I. Udvarhelyszék nyugoti határszéle.

A székelyföld határszéle a sárdi hidnál. Ujszékely községe; abban a székely házak berendezése, galambbugos kapuk. Székely családi élet. Az udvarhelyszéki unitáriusok. Ujszékely községének régi harangja. E falu régibb neve. Törökvár. Alsó-Boldogasszonyfalva. E falu régisége, különféle vallásfelekezetü lakóinak testvériessége. Vaskaja. Kis-Görgény nevü elpusztult falu.

A székelyföldre vezető főutvonalt követve, a mint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésü fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hazánkat keletről behálozó hegységek közé. Már messziről feltünnek szemei előtt a székely havasok legszebbikének és legmagasabbikának, az ős Hargítának kéklő ormai, melyek mélázva emelik mohos trachyt-homlokzatukat a tenyészvonalon felül, a hol már csak itt-ott teng egy gyalog- és futó-fenyőbokor, a vihartól féltében földre lapultan; a Hargita központi ősatyja a székelyföldet behálózó hegylánczolatoknak, melynek tetejéről a székely föld nagy része belátható.

Nem sokára gyönyörködni fogunk annak égbenyuló magaslatáról a nagyszerü körlátványban, mely onnan szemlélhető.

De ime! szekerünk a Nagy-Küküllő hullámai felett átvezető hidon robog.

Ez a sárdi hid, a székelyföld anyaszekének, Udvarhelyszéknek, határszéle nyugatról, s alig haladtunk egy rövid negyedórát tovább, már elértük az első székely falut, melynek rendszeres házsorai közt haladva a legkedvezőbb benyomás üditi fel kedélyünket.

E falu neve Ujszékely, a Küküllő jobb partján elvonuló hegyek alján, széles utzákkal, melyeket nagyrészint cseréppel fedett kőházak szegélyeznek, mintegy hirdetve a jóllétet s culturai fokot, melyen e derék nép ál.

Alig van itt ház, melynek utzára néző homlokzatán, bemélyülő fülkében cserfakoszoruba, vagy czifra tulipán-keretbe foglalva föl ne lenne jegyezve a ház gazdájának s kedves élete párjának neve, meg az évszám, melyben a ház „Isten segedelmével” épült, s a feliratok közt kedélyesen rimelők s igen régiek is láthatók.

Általában a székelynép nagy előszeretettel viseltetetik a feliratok iránt. Oly jellemző szokás ez, mely – kevés kivétellel – mindenütt előfordul, sőt igen sok helyt láthatni a névhirdető fülke mellett sajátságos falfestvényeket, melyek leginkább virágokat és állatokat ábrázolnak; de gyakran emelkednek azok, legalább tárgyilag, a történeti festészet szinvonalára, a mennyiben csataképeket is láthatni, melyekben a huszár – a magyar hősiesség e jelképes leventéje – szerepel, másutt oly falfestvények vannak, melyek történelmünk kiválóbb férfiait, mint Hunyadi Jánost, Mátyás királyt, Bethlen Gábort, Zrinyit, Szapárit stb. ábrázolják, alattuk rendszerint verses felirat, s ezekre a megérthetés tekintetéből szükség is van, mert az ily falfestvények legtöbb esetben falusi műkedvelők ecsetének lévén szerény teremtményei, azok nagyon kezdetlegesek és legfeljebb a szépmüvészet iránti hajlamot, a történeti nagy nevek iránti tiszteletet tanusitják.

A házak előtt ott pompálkodnak a hagyományos galambbugos cserfakapuk, melyek rendszerint igen szép dombormüvü faragványokkal, metszvényekkel, dus arabeszkekkel és növénydiszlettel vannak ékitve, élénk, kirívó szinekkel kiemelve.

