EN XVI, 80. „És őszintén bevallom Kegyelmednek – tér át az érsek Galilei megfenyítésének legújabb híreire –, mekkora megdöbbenéssel értesültem Róma új rendeleteiről, melyeknek képtelen vagyok megérteni a modorát; miközben Kegyelmednek még az sem áll hatalmában, hogy saját kéréseit közvetítse, meggátolják, hogy a Fejedelem vagy másvalaki folyamodhasson és kérvényezhessen Kegyelmed érdekében. De erről nem mondható egyéb, mint hallgatni és behúzni a nyakat.” Március 23-án a pápa megtiltotta Galileinek, hogy Firenzébe menjen, s ha megszegné a tilalmat, a Szent Hivatal börtönébe viszik vissza Rómába. „Az inkvizíció vikáriusa, akinek április 1-jén kellett közölnie Arcetriben ezt a kemény választ, épp akkor érte el Galileit, amikor visszatért a San Matteo monostorból, vigasztalhatatlanul a szívének oly kedves Maria Celeste Nővér kétségbeejtő egészségi állapota miatt, aki a következő napon csakugyan meg is halt” (Paschini, Vita… 600–601). Galilei és Maria Celeste Nővér összefonódó életét, a Galilei-pör minden kapcsolódó vonatkozásával együtt gondosan feldolgozta, a századvég kritikus és liberális szellemében, Antonio Favaro: Galileo Galilei e Suor Maria Celeste. Firenze, 1891, G. Barbera. Hűségesen használta fel minden tekintetben, az Egyház vezetőinek kegyetlen viselkedését sem szépítve, Pio Paschini.