Discorso intorno alla Nuova Stella. A könyv a peripatetikus filozófia kedvenc „vera scientia contra opinio” dialektikájára támaszkodva érvelt, hogy semmi értelme sincs közvetlen környezetünkben szerzett tapasztalatok érvényességét – geométerek rossz szokása szerint – kiterjeszteni olyan távoli és megközelíthetetlen régiókra, mint a csillagoké. Az igazi – tehát arisztotelészi – fizika tiszteli – ahogyan ma mondanánk – „a megismerés korlátait”; ellenben a geométerek tapasztalat útján megközelíthetetlen valóságra terjesztve ki érvelésüket optikai csalódások áldozataivá válnak, s így voltaképpen elszakadnak az igazi tapasztalástól. Drake az efféle érvek alapján úgy vélte, hogy a könyv valódi szerzője tán nem is Lorenzini volt, hanem Zabarella jó utódja, a nagymúltú padovai peripatetikus empirizmus akkori fő képviselője, Cesare Cremonini.