| Aludj, fiam – így énekel anyja ő szülöttének, |
| Aludj, fiam, aludj – atyja kiáltja kisdedének, |
| Ezerszer néked éneket mondjunk, töményteni ezerszer. |
|
| Jó ágyat néked vetettem, aludj, édes kisdedem, |
| Csak magadnak készítettem, aludj, édes gyermekem. |
|
| Aludj, szépség és ékesség, mennyből cseppent édesség, |
| Aludj, ajándékot adok, majd lépes mézet hozok. |
|
| Aludj, szájam édes íze, szívem teljes öröme, |
| Aludj, édes mézzel teljes, aludj, lelkem élete. |
|
| Mit kérsz? Hozok. Mondd meg, s adok. Aludj, két szemem fénye, |
| Füleimnek szépen zengő vígasságos éneke. |
|
| Aludj, szívemnek királya, lelkemnek koronája, |
| Szűzességemnek mátkája, angyalok tisztasága. |
|
| Aludj, én penig éneklek, mint méh, körüled zengek; |
| Nem engedem, hogy álmodból téged felébresszenek. |
|
| Aludj, fiam, aludj, midőn tégedet így rengetlek. |
| Aludj, fiam, aludj, midőn tégedet szeretgetlek. |
|
| Hogy semmi heával ne légy, jászlyod szép virágokkal |
| Körös-körül békertelem gyenge liliumokkal. |
|
| A szénát is violákkal, jó illatú rózsákkal, |
| Béhintem tulipánokkal s gyenge nárcissusokkal. |
|
| Pásztorokat a nyáj mellől mindjárt ide hívatom, |
| Ezek tisztán énekelnek, mely tetszik néked, tudom. |
|
|
|
