Virtus próbaköve a szerencsétlenség – Kotzebue ötfelvonásos érzékenyjátékát Ernyi Mihály fordította magyarra; az említett előadás 1807. május 8-án volt Pesten.
Formenterai remete – Kotzebue–Verseghy háromfelvonásos, 1793 óta műsoron lévő érzékenyjátékát 1808. január 22-én mutatták be Pesten.
Kodrusz – Cronegk ötfelvonásos szomorújátékát id. Wesselényi Miklós ültette át magyarra, egyetlen pesti előadása 1808. június 24-én volt.
Sobri – A kedvelt betyártémának több feldolgozása ismert; Fekete Gáboré nem maradt ránk.
Természet leánya – Lafontaine érzékenyjátékát az 1830-as években általában Gózon Imre fordításában játszották, négy felvonásban.
Tolvajkulcs – Vogel-Láng Ádám háromfelvonásos érzékenyjátéka.
Jegyzőkönyv – Kotzebue-Lőcsei Sámuel vígjátéka, három felvonásba.
Gyászvitézek – Szigligeti Ede négyfelvonásos történelmi drámájának 1838. június 8-án volt az ősbemutatója a Pesti Magyar Színházban.
Aline – Treitschke-Kiss János háromfelvonásos tündérbohózata.
Notre-Dame-i harangozó – Victor Hugo regényét Birchpfeiffer dramatizálta. Magyarra nemcsak Fáncsy Lajos fordította le, hanem Pály Elek is, a kisebb vándortársulatok lehetőségeihez alkalmazva a hatfelvonásos, sok szereplőt igénylő darabot.
Újholdvasárnapi gyermek – Müller–Perinet kétfelvonásos daljátékát a németek Pesten 1794 óta játszották, így Déryné aggodalma érthető.
Kincsásók – Méhul-Seyfried kétfelvonásos daljátéka 1807 óta volt műsoron a pesti német társulatnál.
Svájci család – Weigl-Castelli daljátékában Emelina teljes szerepét Déryné előbb énekelte németül; magyarul csak hónapokkal később, Székesfehérvárott. A németek műsorán Pesten a darab 1810 óta szerepelt.
Bűvös vadász – Weber-Kind háromfelvonásos operáját Pály Elek fordította; Déryné először Kolozsvárott 1825. március 19-én énekelte Agatha szerepét.
Sevillai borbély – Rossini operáját, Sterbini szövegére, Szerdahelyi József fordításában 1826 óta játszották magyarul. Az egykorú adatok szerint a korai magyar operajátszás legjobb produkciója volt.
Othello – Nem Shakespeare tragédiájáról van szó, hanem Rossini operájáról, amelyben Déryné Desdemona szerepét énekelte, Bántó Sámuel magyar szövegével.
Don Juan – A da Ponte szövegére írt Mozart opera hazai bemutatója 1826-ban volt, a librettót Pály Elek fordította. Déryné Donna Anna szólamát énekelte.
Tolvaj szarka – Rossini–Guilielmi vígoperájának 1826-ban, január 18-án volt az ősbemutatója Kolozsvárott. Szövegét szintén Pály fordította.
Szerelem gyermeke – Kotzebue–Verseghy ötfelvonásos érzékenyjátéka 1792 óta volt sikerdarabja a magyar színészetnek. 1812-es, május 24-én tartott előadásán Katona József nem szerepelt.
Talált gyermek – Brühl-Bárány Péter vígjátéka 1812-ben Pesten nem volt műsoron.
Abellino – Zschokke ötfelvonásos színdarabját Benke József fordításában játszották. Nincs adatunk arra, hogy Katona fellépett volna a címszerepben. Déryné azonban csak a darab címében téved: Katona valóban játszotta egy három estén előadott drámaciklus főszerepét; ez a hasonló témájú Ferrandino volt, Hensler négyfelvonásos rablódrámája (1812. június 14. 21. 28.).
Karácsony éjszakája – Katona József háromfelvonásos darabja, ismertebb nevén: a Lucza széke karácson éjszakáján, pesti bemutatója 1812. december 26-án volt.
Pestis – Déryné Katona Ziska, a taboriták vezére című drámájára gondol, amelynek főhőse pestisben hal meg.
