„Galilei győzelmes vitája október elején azzal a következménnyel járt, hogy félretette esszéjét és egy merőben másféle értekezésbe fogott általában a hidrostatikáról, beleértve jelenségeket, amelyek a hidrostatikai paradoxonnal függenek össze és a felületi feszültség némely hatásával. 1611 utolsó negyedében betegsége akadályozta levelezésében. December 19-én leírta a tüneteket, amelyek gyötörték, miközben új könyvéhez készítette a jegyzeteket: „Ilyesmik zavarják elmémet és tesznek melankolikussá, ami viszont rontja a bajokat; mégis végeztem valamit, lassanként, és néhány nap múlva elküldöm Értekezésemet egy disputáról, melyet egynémely peripatetikusokkal folytattam. Ezt elküldvén néhány napot levélírással szándékozom tölteni, el nem hanyagolva közben az égi megfigyeléseket, néhány kivételesen szép adalékkal hozzájuk (con qualche aggiunta di esquisitezz[a]” Drake, At work… 175. Az „exquisit adalék” a napfoltokra vonatkozik, siet közölni Drake. A levél pedig Cesi hercegnek szól, Rómába. „És bármiféle tevékenység akadályoz, erősen sietek a megfigyeléssel és Kegyelmed értesítésével, akinek szokás szerint legodaadóbb szolgája vagyok: és teljes tisztelettel csókolom a kezeit” – végzi levelét a szokásos fordulattal Galilei, EN XI, 248. Holott nyilvánvalóan nem újabb „patrónus” után nézett.)