Csúzy Zsigmond

Mindenestől csodálatos

Tizenkét csillagból álló korona fejében; és a hold zsámolyul vettetett lábai alá; mert ugyanis valamint a hold ecclipsises fogyatkozásoknak jele lévén, azért tapodtatik, hogy vagy ezzel jelentetnék minden makula nélkül való tisztasága és feddhetetlen nagy szentsége, úgy szinte ragyogó csillagok azért adattattanak néki ékes koronául (melyek nem mást, hanem az ő igaz híveit képezik), hogy annak alkalmatos idejében gyönyörködve mondhassa Szent Pállal: Gaudium meum, et corona mea; én örömem és én koronám.

Ha ennek a csodás Asszonyállatnak fejét tekéntitek, Aurum optimum; legfőbb arany; melyet ilyen élő csillagos korona illetett, és illet.

Ha szemeit vizsgáljátok, Oculi sicut columbarum, olyanok, mint a galamboké, melyen szelédsége árnyékoztatik. Ha az orrát, olyan, mint a Libanus tornya, mely Damascus felé néz. Ha ajakit? Ajaki legfőbb mirrhát csöpögő liliomok. Ha orcáit, orcái, mint a poma gránátok darabja. Kezei gömbölygek aranyból, rakvak hyacintusokkal, s ezért is érdemesek a mennyei Vőlegénynek apolgatására; a hasa, mint a liliomokkal megkeréttetett búzaasztag, s termete hasonló a pálmafához. Egyszóval tota pulchra, tota sine macula. Mindenestől szép, mindenestől csodálatos, és makula nincs benne.

 

1723




Hátra Kezdőlap Előre