68. Kossuth utasítása Görgey Artúr vezérőrnagynak az ideiglenes főparancsnokság átvételére+

Tiszafüred, 1849. március 5.

 

Midőn tábornok úr a kormány rendelete következtében a hadügyminisztérium által a nemzet azon hadseregeinek, mely jelenleg a saját vezénylete alatti hadosztályból s a Répásy* tábornok és Klapka* ezredes parancsnoksága alatti hadosztályok – más hadsereghez nem csatolandó – részeiből áll, vagy jövendőben egyéb hadosztályoknak ide beosztásával szaporodandik, fővezérletével megbízatik; szükségesnek látom önnel, fővezér úr, azon rendeletet* kellő tudomás s alkalmazkodás végett vessző alatt iderekesztve másolatban közölni, melyet a nemzet által reám ruházott hatóságnál s azzal egybekötött felelősségnél fogva Szemere Bertalan* honvédelmi bizottmányi tag s felső-magyarországi teljhatalmú országos biztos úrnak kiadtam.

Mirőli hivatalos értesítésem mellett kedves kötelességemnek ismerem tábornok úrnak s a vezérlete alatti hadseregosztálynak az ország jogszerű védelmében kitüntetett eddigi fényes érdemeiért a nemzet nevében legőszintébb elismerésemet s szíves köszönetemet nyilvánítani, s egyszersmind azon tiszta s rendíthetlen hitemet kijelenteni, hogy hazánk jövendőjének biztosítását eszközlém, midőn a fent nevezett egyesült s még egyesítendő nemzeti hadseregek fővezényletét ön férfias s közös hazánk iránt jó és balszerencsében egyaránt állhatatosan hű kezeire bízni szerencsés valék.

Meg vagyok győződve, hogy ön a nemzet polgári s katonai orgánumaiban azon benső egységnek s őszinte egyetértésnek zavartalan fenntartására hazafiúi érzeténél fogva mindent elkövetend, melyet a honszeretet sugall, melyre az összevetett vállak erejét igénylő veszélyek intenek, melytől a haza megvédése függ, s melyre én kormányelnöki s honpolgári állásomban a becsületes kebel férfias nyíltságával minden utógondolat nélkül ezennel ajánlkozom.

A nemzet számít önre, számít az ön vezénylete alatti lelkes tisztikarra, a vitéz seregre, önök számítsanak az igaz ügyet ily vitéz karok védelme mellett el nem hagyható Istennek áldására, az érdemet méltánylani tudó nemzet hálájára, a história dicsőségére, mely önöket ezredéves hazánk legvészesebb perceiben az ország megmentőinek fogja nevezni.

Fogadja fővezér tábornok úr szíves tiszteletemet, honpolgári és baráti érzelmeimet.




Hátra Kezdőlap Előre