Berni – ahogyan Leonardo Olschki jellemzi Galileiről szóló könyvében – „a népben mélyen meggyökeresedett dantei terzinákban beszélt el jelentéktelen s különös dolgokat, s ehhez a parodisztikus kontraszthoz járult komoly és komolytalan motívumok, viccelődés és felháborodás, hősiesség és fortély paradox kapcsolása, mely hol óvatosan, hol nyíltan tört a felszínre a találó ábrázolásokban s rövid történetekben. Berni, aki morális bátorságáért és szatirikus kedvéért életével fizetett, még Galilei idejében is Firenze és egész Itália legnépszerűbb költője volt.” Galilei jóbarátja, Francesco Sagredo 1615-ben Berni és Ruzzante olvasását ajánlotta a gondok és komiszkodások feledtetésére. Leonardo Olschki. Geschichte der neusprachlichen wissenschaftlichten Literatur. Dritter Band. Galilei und seine Zeit. Halle, 1927, Max Niemeyer Verlag, 186–187.