül, s azt nemsokára a Béldiek, később a Mikesek kezén találjuk. Hogy Brassó miként vesztette el bodzai birtokainak nagy részét, arra mi adatot sem tudtam találni; valószinű azonban, hogy Báthori Gábor vette vissza ezen csak használatra átengedett fiscalis birtokot az ellene fellázadtaktól, s adta egyik lelkes vezére, a hűtlen brassaiak ellen harczoló Béldi Kelemennek. Sokkal szerencsésebb volt Prázsmár, mely adományozott területét nemcsak megtartá, hanem szerencsés egyezkedések és vásárlások által azt gyarapitotta is; igy Prázsmár bir a Háromszék területére eső Ladoczon 2000 hold erdőt, melynek irtványaiban telepitvényesek szétszórt lakházai is fordulnak elő. Ez alkalmasint az előbb Mátyás király, később Báthori Zsigmond által adományozott terület*Ezen birtok községileg Bikkfalvához van beosztva, s adóját is oda fizeti.. Bir ezen kivül a nyiéni határba eső Egres előtt, a Bodza mezővel szemben levő Szermál hegy és Paranbérczen 1609 holdat 1000  ölet. Ezt Prázsmár egy a nagy Béldi Pállal megejtett csere utján szerezte; ugyan is Prázsmár Béldi Pálnak adta a Béldi malomtól Hulló hegyig terjedő birtokrészét, miért Béldi a Bodzán adott bizonyos kiterjedésű erdőséget; de a hogy a nagy Béldi Pál kimenekült, csakhamar per kerekedett az ő jogutódai és a prázsmáriak közt, mely egészen korunkig huzódott el, mikor a Béldi és Mikes család átengedte Prázsmárnak a per tárgyát képező fennebbi területet. Ezen kivül Prázsmár vásárolt Gidófalvi Lajostól 150, másoktól 15 holdat 600  ölet s igy Prázsmár összes bodzai birtoka tesz 3775 holdat. Hermány is bir Bodola Kis-Döblönnél eső területén 600 hold erdőt, melyet a gr. Mikes családtól 1866-ban vett meg.

Már most összegezzük a Bodza területének politikai és birtok szerinti felosztását.

Szita-Bodza és Bodza-Forduló határának legnagyobb része Háromszékhez, és pedig az első Orbai, a második Sepsiszékhez tartozik. Bodza (falu) a bodzai vám és az ezen felül, alól és közben eső roppant erdőségek Felső-Fehérmegye hidvégi járásába esnek, mert a mit Brassó, Prázsmár és Hermány birnak is, nem tartozik Brassó vidékhez, hanem azt mint felsőfehérvármegyei bebirók használják. A Bodza egész területe tesz 34,186 holdat 1560 ölet.

Ebből Bodola határára esik

Ebben benne van Hermány 600 és Brassó 200 holdja is.

9,263 hold 600  öl.

Nyién határára esik

Ebben benne van Prázsmár 1775 holdja is.

19,836 hold 960 öl.
A Háromszékhez tartozó Szita-Bodza határa tesz 1,101 hold
Bodza-Forduló határa tesz 1,986 hold
A Prázsmár által birt Ladocz 2,000 hold
34,186 hold 1560  ölet.

Bikkfalva, Lisznyó, Feldoboly, Szacsva, Kis-Borosnyó és Zágonnak is vannak a Bodza előhegyeire felrugó s a mellett hosszan elnyuló igen terjedelmes erdőségei, valamint kelet és dél oldalon a hétfalusi terület is felhatol a Bodzát környező hegyekre; de azok szorosan véve nem tartoznak a Bodza vidékéhez, s azért itteni számitásomba nem is vettem fel*Mert ha ezen szomszédos – s a természetes határvonalokat véve, szorosan a Bodzához tartozó – területet is hozzáadva, a Bodza vidék kiterjedése felülmulja a 6  mfdet..

Még megjegyzem, hogy a Bodola*Fennebb csak Bodola határának Bodzán eső részét vettem fel, mert egész területe 16,452 hold, 230  öl. és Nyién*Ugy szintén Nyiénnek is csak Bodzára eső része van felvéve, mert egész területe 24,942 hold, 140  öl. Márkos területe 1236 hold, 50  öl, de ez csak a Bodza szélén levő Piliskéig nyulik fel. határába sorozott roppant erdőségek leginkább a gr. Mikes és Béldi család birtokában vannak. Bodolán például a község bir 1600 holdat, a három egyház 127 holdat, a többi az emlitett két család közt oszlik. Nyiénben a volt urbéresek 3636 holdat, községi iskola 107 holdat, két egyház 175 holdat. Kökös község 50 holdat, Prázsmár 1759 holdat bir, a többi ismét oszlik a Mikes és Béldi család közt. A bodzai három község lakói telepitvényesek levén, a terület birtokjogának meghatározása a törvényhozástól várja megoldását. De vegyük fel már a Bodza vidék vizsgálatának megszakadt fonalát.