EN XVIII, 358–359. Paschini, Vita…, 659–660. „A levélen nem látszik, hogy egy csaknem nyolcvan éves aggastyán írta egy harmincéves fiatalembernek; mondhatni olyan, mintha kolléga írta volna kollégájának. Mi több, Galilei a legnagyobb szeretettel hívta Torricellit, »mivel bizonyos, hogy a vendég érzése sehol máshol nem talál buzgóbb viszonzásra, mint az én keblemben; és tudom jól, hogy az igazi virtusnak többet ér ez minden kényelemnél«. Torricelli 1641. október elején érkezett Arcetribe Galilei mellé és megismerkedett itt Galilei fiával, Vincenzióval és Vivianival; de csak pár hónapig örvendhetett a nagy mester közelségének: nem volt elveszett idő.”