A 107-es fóliáns hátlapjának a bal felső sarkában látható a kérdéses hármas számsor:
1 | 1 | 33 |
4 | 2 | 130 |
9 | 3 | 298 |
16 | 4 | 526 |
25 | 5 | 824 |
36 | 6 | 1192 |
49 | 7 | 1620 |
64 | 8 | 2123 |
A harmadik sorban látható számokat mérte ki Drake egy 2100 punto hosszúságú (a punto volt Galilei hosszegysége, 0,94 mm) és 1,70 hajlásszögű (amit úgy kapott, hogy a 2100 puntos lejtőt 60 puntóra megemelte az elején; 60 puntós volt ugyanis a vonalzója, amit 60 egyenlő részre osztva kapta az alapegységét) lejtősvályúval. „A vályúban egy bronz golyó gurult le ismételten, míg Galilei az időt 8 egyenlő intervallumra osztotta, valószínűleg egy 0,55 másodperces ütemű dallamot dúdolva” – ismétli meg Drake 1990-es összefoglalójában régi feltételezését. De 1990-ban már nem az időnégyzetes törvényt kereste Galilei, ezt akkor már ismerte. „Munkájának célja az volt, hogy ha lehetséges, szabályt találjon a sebesség növekedésére a súlyos test esése folyamán. Az arisztotelészi világban a 'természetes' jelzőt olyan mozgásokra alkalmazták, amelyek spontán mentek végbe, egyszerű eleresztésre, megkülönböztetésül az 'erőltetett' vagy 'erőszakos' mozgásoktól. Galilei azt találta, hogy a nyugalomtól számított egymást követő egyenlő időintervallumok alatt mért sebességei úgy növekedtek, mint a páratlan számok 1, 3, 5, 7, … Ez az egyszerű és pontos szabály kétségkívül meglepte és egyben gyönyörködtette Galileit, hiszen alig egy éve még azt jegyezte meg egyik levelében, hogy a matematikusok levezette szabályok anyagi tárgyak által próba alá vetve egyszerűen nem egyeznek a megfigyeléssel. Anyagi akadályok, amint Galilei a súrlódást, a levegőellenállást, a tökéletes simaság és keménység hiányát s a hasonlókat nevezte, nagyon fontos szerepet játszottak fizikájában 1590-től fogva, ha nem régebbtől. Miután egyszerű aritmetikai törvényt talált a természetes mozgásra, Galilei rövid időintervallumok mérésére gondolt, ahelyett, hogy csupán egyenlő hosszúságúakra ossza be őket.” (Drake, Pioneer Scientist … 9–11) Ugyanezen a 107v fóliánson Drake megtalálja a pontos időmérőberendezés vázlatát is, azonban ehhez már egy másik kéziratlapon találta meg a pontosan értelmezhető adatokat, a 189v-n, merőben más összefüggésben.