Az ily kapuknak rendszerint két körives nyilata van: a nagy kapu, melyen szekérrel járnak*S mivel ezen a széna- és gabonával rakott szekérnek is be kell férnie, azok rendszerint nagyon tágasak s három ölet megközelitő magasak, mi miatt a kapunak magának is tekintélyes nagysága és fellövellő magassága eredményeztetik. Fenn ikesen végződő fedélkével van ellátva, mely alatt a galamboknak körives nyilatkákkal ellátott bugja van., és a gyalog vagy kis kapu. Amaz magas, e törpe lévén, fölötte betöltetlen tér marad, mely hogy nehézkessé ne tegye a különben könnyüded kapuzatot, dus alakitásu diszmüvezettel, vagy áttörve alkalmazott mérművel van betöltve; de egyik esetben sem marad el a felirat, mely a csináltatók nevét s az évszámot tudatja. Nem ritkán lehet 150, 200 éves, sőt régibb ily kaput is látní a székely földön, melyek a fametszésnek nagy tökélyéről és a keleti ékitményezés iránt való nagy előszeretetről tanuskodnak.

E kapuk inkább ékitményül, mint szükségből állanak ott, mert a székelynek hagyományos vendégszeretete nem igen engedi meg a kapu bezárását; tárva van az boldog, boldogtalan előtt, mint a székelynek nyilt, emberszerető szive, s ezt akarják kifejezni a kapu szemöldre felvéselt ily feliratok:

BÉKE A BELÉPŐKRE.
ÁLDÁS A KIMENŐKRE.

vagy ez:

HA JÓ SZIVED, NEVED, E KAPUN BEJÖHETSZ,
HA PEDIG ÁLNOKUL ÉLSZ, FEL S ALÁ MEHETSZ.

s több ilyenek, melyek a népköltészetnek néha meglepő gyöngyeit mutatják fel.

Az életek*Életnek vagy épségnek nevezik az összes belső telket minden épületeivel., hová e diszkapuk vezetnek, rendszerint csinosak és nagyon tisztán tartvák; elől van hosszmentes fekvettel a ház, vele szemben a sütőház*Mely egyszersmind nyári konyha is., hátul átmentesen elhelyezve a csűr, kétfelől pajtákkal a barmok és lovak számára, ezen hátul a csűrös-kert, hol az asztagok magas cserfa-lábakra vannak felmagasztalva*Az asztagoknak lábra helyezése igen célszerü, mert az az asztagalj megnedvesülését nem csak gátolja, de sőt a netalán nedves gabona kiszáradását is elősegiti; emellett az egerek felhatolását és a marhák prédálását is akadályozza, mert az egész asztag 4–5 láb magas lábra van fektetve, melyek felfelé izmosodván az egerek felmászását elhárintják., és végre leghátul az elmaradhatlan veteményes és gyümölcsös kert.

A lakok előtt kis kert, virágok diszlenek, a lakokban az egyszerüség és összetartás által előidézett elégültség és boldogság, mert ott lakik egy fedél alatt gyakran az atya három-négy nős fiával s ritka az eset, még a jobb móduaknál is, hogy a fiu a szülői szárnyak alól elszálljon, mi birtok-összités tekintetéből, de még inkább azon patriarchalis viszony alapján történik, mely a székely családi életben még őseredetiségében fenntartja magát; azon kegyeletes tisztelet alapján, melylyel a székely Spárta fiaként becsüli a tapasztaladus öregeket, tiszteli a szülőket. S ott láthatni gyakran azokat az ős-üstökü*Az üstököt régebben a székely nép általánosan viselte, most már kimenvén divatból, csak az öregeknél lehet látni., becsületes képü nagyapókat künn ülve a tornázc árnyában, vagy a kapuk melletti ülőpadokon*Az ülőpadok a székely lak előtt sohasem hiányoznak. Ezek az ugynevezett szakálszoritók, hová ünnepnapon és munka-szünetkor ki szoktak ülni a háziak, s összejönnek a rokonok, szomszédok beszélgetni, a fiatalok enyelegni, de a melyek a gyalogutazóknak is kedves nyughelyet adnak. Az ily ülő padok, – ha az udvart kökerités veszi körül, – a fal vastagságában vannak fülkeszerüleg bemélyitve, s a fedélzet felettük kirugtatva, hogy esős időben is használható legyen. Másutt, hol csak deszka- vagy sövénykerités van, ott az ülőpad egy ahoz támasztott kis nyitott erkélyke, diszesen faragott oszlopkákon nyugvó fedéllel s háttámos lóczával ellátva., körülte az unokák- és dédunokáknak játszva rivalgó seregét, s az öreg törzs gyönyörködik az ágainak rügyein felfakadott e szép virágokon, a néző pedig a multat és jövő reményeit láthatja megtestesülve a legvonzóbb, legbiztatóbb alakban. Estve felé pedig elégült munkás csapatja jön haza a háznépnek, hogy a nap fáradalmait édes otthonjában kipihenje s nem hiányzik e kedves körből egy-egy meglepően szép leány vagy menyecske sem, ki a jelenet költőiségét emelve, fokozza. És e családi érzelemmel a legforróbb hazaszeretet párosul, mely a multban és közelmultban is oly dicső és hősies tettekben nyilvánult, s a mely magasztos érzelem otthonos a székelyek közt nemcsak a müveltebb osztálynál, hanem meg van az öntudatosan az utolsó földmüvesnél is. Oly erény ez, mely e nemzet mindenkit egyenlőnek és szabadnak vallott ős alkotmányának éltető földében csirázott és nőtt nagygyá, oly erény ez, melyet talán egy népnél is oly mérvben kifejlődve nem találunk, mint a székelynél.

