Nádasdy Tamás*
  feleségéhez, Kanizsay Orsolyához (90.)**

[1557. szeptember 16.]

Szerelmes Orsikám. Ez esse fiai eltörték az én úti kamora székemet* és az te kis úti székedet hozták el, kire az én aszu faromnak csak az fele is alig fér reá és míg rajta ülök, nem különb, mintha félig csigáznának, azért kérlek küldd ide az kamara zselle széket mind vánkosával egyetembe, ülhetek is rajta. Az bolt előtt való pitvarba vagyon, mert hogy Kinsperger uramat várjok vala, az nagy szobába vala és én tetetém bé az kis pitvarba. Az mint írtam vala, hogy ma elindulunk, nem lehete, holnap indulunk, mert még ma érkezik ide bán uram és lovászmester uram. Egy kocsira tegyék az széket, még ide jutnak véle. Isten tartson meg. Datum az bodonheli táborból Tort etc. 16. Septembris 1557.

 

Az te Agg Hadnagyod.




Hátra Kezdőlap Előre