„Betű szerint Az Aranymérleg nem volt vádolható kopernikánizmussal. Az Aranymérleg becsületes és szigorú tettetéssel él (dissimulazione onesta e rigorosa). Ma ezt álszentségnek nevezzük és akár fel is háborodhatunk miatta, amint nem egy illusztris interpretátor meg is tette. Ám 1623-ban a becsületes tettetés értelmiségi erény volt. És az Egyház minden esetben arra utasította a Szent Hivatalt, hogy a kiátkozott véleményeket, a formális eretnekségeket üldözze, ne a képmutatást.” Redondi, eretico 184. A „becsületes tettetés” lehetett „értelmiségi erény” (ma kétségkívül az, ha nem is becsületes), de bár Az Aranymérleg, valahányszor elékerül a kopernikánizmus – és gyakran elékerül –, kötelességszerűen figyelmeztet az Egyház bölcs útmutatására, soha nem ítéli el a kopernikánizmust. Ellenkezőleg, használhatóságát (nem az „igazságát”!) külön ki is emeli, amire különben Pio Paschini – a tőle megszokott objektivitással és bölcsességgel – figyelmeztetett is. „És magától értetődő kihívásként olvasható Sarsi ellen, ahol így ír: »Ha a Földnek tulajdonított mozgás, amelyet én mint kegyes és katolikus személy tévesként és semmiként utasítok el, az égitesteknél megfigyelt annyi és oly különféle jelenség magyarázatára alkalmas; nem lennék biztos benne, hogy ugyanígy tévesen, nem lenne képes, mégha megtévesztően is, válaszolni az üstökösök jelenségeire, ha Sarsi nem száll le világosabb megfontolásokba azoknál, amelyeket eddig produkált«. (EN VI, 311). Más szóval: lehet a kopernikánus rendszer téves, ám mégis jobb magyarázatokkal szolgál minden más rendszernél: Sarsi kihívatik bizonyítani az ellenkezőjét.” Paschini, 425. Más szóval: a Saggiatore igenis kopernikánus mű, ha a Dialogo az, hiszen ez az érvelés ugyanaz, mint ezé a könyvé, amely miatt Galileinek meg kellett tagadnia kopernikánizmusát. „Valójában a kopernikánizmusra való hivatkozások a Saggiatore-ban legalább úgy tizenötre rúgnak (cfr. G.Galilei, Il Saggiatore, a cura di L. Sosio, Milano, Feltrinelli, ad indicem) és, bár mindet kíséri a köteles engedelmeskedés az 1616-os 'üdvös ediktumnak', mégis egy szubtilis stratégia érzetét keltik a heliocentrikus teória újraelőterjesztésére, amint különben Grassinak hamarosan nem is volt nehéz ezt felfednie, a Ratiojában.” Ferrone–Firpo, Tra inquisitori „205, 45. jegyz. Fantoli, 297, 15. jegyz. Végül Bucciantini Az Aranymérleget kifejezetten Galilei kopernikánus műveihez sorolja, mint amely „még ha óvatosan és Grassi támadásainak elhárítása végett is, védelmébe veszi a kopernikánus tanítást.” Bucciantini, Contro 151. Tehát Guiducci (illetve Cesi) „mozgás” miatti feljelentésről hallva joggal gondolhatott a Föld mozgására.