A Rózsa-harc, vagy az ártatlan legyek a szemtelen pókok között – Katona egyetlen vígjátéka valóban nem került színre, szövege is csak 1886-ban jelent meg először.
Lear király – Shakespeare tragédiáját ekkor még nem Vörösmarty Mihály klasszikussá lett fordításában, hanem Vajda Péter és Jakab István németből készült átültetésében játszották.
Velencei nő – Anicet-Bourgeois ötfelvonásos drámája, fordította Egressy Béni.
Tisztújítás – Nagy Ignác négyfelvonásos vígjátéka 1842-ben elnyerte az akadémiai pályadíjat; színpadra 1843-ban került.
Harmincéves kártyás – Ducange három felvonásos színjátékát Jakab István fordította.
A farsangi iskola – Vahot Imre négyfelvonásos vígjátéka, bemutatója 1844-ben volt.
Charlotte kapitány – Bayard és Dumanoir két felvonásos vígjátéka – Egressy Béni és Csepregi Lajos fordításában – 1843 óta szerepelt a műsoron.
Angelo – Victor Hugo négyfelvonásos szomorú játéka 1836-tól a vándortársulatok műsorán is gyakran felbukkant, elsősorban hatásos szerepei miatt. Csató Pál fordította magyarra.
Moór Károly – Schiller Haramiák című drámájában.
Fehérek – Mallefille és d'Artigues ötfelvonásos drámáját Egressy Béni fordította. Hazai ősbemutatója 1842-ben volt.
Mátyás király – A kedvelt történelmi téma számos feldolgozása közül ezúttal Balog István–Egressy Béni zenés vígjátékáról van szó (Mátyás diák, bemutató: Nemzeti Színház, (1844. június 29.), amely a cinkotai icce közismert történetét dolgozta fel.
XII. Károly Bendernél – Ziegler-Murányi Zsigmond négyfelvonásos vitézi játéka Zitah Mani néven is szerepelt a műsoron. Az említett eset a székesfehérvári színtársulat pesti vendégjátéka alkalmából, 1819. június 11-én történt.
Spekuláció pénz nélkül – Kotzebue vígjátéka, Szerdahelyi József fordításában.
Gróf Valtron – Möller ötfelvonásos szomorú játéka Kónyi János fordításában, a magyar színészet legrégebbi sikerdarabjainak egyike volt. A leírt jelenetek tanúsága szerint az 1819-es és 1820-as mohai szabadtéri előadásokra alaposan átdolgozták.
Norma – Bellini operáját, Romani szövegére 1836-ban mutatták be Kassán, majd 1837-ben a Pesti Magyar Színházban, Szerdahelyi József szövegével.
Eljegyzés a lámpafény alatt – Szuper rosszul emlékszik a címre. Valószínűleg Degré Alajos Eljegyzés álarc alatt című vígjátékáról van szó (műsoron 1845 óta), ezt keveri össze Offenbach csak 1857-ben írott egyfelvonásos operettjével: Eljegyzés lámpafénynél.
Senetterre marquisnő – Mélesville és Duveyrier háromfelvonásos vígjátéka Egressy Béni átültetésében.
Embergyűlölő – Kotzebue iskolát csinált, európai sikert aratott érzékenyjátékában, az Embergyűlölés és megbánás-ban Kótsi előbb Horst, majd az Esméretlen szerepét játszotta. Fordította Koré Zsigmond.
Hamlet – Shakespeare tragédiáját Schröder német átdolgozásában, Kazinczy Ferenc magyar szövegével játszották; az újabb kutatások szerint hazai bemutatója 1793. november 23-án volt Kolozsvárott, Kótsival a címszerepben.
II. Fridrik – Ziegler-Mérey Sándor Incognito vagy a fejedelem titkos utazása című darabjának főszerepe.
Molai Jákob – Kalchberg-Benke József ötfelvonásos szomorújátékának, A templáriusok-nak főszerepe, a templomos rend nagymestere: Kótsi 1806 óta játszotta.
Generális Slenszheim – Spiess-Ihászi Imre négyfelvonásos érzékenyjátékának címszerepe, Kótsi először 1794 júniusában játszotta.
