Brassó fekvése és lakossága.

Barczaságot körülkerülő útunk elvezetett e szép tér legnevezetesebb és természeténél fogva legfontosabb pontjához: Brassóhoz. E várost jogosan mondhatjuk a Királyhágón inneni rész legszebb és legtekintélyesebb városának, mely különösen nagyság és szép fekvésre nézve társai közt bár melyikkel előnyösen versenyez. Bár mely oldalról közelitsünk felé, mindenütt találunk valami szépet; de távolból szemlélve mégis legszebb azon képe, mely a Hétfalu felől jövőnek ötlik szemébe. A város fölött keletről felmagasuló Czenk (hegy) félénken rejtegeti azt mindaddig, mig az útas a Czenknek térbe kiszökellő előhegyét: az ugynevezett Csigahegyet túlhaladja. Ekkor egyszerre, váratlanul mint varázstünemény merül fel előtte a gyönyörű város, mely a fellegvár koronázta Szent Márton hegy és a Czenk zöld lombsátra közt mint egy keretben jelenik meg, gyönyörű környezet közepette, még gyönyörűbben csoportosított házakkal, melyeknek vidor tekintetű tömegéből ódon alakú tornyok, hegyes fedélzetű bástyák, sötét zömtornyok (donjons) emelkednek ki, s mindezek fölött mint mult időknek nagyszerű kőepopeája a fekete templom*Az ágostai hitvallásuak piaczi nagy temploma, melynek 5 századot átélt falai az ódonság miatt sötét szinezetet öltvén, a nép fekete templomnak nevezi. magasul ki imposans alakjával, élénk ellentétben mutatva fel a jelennel egybeölelkezett multat, a középkori emléképületek által körül ölelt és tarkázott ujkori várost. Itt a béke kényelmes épületei, régi harczias idők erőditvényi műveivel vannak körülvéve, a multnak tiszteletet keltő tömör épitményei, a jelennek könnyüded műveivel érintkeznek, s mindezek fölött kiemelkedve áll a vallás kőbe vésett költészete, az istenimádás nagy eszméjét mintegy megtestesitni törekvő büszke alkotása az embernek; műremeke a vallásos buzgalom áldozatkészségének, emléképület az önmagát dicsőitő multból, egy hatalmas dom, mely évszázadokkal képes daczolni, mintha jelképezné a hit erejét, mely lételének indoka volt.

Brassónak nem csak elhelyezése meglepő, nemcsak épületcsoportositása festői; hanem környezete is a kigondolható legregényesebb, fekvése a legsajátságosabb, minőnek hasonlóját alig tudnók feltalálni, mert mig legtöbb városaink nyilt helyen feküsznek, – hol a fejlődés és terjeszkedésre szabad tér nyilik – addig Brassó egy zárt hegykebelbe rejtőzködött el félénken, mintha e rejtőzködése által érdekességét kivánta volna fokozni. A határszéli Kárpátok egyik elzárt kies völgyecskéjébe huzódott meg, melyet egyfelől a 3054 láb magas Czenk*A Czenk ezen magassága a tengerszin felett értendő, mert Brassó szinvonala feletti magassága csak 1265 láb. függélyes oldala, más felől a Raupen-Berg magas lánczolata köriti be. Ezen ekként határolt, és a Köszörű pataka*Ezt az oláhok Tocsillának nevezik. által átfolyt jelentéktelen völgyben fekszik a Barczaságnak szép koronája: Brassó, mint a drágakő, melyet a foglalvány egyszerűsége által akar még felötlőbbé tenni a művész keze.

Hogy elrejtett városunk még inkább fedve és eldugva legyen, a természet szeszélye a fekvölgy torkolata elébe egy azt csaknem egészen elzáró és teljesen önállólag felmagasuló védhegyet helyezett, hogy az a kényes-begyes várost nemcsak a Nemere*Háromszék irányából fuvó veszélyes szél, mely ellen Brassót a fellegvár hegye nagy mértékben fedezi. hideg lehellete, hanem ellenség ellen is fedezze, a mennyiben e hegy önként kinálkozott arra, hogy oda a várost fedező s külmegtámadások ellen védő erőditvényt emeljen az ember biztonságot kereső akarata. A vár fel is épült ottan, s még most is ott emelkednek a régi fellegvár tömör falai, melyek ha ma már a hadtudomány által túlszárnyaltan nem védnek is többé, de azért a táj szépségére befolyást gyakorolnak.

Nekem itt nem lehet feladatom Brassónak részletes ismertetését adnom, mert mint mondám, én a Barczaságra leginkább az ott levő nagyszámú magyarság ismertetéseért tolakodtam be; mégis, mint a szép tájak kedvelője, a régi historiai emlékek tisztelője, s a régi műemlékek szenvedélyes buvára, nem vonulhatok el közönyösen az oly gyönyörű fekvésű, történetileg oly nevezetes, s annyi műemlékkel díszes Brassó mellett, annyival inkább nem, mivel Brassó nemzetiségi tekintetben sem idegen előttünk, mert amint alább ki fogom mutatni, a 9000-et meghaladja az állandólag ott lakó magyarok száma, s vagy 2000-nyi van ott szolgálatban, s ekként ha felvesszük, hogy a szászok létszáma Brassóban alig több 9000-nél, Brassót inkább tekinthetjük magyar, mint szász városnak; továbbá mint a Székelyföld főpiacza és kereskedelmi központja éppen oly mértékben érdekel minket, mint hazánk bármelyik városa. Ez okon az indok, mi engem a Barczaságra vezetett, Brassó meglátogatására is jogosan ösztönözhet.

Azért én itt Brassónak ha nem is kimeritően részletezett, de még is egy rövid leirását adom, főleg azért, hogy e tájon utazó hazámfiainak ez oly sok tekintetben érdekes városban leirásom kalauzul és útmutatóul szolgáljon. Mielőtt azonban e városban szemlélődésünket megkezdenők, lássuk legelőbb Brassó alakulásának és fejlődésének rövid történetét.