Galilei „1605. november 11-én írta Maria Cristina di Lorena nagyhercegnőnek, Ferdinánd Nagyherceg nejének: „Várom a két ezüst eszközt [körzőt], hogy rendben szignálhassam és küldhessem. Velencében megadtam az elveket az ábrák metszésére, amelyek az eszközöm használatáról szóló értekezésbe jönnek, és amint a metszetek készen vannak, nyomban nyomtatom a művet, szerenisszimusz és humanisszimusz hercegem halhatatlan nevének szentelve”, azaz Cosimonak. Ez volt a Le operazioni del compasso geometrico et militare című mű eredete, amelyet 1606-ban, Padovában, a Szerző házában először csupán hatszáz példányban nyomtattak, és július 10-én jelent meg, Cosimo hercegnek dedikálva. (Ma az EN II, 365-424. oldalon található.) Láthatóan a körző használóinak szánatott. 1612-ben Strasbourgban Mattia Bernegger anélkül, hogy a szerző tudott volna róla, latin változatát adta ki De proportionum instrumento a se invento etc. címmel, saját Notationest csatolva hozzá. 1610. május 7-én Galilei már ezt írhatta: »Újra kell nyomtatnom a geometriai körző használatáról Őfenségének ajánlott művemet, mert nem található egyetlen példánya sem; a műszert annyira megkedvelték, hogy ebből a fajtából jóformán semmiféle eszköz nem készül, és tudom, hogy ezidáig néhány ezret gyártottak belőle.« (EN X, 352.)” Paschini, 109-110.