EGY FALUSI SZÉKELYLAK UDVARHELYSZÉKEN.

EGY FALUSI SZÉKELYLAK UDVARHELYSZÉKEN.

Ily vonzó, ily szép a székely családi élet, s midőn az itt nehány szóval jellemezni szükségesnek hittem, melléklem egyszersmind egy székely lakásnak és a népviseletnek a rajzát is.

Ujszékely templomán e felirat van:

IN HONOREM SOLIUS DEI.

Mi azt hirdeti, hogy e falut unitáriusok lakják. Ezen a reformatio korából származott legifjabb s legtisztultabb hitvallás Udvarhelyszéken leginkább el van terjedve*Innen kezdve a Gagy- és Nyikomenti falvakban, és a két Homorod mentén kizárólag unitáriusok laknak, s másutt is, mint Dersvidékén és Bardoczszéken is több egyházmegye van, ugy hogy 47 egyházmegyében 23.000 unitárius lélek találtatik. itt a havasoktól körülölelt vidéken tartották fenn magukat azon vallás hivei, mely kezdetben egész Erdélyben el volt terjedve s melyet az ország fejedelme is vallott egykoron, s mivel az a józan észszel és evangeliummal egyező elveket vall, hitem szerint, nem csak a mult, hanem a jövő vallása is, mert az emberiség ugy politikai mint erkölcsi tekintetben hátramenni nem szokott; a bal körülményektől, a zsarnokságtól előidézett tespedés feltartóztathatja, megállapithatja utjában, de elvégre is Isten szellemereje által érintetve felébred lethárgikus álmából s még nagyobb erélylyel, s a mulasztásokat kárpótolni törekedvén, még nagyobb sebességgel szokott az előhaladás, a tökélyesülés utján elöretörni.

Ujszékelynek régi harangja ujra öntetett, de körirata egy régi visitationalis jegyzőkönyvbe bejegyzetten megmaradt következőleg:

„IN NOMINE DEI PATRIS ET FILII EIVS UNIGENITI JESU CHR. FUSA EXPENSIS SZÉKELY-UJFALU ECCLESIAE ISTI STEPHANUS BOLTOS. C. H. CORONENSIS FECIT ANNO 1684.”

E körirat pedig nem annyira régi eredetéért, mint azért nevezetes, mivel abból az tünik ki, hogy Ujszékelyt még a 17-ik század végszakában is Székely-Ujfalunak hivták és hogy mind régibb- mind mostani neve ujabb településére enged következtetést. Hagyományok szerint régen a falu bennebb a Küküllőpartján vizenyős helyen feküdt, s Viztelek volt neve, de áradozásoknak kitett fekhelyét elhagyván, mostani biztosabb helyére huzódott, s akkor vette fel a Székely-Ujfalu nevet, melyből rövidités által Ujszékely keletkezett.

Ujszékelyen azon sajátságos szokás van elterjedve, hogy a törökbuzakasokat (kukuricza-kas) az ut szélére helyezik el, mi a székely népnek a tulajdon iránti tiszteletéről tanuskodik.

