Egyetemet végzett humanisták mellett már a XV. századtól növekvő mértékben találhatók művelt kézmívesek fejedelmek és városok szolgálatában, és patrónusaiknak ajánlott kéziratos és később kinyomtatott műveik mutatják, hogy a két csoport nem különült el élesen egymástól. „A kézművesek szerzői tevékenysége – összegez a kérdést vizsgáló tanulmányában Pamela O. Lang – oligarchák és fejedelmek patronálásának köszönhette létrejöttét, akik a tanult humanisták szerzői tevékenységét is patronálták. Úgy érvelek, hogy a technológiával foglalkozó könyvek azért vonzották az elitek patronálását, mert a tizenötödik században az uralkodás gyakorlása és reprezentálása szorosan és számos módon kapcsolódott a technológiai erővel és a mechanikai mesterségekkel … A mechanikai mesterségeket tárgyaló könyvek azért váltak hasznossá a patronálási viszonyokban, mert észrevevődött egy új szövetség a technológia, valamint a katonai és politikai hatalom között.” (Pamela O. Lang. Power, Patronage, and the Authorship of Ars. From Mechanical Know-how to Mechanical Knowledge in the Last Scribal Age. Isis, 1997, vol. 88, 1–41.) Kiváltképpen Észak–Itáliában és Dél–Németországban volt erősen észlelhető ez a folyamat, érvel Pamela Lang, ahol katonailag hasznosítható találmányokkal és leírásaik alkalmas ajánlásával egyetemi utakon kívül is megélhetési forráshoz jutottak elég sokan. Így természetesen már a XVI. században éles versengés alakult ki ezen a területen, amint Tartaglia működése és sorsa is mutatja. A tudás túl a patrónus-kliens relációkon, egyre inkább összefonódott a hatalommal. „A tudás, és vele az irányító és vezető hatalom a fölső hivatalnokok területéhez tartozott. Megértve a tűzér nyers tudásának ragioni-it (okait), egyszerre válik lehetővé gyakorlati alkalmazásainak javítása és még teljesebb birtoklása; (végső következményeiben) az alsóbb katonai rendek megfosztásáig bármiféle magasabb jártasságtól vagy know-how-tól, még ezt a tudást is a vezető csoportnak tartva fenn.” Serafina Cuomo. Shooting by the book: Notes on Niccolò Tartaglia's Nova scientia. History of Science, 1997, vol. 35, 155–188.