EN III/1, 204. „Legyen ez a felelet azoknak, akik sürgetik, hogy válaszoljak ezen szerzőnek” – fűzi hozzá az idézethez Galilei. Francesco Sizzi Dianoiaja volt – jegyzi meg Drake (At work… 162.) – „az első támadás Galilei könyve ellen, amely teológiai érveket vont be a Galilei frissen felfedezett 'bolygóinak' valósága körül folytatott vitába.” „A munka lényegében már 1610 augusztusában készen volt, de publikálása késett némely aggályok miatt, amelyeket a Velencei Inkvizíciós Hivatal támasztott, mivel a könyv az asztronómiai kérdést teológiai területre is átvitte.” Paschini, Vita… 184. „Munkájában Sizzi nyíltan bevallja, hogy írt Horkynak, másrészt azonban objektíven kívánja tárgyalni Galilei feltevéseit, és egyébként is nagy tiszteletet tanusít Galilei iránt.” Uo. 185. „Sizzi Dianoiaja megérkezett Rómába is, ahol a jezsuiták tréfálkoztak gyerekes érvein. Mások válaszra sürgették Galileit, ő azonban egyenesen mentegette Sizzit, és azt mondotta, hogy inkább kívánja barátságát, mintsemhogy civakodásban győzedelmeskedjék fölötte” (Drake, At work… 166). Paschini idéz Galilei Filippo Salviatinak írt leveléből, amelyben hosszasan citálta Galilei Kepler véleményét Sizziről. Hozzáfűzi azután: „Megosztani kívántam Kegyelmeddel ezt az ítéletet, hogy tudja, mit mondanak erről a hegyeken túl. De kérem, ne nagyon közölje másokkal, mivel nem igyekszem szégyenbe keverni, még egy olyan városnál sem, ahol engemet megpróbáltak szégyenbe hozni az egész világ előtt; ezért, amint más alkalomból Kegyelmednek és sok másnak is mondottam, inkább kívánnám megőrizni Sizzi Uram barátságát, elengedve neki minden sértést, semminthogy veszekedésben legyőzzem. És e tekintetben igyekeztem őt mentegetni a jezsuita atyáknál, akik nagy nevetéssel olvassák gyermetegségeit.” (EN XI, 91. Paschini, Vita… 222.) Részletesen beszámol Paschini, Favaro nyomán, az egész bonyolult historiáról, amelyet Martinus Horky Peregrinatio contra Nuncium Sidereumja elindított, miután Horky szerte küldözte művét Itáliában és a hegyeken túl, egyebek közt Sizzinek is, szövetséget – és titoktartást – kérő levél kíséretében (171–184). Horky otromba támadása többet használt Galileinek, mintsem ártott; a Sidereus Nuncius mellé sorakoztatta fel a „szakmai közvéleményt”. A neves bolognai csillagászprofesszor, Giovanni Antonio Magini, aki közismerten nem rokonszenvezett Galileivel, látványosan és nyilvánosan „kidobta” házából Horkyt (Wohlwill, Kampf… 297), pedig számosan – köztük Sizzi (sőt, Wohlwill is) – úgy vélték, hogy titokban ő áll a német pamfletje mögött.
Nem sokkal a Dianoia megjelenése után Sizzi Párizsba utazott, „ahol találkozott Jacques Aleaume-mal és más matematikusokkal, akik érdeklődtek a természettudomány iránt. Beszélgettek Galilei Vízben úszó testekjéről, és mellette foglaltak állást az ellene megjelent három támadással szemben. Fontosabb ennél, hogy az utolsó hónapok alatt napfoltokat figyeltek meg, és évszakos változásokat pályájuk alakjában és irányában”. Minderről Sizzi hosszú levélben (EN IV, 30–34) beszámolt római dominikánus barátjának, Orazio Morandi-nak, aki nagy tisztelője volt Galileinek, és elküldötte neki a levelet, „azzal a megjegyzéssel, hogy Sizzi jószándékát nem takarhatják régebbi hibáinak felhői … Amit Sizzi levele tartalmazott, az később Galileinek legerősebb érveinek egyikét adta kezébe Kopernikusz rendszere mellett, úgyhogy igaza volt Galileinek, amikor nem volt hajlandó megtámadni Sizzit az első alkalomból, amint jobban járt volna, ha nem írja meg a Levelek a napfoltokról-hoz vagdalkozó római előszavát” (Drake, At work…209–210). Jobban járt volna vagy se, nem tudható; Drake szeret tanácsokat adni Galileinek. Az azonban bizonyos, hogy Sizzit a maga pártjára állította. „Ami a Galilei és Colombo Úr közötti vitát illeti – írta 1613. április 10-én Morandinak –, idővel arról is meghallja majd véleményünket, amely erősen különbözik mindazokétól, akik fóliánsokat piszkoltak el Arisztotelész védelmében és sok időt vesztegettek el locsogásainak olvasásával…” (EN XI, 492). Mindez nem azt jelenti, hogy Sizzi mindenben elfogadta Galilei filozófiáját, s felhagyott misztikus-asztrologikus nézeteivel. Párizsban XIII. Lajos trónralépése után Elena Galigai pörében bevádolták horoszkópkészítés miatt és megkínozták, majd 1618. július 18-án kerékbetörték, mivel résztvett egy röpirat szerkesztésében az ugyancsak boszorkány hírében álló anyakirálynő, Caterina de Medici mellett az új király ellen. Stillman Drake. Sunspots, Sizzi, and Scheinar. In: Galileo Studies 177–199. A koraújkor világában nem húzódtak határvonalak olyan élesen a különféle „áramlatok” között, mint a mai interpretátorok szövegeiben; a koraújkori tudomány „racionalista”, „hermetico-mágikus”, „empirikus”, „(neo)arisztoteliánus”, keresztény és keresztyén „udvari” „kontextusainak” a szétválasztása és regisztrálása meglehet legalább olyan nagy „anakronizmus”, mint amilyennel a mai történészek vádolják „pozitivista” és „szellemtörténész” elődeiket.