Atmoszféra

Amikor nyáron visszatér a nap Afrika tájaira, a nedvesség, ami a tél folyamán ott felhalmozódott, kezd felszállni és tovább gyarapodni, és sietve olyan helyeket keres, amelyek képesek felvenni ezt a növekvő mennyiséget. Ez pedig a déli szél lesz, amelyik ősszel maga előtt kergeti a Földközi-tenger páráját, és a mi vidékünk fölött sűríti össze, ahol is az lehullik, mert a szél nem tudja tovább magában tartani.

C.169.

 

Forgók és örvények akkor keletkeznek a szelekben, amikor azok a hegyek vagy néhány épület ölelésében szétnyílnak, majd amikor újra egyesülnek, hevesen összeütköznek. Az ütközés révén kialakult mozgásaik pedig nem egyenes vonalúak, mert a szélnek a saját szférájában útját állja egy hozzá hasonlatos anyag, amelyik elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy az egyenes mozgást megakadályozza és elhajlítsa, amiből az következik, hogy a szél, mivel nem tud kiterjeszkedni, lendülete felhasználása végett felemelkedik. Három okból is erre kényszerül: az első, hogy nem tud rögtön visszatérni az eredeti ereszkedési vonalába, a második, hogy nem derékszögben, hanem hegyes szögben ütköznek össze, és nem tudnak visszaugrani az ereszkedési vonalukkal megegyező vonalba.

C.180.

 

Nyáron a déli szelek erősebbek az északi vidékeken, mint télen, a déli vidékeken. Ez azért van, mert a nap feloldja mindazt a nedvességet, amelyet a Földközi-tengerből elvon, a téli hidegben azonban ezt nem tudja megtenni, úgyhogy csak kevés párát vesz fel, és az a kevés is vízzé alakul. Amikor azonban a nap átlépi a napéjegyenlőség körét, akkor itt tél van, ott pedig nyár, a nap felold minden felszálló gőzt, ez pedig a levegő hullámai révén eljut egészen Európa partjaiig, ahol is a hideg miatt ősszel esővé, télen pedig hóvá tömörül, és hó formájában hullik le. Így foszlanak szét lassanként a fent említett szelek.

C.246.

 

Ahol a láng elalszik, ott lélegző lények sem élhetnek meg.

 

A túlságosan erős huzat kioltja a lángot, a mérsékelt táplálja.

C.270.

 

A láng legalsó része a láng tulajdonképpeni eredete, amelyen keresztül az összes zsíros tápláléka eljut hozzá. Ez a láng többi részéhez képest annál kisebb hővel rendelkezik, minél kisebb a fénye. Ennek a színe kék, és ez az a rész, amelyben a táplálék megtisztul és előkészül.

Amannak nagyobb a fénye, viszont ez az a rész, amelyik először jön létre a láng keletkezésekor. Először gömb alakú, majd némi élettartam után létrehoz maga fölött egy apró, ragyogó, szív alakú lángocskát, amelyiknek a hegye az ég felé fordul, és ez növekszik azután a végtelenségig a tápanyag elfogyasztása révén.

Windsor 19045/a

 

