EN III/1, 51–96. A Sidereus Nuncius kiadásainak és fordításainak könyvészete a Galilei-kutatás máig el nem végzett feladata, bár igaz, hogy „atlaszi munka” kellene hozzá. A szaporodó kiadások közül kiemelkedik Isabelle Pantin kétnyelvű Nuncius-a, „az első, amely a fennmaradt kéziratokra és az összes XVII. századi kiadásra alapul”, írja a hirdetés. Ez a kiadás, a szövegnél hosszabb jegyzeteivel és kommentárjaival újból fordíthat a „Galilei ipar” irányán. A könyvárak általános emelkedése (a 48 kettős oldalt plusz 70 oldal jegyzetet tartalmazó könyv ára 230 frank), siralmasra fordult könyvtári körülményeink, és a könyvtárközi kölcsönzés leépülése miatt a könyvhöz nem sikerült hozzájutnom. Hasonlóképpen nem láthattam Pantin másik remeklését, Kepler Dissertatiojának kétnyelvű kiadását (Discussion avec le messager célesteRapport sur l'observation des satellites de Jupiter. Texte, traduction et notes par Isabelle Pantin. Paris, 1993, Les Belles Letters). Ebben a művében Pantin kiemeli, hogy milyen gyorsan terjedt a Nuncius Észak felé. „Az ezáltal keltett zavarok bemutatása a Bevezetés lényeges részét képezi”, hangsúlyozza az egyik recenzió, amely ismertei Pantin elemzését (p. CXI) Galilei és Kepler szempontjainak különbségéről: „Galilei arról értesít, amit látott, Kepler pedig kezdettől arról szól, amit nem láthatott. Bizonyára részben ez is volt szándéka. A Dissertatio elé írt Alkinoosz idézet, hogy a filozofáláshoz nyílt értelem kelletik, mindkét megismerési módszerre alkalmazható.” (Wolfgang Kokott, Sudhoffs Archiv, 1996, vol. 80, 241–242.) „Mindig szabad léte az értelemnek tartozik a filozofáláshoz”, írja Kepler a Dissertatio Cum Nuncio Sidereo címlapjára az Alkinoosz (Albinosz) idézetet. Kepler és Galilei filozofálásának eltéréseit és konvergenciáit az összes releváns szöveg birtokában kitűnően elemezte Massimo Bucciantini, Dopo il Sidereus Nuncius: Il Copernicanesimo in Italia tra Galileo e Keplero. Nuncius, 1994, vol. 9, 15–35. A szabad értelemhez a könyvekhez való „mindig szabad” hozzájutás lehetősége szükséges.