Régészeti tekintetben kevés érdekest tud Ujszékely felmutatni, bár van szemben a faluval (a Küköllő balpartján) egy magaslat, melyet Pad-nak neveznek. A törököknek egy várát keresi itt a szóhagyomány, mely, mivel csak föld erőd lehetett, nyomtalanul eltünt.

Ujszékelyen felül a Szurdokpatakának torkolatja előtt fekvő Alsó-Boldogasszonyfalva következik, melyet a nép röviditve egyszerüen Bodogfalának nevez*A székely tájbeszédnek megvan azon sajátsága, hogy két mássalhangzót nem igen tür egymás mellett, s azon ugy segít, hogy vagy kihagyja egyiket, mint Boldogfalánál, vagy a kettő közé egy magánhangzót illeszt, mint Kirisztus, karajczár, stb.. Hogy ezen elnevezés sz. Máriától származik, s hogy e falu a XIV. század elején már tekintélyes egyházmegye volt, arra biztos adatot találunk a pápai dézmák regestrumában*

Az 1332-ik év rovatában a 680-ik lapon levő e bejegyzés szerént: Paulus sacerdos de Villa S. Mariae solvit 6 banales antiquos. Az 1333-ik év rovatában 739. lapon: Paulus sacerdos de Villa S. Mariaes olv. 2. ban. ant.

Ezen nevezetes regestrum, melynek oly sok érdekes adatot köszönhetünk, a vaticani levéltárban van Romában, de egy hiteles és teljes másolata meg van Károly-Fehérvártt a püspöki (Battyányi) könyvtárban, NSV. 15, czime ez: Regestrum saeculi 14, de decimis et aliis sportulis camrae Apticae spacio 6 annorum incoleando ab anno 1332 usque ad annum 1337 inclusive collectis, a collectoribus pontificiis Jacobo Berengarii et Raimondo de Bonofato, conscriptum ex archivo applico vaticano transsumptum. Ezen regestrumban ben van az egész székelyföld, az akkori Archidiaconatusok felosztása szerént. Udvarhelyszék a Thelegdi Archidiaconatus Erdenbach-(Erdőlak) kerületébe van beosztva. Ezen megbecsülhetetlen adattárt szolgáltató regestrumot azért jelölöm itt, hol legelőbb használom, ekként részletezve, mert ezutáni hivatkozásaimat csak is egyszerüen a pápai dézmák regestrumára fogom tenni..

Boldogfalva sok vallásu lakói boldog egyetértésben élnek*Öt vallásfelekezetnek van e faluban temploma, ugymint: Unitarius, reformatus, katholikus, görög egyesült és nem egyesült., mi a hazánkban mindenütt, de főleg a székelyföldön meglevő vallási türelemnek bizonyitványa.

Boldogfalván a történész és régész meddő téren kutat, megemlitést legfeljebb a Szurdok patak fejénél levő azon önálló domb érdemel, melyet Vaskajának a hagyomány szerint azért neveznek, mivel vész idején a lakosok ezen meredek, bajosan megközelithető hegytetőre vonulva oltalmazták magukat; a hegy élén vashorgok voltak, melyek segélyével az élelmet és egyéb féltőbb holmijokat oda felvonták s onnan eredne a hegynek elnevezése is*Kaja e szerént vashorgot, vagy csigát jelentett a régi székelyeknél..

A falun felül egy másik, a Tornapataka által átfolyt keskeny völgy nyomul be a hegyek közé, ezt Kis-Görgényvölgyének a hagyományok szerint azért nevezik, mert a most Komlóstövisse nevü helyen*A völgy közepe táján. Régen az országut ezen völgyön ment fel, és Nagy-Solymost érintve a Locztetőn vezetett át a Kis-Küküllő völgyébe; a gagyi ut elkészültével azonban egészen felhagyatott. hajdan Kis-Görgény nevü falu feküdt, melyet a tatárok meglepvén, annyira elpusztitottak s lakóit ugy kiirtották, hogy csak két árva leány maradt életben. Ezek egyike Boldogfalvára, a másik Kereszturra ment férjhez, s azért a megsemmisült falu határa is ezen két falu között oszlott fel, s azok birják ma is.

Boldogfalván felül negyedórára van Sz.-Keresztur.