Simon Máté

Titkos értelmű könyv

Azok között a csudák között, melyeket vagy a természet mint anya hozott, vagy a mesterség mint annak magzatja fajzott és rajzott, a tudományt kívánó embereknek mindenkor felettébb tetszettek a könyvek, melyekben a 24 betűk különbféle renddel alkalmaztatván, mindazt feljegyzik, amit vagy az isteni erő alkothat, vagy az emberi elme gondolhat. Számtalanok, akik az ilyen könyveknek olvasásában éjjel-nappal foglalatoskodván, arcájokat fonnyasztják, szemeket homályosítják, csontjaikat kiszárítják, ami több: életeket félben szakasztják, ha csak félben szakaszthatják, és nem inkább hosszabbítják, mikor a könyvek olvasásával azt nyerik, hogy azokat a sok száz esztendőket, melyek elfolytak, mintegy visszavonják, az országoknak kezdetit, öregbedésit szemekkel látják.

Ugyanis mely kellemetes dolog a könyvek olvasása alkalmatosságával most a Paradicsomban járni a kerubimok ellenkezése nélkül, most a vízözönben forgolódni elmerülés félelme nélkül, most Moyzes csudáit szemlélni a csapások érzése nélkül, most Józsuének hadjait vizsgálni veszedelem nélkül, most Asvérus palotáiba belépni kiűzés félelme nélkül, most Salamon templomát vagy udvarát tekéntetbe venni minden legkisebb fáradság nélkül! Mindezeken kívül, oh mely édesdeden isznak az ilyen szorgalmatos olvasók most Szent Hieronymus patakiból, most Szent Ambrus, Szent Ágoston forrásiból, most Aranyszájú Szent János, mézzel folyó Szent Bernárd édes folyamiból! most a többi szentatyák kútfőiből, avagy kellemetes írásiból, könyveiből! nagy gyönyörűség bizonyára ez a könyvekben.

De hová? hová a könyveknek ily hosszas dicséretivel? Talán a régi Sibilláknak, krónikáknak olvasására vegyelek? Nem. Talán hogy amaz ékesen szóló Cicerónak, édesen versező Ovidiusnak, bölcsen okoskodó Aristoteles vagy Platon írásinak forgatására édesítselek? Nem. De annál inkább nem oda, hogy a mostani semmihitű vagy hideg keresztények dögleletes könyveire vezesselek. Micsoda könyv tehát, amelynek forgatására ezekkel készítgetlek? Liber Generationis Jesu Christu, a Jézus Krisztus nemzetségének könyve. Ez a könyv soká bétéve, sőt bépecsételve volt, elannyira, hogy még a próféták sem igen olvashatták, de Istennek hála! ma az égnek és a földnek nagy örömével és hasznával felnyittatott, világ eleibe adatott, mert tudjátok-é, micsoda könyv ez? Az a drága Szűz, kitől született Jézus, ki Krisztusnak hívattatik, az a Szűz pedig bizonyos, hogy ma jött e világra, ma látott világosságot. De vajon mit olvasunk, mit tanulunk ebből a könyvből üdvességünkre? Ezt fejezem ma ki rövideden; figyelmezzetek!

Kisded könyv ugyan ama született Szűz tekintetre nézve, de temérdek nagy a titkokra, tanúságokra nézve, mert amint a szentatyák szólanak, erre céloztak majd mindazok a temérdek sok példák, titkok, jegyzések, sőt jövendelések, melyek az Ó és Új Testamentomban megírattak. Olvassuk ebben a többi között a pátriárkák hitét, a próféták reménységét, az apostolok szeretetét, a mártírok erősségét, a konfesszorok engedelmességét, a szüzek tiszta életét; a pátriárkák hitét; mert ámbár kicsiny volt, mégis oly nagy értelme volt, mint akármely koros embernek, a hitnek ágazatit mind megismérte, mind bévette; a próféták reménységét, mert valamik megígértettek az Istentől, mindazokat már akkor is úgy tudta, mint akármely öreg, és egyszersmind reménylette is; az apostolok szeretetét, mert kisded létében is úgy égett az isteni és felebaráti szeretettől, mint valamely Szerafim; a mártírok erősségét, mert szívében kész volt az Istenért még akkor is akármi nagy kínokat elszenvedni; a konfesszorok engedelmességét, mert mind isteni, mind emberi törvénynek fejet hajtott; a szüzek tiszta életét, mert hogy angyali ártatlanságáról ne szóljak, már akkor elszánta magát a szüzesség megtartására.

Ezeket olvassuk a kisded Szűzben.

 

1801




Hátra Kezdőlap Előre