Paschini, 478.: „Június 16-án Visconti atya közölte Galileivel: »A maestro atya kezeit csókolja és azt mondja, hogy a mű tetszik neki és azért holnap reggel beszélni fog a pápával a címoldal végett, és hogy egyébként kiigazítván pár apróságot, hasonlókat azokhoz, amiket együtt már kijavítottunk, engedélyezni fogja a könyvet«. Ilyen bizonyosságot nyerve Galilei 1630. június 26-án elhagyta Rómát, amint Niccolini írta Ciolinak, »teljes megelégedéssel, és megrakodva mindazzal, amit kiérdemelt értékével és fűszerezett tárgyalásának nemes modorával. A pápa szívesen látta, számos kedvességben részesítette, amint Barberini kardinális úr, aki ebédre is magánál tartotta; és az egész Udvar által becsben tartatott és dícsértetett, amint kellett«. Képmutató megnyilvánulások? Nem hihetem: jóformán senki sem ismerte a Dialogo tartalmát, és a meggyőződés a megállapodásról a nyomtatásra vonatkozóan mindkét fél megelégedésére szolgált. Elvégezvén a kívánt változtatásokat, Galilei a kéziratot Rómában hagyni javasolta, Cesi kezében, mert ő vette magára a nyomtatás gondozását csakúgy, mint többi művéét és a többi Lincei műveiét.”