Az ágyú fejlődése és a tüzérség mind nagyobb alkalmazása miatt átalakult erődítéstechnika előkelő sőt fejedelmi foglalatossággá avatta az erről szóló tudományokat, erős patronálási értékkel, amiről sokat és sokan írtak, a patronálás és a koraújkori tudomány összeházasításának jelenlegi nagy divatja előtt is. Ám a mai posztmodern „udvari kulturális antropológiai” kontextusban sokkal többről van szó: „Mivel a mechanikai értekezés ideális olvasója elsősorban dedikáltja/patrónusa volt, az olvasó-szerző viszony más és több volt az anyagi patronálás és a szolgáltatások szokásos cseréjénél; nyilvánvalóan saját-képek (self-images) cseréje volt. A patrícius, eddig is a hatalom tényleges birtokosa, fáradság nélkül az ellenőrzés auráját nyerte; a mechanikus, akinek a tudását [régebben] egyfajta episztemikus méltóság övezte, most konkrét tényleges osztalékhoz jutott.” Cuomo, Shooting (lásd 5. jegyzet)