Ismeretlen szerző

Szent István erényei

Szerencsésnek hirdet téged
mindenki, Pannónia,
ezért Istenhez dicséret
szálljon, ének és ima:
méltót, aki mestered lett,
nem a köznépből adott,
hanem felkent fejedelmed
hitvivő apostolod.
Míg Attila állt fölötte,
a magyar nép egyedül
a zsarnok igáját nyögte
ész nélkül s hitetlenül.
De István uralkodása
dicső fordulót hozott,
jelzi egy szó megtoldása:
gaz igazra változott.
Teremtőnk a tenger éve
elhagyott Hungáriát
mindeddig megtérítésre
senkinek sem adta át;
eme szentjével kínálta
a keresztség balzsamát,
övéinek s néki tárta
örök égi otthonát.
Magasztos szép fiat nemzett
Géza szent fejedelem,
kit a méhben már megszentelt
az isteni kegyelem:
Krisztus első vértanúja,
István adott jóslatot
születése előtt róla,
hát István nevet kapott.
Magát Istennek ajánlta
tüstént, már mint gyermeket,
a szemérem rovására
semmit el nem követett.
Az ifjúkor küszöbére
érkezett szeplőtelen,
majd a férfikorba lépve
nagy s dicső lett hirtelen.
Terjedt híre szerteszéjjel,
nyert zengő dicséretet:
harcban sosem érte szégyen,
vitézül vezérkedett.
És míg harcolt e világban,
jól szolgálta Istenét,
mert a jótettek sorában
lelte legfőbb örömét.
Megváltóját szívből hitte,
jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.

 

Weöres Sándor fordítása



Hátra Kezdőlap Előre