| Mikor Máriához az Isten angyala |
| Elküldetett vala Názáret városába, |
|
| Ékes köszöntéssel a Szűznek így szóla, |
| A nagy Úristennek tanácsát megmondja: |
|
| – Üdvöz légy, te kedves, Isten szép leánya, |
| Jesszétől származott Ádám unokája, |
|
| Az Éva asszonynak legtisztább rajzatja, |
| Áron vesszejének megújult virágja! |
|
| Téged az Úristen leginkább szeretett, |
| Sok nemzetek közül magának eljegyzett. |
|
| Tizenkét angyali koronát készített, |
| Hogy fejedre tegyem, engem azért küldött. |
|
| Azért készíts szállást az Isten Fiának, |
| Mert téged választott szentséges anyjának! |
|
| Ne félj, oh Mária, Isten szép leánya, |
| Mert sérelem nélkül léssz az Isten anyja! |
|
| Hogy szűzen fogsz szülni, maga Isten mondja, |
| Ő Szent Felségének vagyon arra gondja. |
|
| – Íme, tehát – úgymond az Úr szolgálója – |
| Legyen azért nekem, amint szavad mondja! |
|
| Örvendjen ég és föld, testté lett az Ige, |
| Betelt az embernek édes reménysége. |
|
| Meggyőzetvén a rossz lélek irígysége, |
| Üdvöz légy, oh Jézus, világ üdvössége! |
|
|
|