Annak a szélnek lesz rövidebb a mozgása, amelyik kezdetben hevesebb. Ezt mutatja a tűz is, amelyik az ágyú torkából tör elő, és a füst révén, ami egy rövid és zilált lökéssel a vele szemközt lévő levegőbe hatol, megmutatja nekünk a mozgás alakját és gyorsaságát. Csakhogy a szél nem folyamatosan hatol előre, miként azt az általa felvert por különböző kiterjedése és kavargása mutatja. Az Alpok hágóin ugyancsak megfigyelhető, ahogyan ezek a szelek különböző lendülettel ütköznek össze, a hajók zászlainak változatos lobogásán úgyszintén. Hasonlóképpen a tengeren, ahol a víz bizonyos részét felkorbácsolják a szelek, a másikat viszont nem, valamint a vásártereken és a folyók gátjain, ahol egyik helyt hevesen felkavarják a port, másutt viszont nem. És mivel mindezek a tapasztalatok felfedik előttünk kiváltó okuk természetét, bizton állíthatjuk, hogy a szél, amelyik kiindulási pontjában nagyobb lendülettel bír, rövidebb ideig fog mozogni, mégpedig annak a tapasztalatnak az alapján, hogy az ágyú torkolatából kijövő füst, ahogyan az imént mondtuk, csak rövid mozgást végez. Ezt az az ellenállás okozza, amit a füst kilökődése által összesűrített levegő tanúsít, a füst pedig még világosabban megmutatja nekünk a légellenállás következtében történő saját összesűrűsödését. Ha azonban a szél mozgása lassú, akkor hosszú és egyenes kiterjedésű lesz, hiszen az általa áthatott levegő nem sűrűsödik össze vele szemben, és nem gátolja meg a mozgását, sőt, könnyű szerrel kiterjed, és hosszú teret enged neki az áthatoláshoz.

 

Amikor a szelet hegyek vagy egyéb épületek kettéosztják, amennyiben ezt követően derékszög alatt megy végbe az újraegyesülés, akkor az egyesülést követő mozgás örvénylő légoszlopot hoz majd létre. Ha az egyesülő szelek egyformák, akkor az oszlop nem változtatja majd a helyét, ellenben ha a szelek nem egyformák, akkor az oszlop a gyengébbik szél irányába mozdul majd el.

C.270.

 

Vajon a levegőben keletkezik-e a szél, és vajon csak akkor képes-e mozgásra, ha hozzátámaszkodhat valamihez, ami a mozgás ellentétes oldalán ellenállást fejt ki? A tűzből kitörő sugarakon is ez látszik, amelyek a tűz és a levegő összeütközése miatt, ami velük szemben bizonyos ellenállást fejt ki, lassabban illannak el, mint maga a tűz. Ha ez nem így volna, a sugarak mozdulatlanok volnának.

Állítjuk továbbá: a szél egyenes vonalú mozgást végez, nem pedig körmozgást, ahogyan Arisztotelész gondolta.* Ez mutatkozik meg számunkra a tengeren dúló vihar mozgásában, amikor szélcsend van; ez tehát annak bizonysága, hogy a szél egyenes mozgást végez, és maga alatt hagyja a tenger görbületét.

C.279.

 

Az északi szél hideg és száraz. Hideg, mert hideg helyeken keletkezik, és száraz, mert a hideg összetömöríti és örökös jégbe zárja a vizeket, amiből a szél nem tudja kivonni az elrekesztett nedves gőzöket.

 

Minden mozgó dolog a legrövidebb úton végzi mozgását, az akadályokat pedig elkerüli, vagy elkanyarodik miattuk. Ekképpen a szél is, amikor sűrűbb levegőbe hatol, elkanyarodik, és fölfelé, a ritkább levegő felé törekszik.

I.K.113.

 

A levegő a fölötte található sötétség miatt kék, mert a fekete és a fehér együtt kéket adnak ki.*

 

A felhőnek azon része, amelyik közelebb van a szemhez, gyorsabbnak tűnik, mint az, amelyik magasabban van; ezért tűnik úgy, hogy a kettő egymással ellentétes irányba mozog.

I.H.89.

 

A levegő akkor lendül mozgásba, ha valamely vákuum kitöltése vonzza magához, vagy ha a felhőkből elpárolgó nedvesség hajtja.*

L.4.

 

A szivárvány közepén összekeverednek a színek.

A szivárvány nem is az esőben és nem is az őt látó szemben található, hanem az eső, a nap és a szem együtt hozzák létre.*

A szem, amelyik az eső és a Nap teste között helyezkedik el, mindig látja a szivárványt. Tehát, ha a Nap keleten áll, az eső pedig nyugaton esik, akkor a szivárvány ebben a nyugati esőben alakul ki.

I.E.I.

 

Éppen így van tele a levegő is körökkel, amelyeknek a levegőben keletkező hangok és zajok alkotják a középpontját.

I.E.I.




Hátra Kezdőlap Előre