Galotti Emilia – Lessing ötfelvonásos tragédiájában Kótsi nemcsak Odoardo szerepét játszotta, (először 1804. március 27-én Kolozsvárott), hanem a magyar fordítás is az ő munkája.
Don Ceasario – Wolf ötfelvonásos vígjátékát Komlóssy Ferenc fordította magyarra. Kolozsvári bemutatója 1828-ban volt.
Csörgősapka – A zenei egyveleggel kísért, három felvonásos énekes játék szövegét Schikaneder, Mozart Varázsfuvolá-jának librettistája írta, magyarra Szerelemhegyi András ültette át, 1795 óta szerepelt a műsoron.
Európa elragadtatása – Meisl mitológiai paródiáját Komlóssy Ferenc fordította.
Vérpohár – A leírt jelenet alapján a darab nem azonosítható.
A szegény költő – Kotzebue 1813-ban megjelent egyfelvonásosát csak későbbi fordításban ismerjük. A Déryné említette előadás nem adatolható, valószínű, hogy nem Pesten, hanem Miskolcon történt.
Egyiptomi út – Spiess-Aszalay János három felvonásos vígjátékának Benke 1808 óta volt szereplője.
Ármány és szerelem – Schiller ötfelvonásos tragédiája Pesten és Kolozsvárott egyaránt 1795-ben került színpadra. Az említett előadás 1834. május 10-én volt a budai Várszínházban.
Machbet – Shakespeare drámáját, Döbrentei Gábor fordításában, 1812 óta játszották.
Figaro – Sevillai borbély
Garabonciás diák – Munkácsy János háromfelvonásos, nagy sikerű tündérbohózata; 1834-es bemutatója után további tizenhárom előadást ért meg három esztendő alatt Budán.
Orleánsi szűz – Schiller tragédiáját 1834-ben Komlóssy Ferenc fordításában adták Budán.
Sappho – Grillparzer tragédiáját Inántsi Pap Gábor fordította, bemutatója Székesfehérvárott volt, 1819. november 22-én.
Erzsébet királyné – Schiller Stuart Mária című drámájának több korabeli fordítása volt. Először 1822-ben játszották Székesfehérvárott.
Griseldis – Halm három felvonásos színjátékát Fáncsy Lajos fordította.
Kegyencek – Birchpfeiffer-Kovacsóczy Mihály ötfelvonásos drámája, 1837 óta játszották.
Belizár – Schenk szomorújátéka volt (Kiss János magyar szövegével) a Pesti Magyar Színház nyitódarabja 1837. augusztus 22-én, Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című prológusával egy műsorban. A címszerepet Megyeri játszotta.
Bánk bán – Katona József tragédiáját, amelynek ősbemutatója 1833-án volt Kassán, a kisebb vándortársulatok csak 1845, a pesti felújítás nagy sikere után vették műsorukra.
Kinizsi – Szigligeti Ede háromfelvonásos vígjátéka, noha az Akadémia 1842. évi pályázatán második díjat nyert, a színpadon valóban nem aratott sikert: a Nemzeti Színházban mindössze két előadást ért meg.
Mátyás király választása és koronáztatása – Szentjóbi Szabó László 1793 óta játszott drámáját ezúttal koronázási tablóval egészítették ki.
Bátori István – A szerző itt valószínűleg Szigligeti Pókaiak című ötfelvonásos szomorújátékára gondol, amelyben Bátori István is szerepel.
Angyal Bandi – A népszerű betyártörténetet Balog István eredetileg három estére terjedő drámaciklus formájában dolgozta fel, ennek bemutatója 1812-ben zajlott Pesten. Vidéki vándorlásaik során természetesen rövidítve, összevonva játszották.
Kulmhegyi haramiák – Cuno-Komlóssy Ferenc ötfelvonásos színjátéka.
Bohó Misi – Goldsmith-Schröder ötfelvonásos vígjátéka, Aszalay János fordításában; egyike volt a legtöbbet játszott daraboknak. 1795 óta volt műsoron; Minden lépés egy botlás címen is szerepelt.
Tündérlak – Hirschfeld-Láng Ádám népszerű, 1812 óta játszott vígjátékát 1840-ben korszerűsítették: ekkor szövegét Egressy Béni, zenéjét pedig Szerdahelyi József dolgozta át.