EN XV, 185–186.: Mattia Naldi a Fabio Chigi in Roma. Siena, 1633. július 21. A levél beszámol Francesco Pelagi vitájáról Galileivel a szivattyú működéséről, mikoris Pelagi „kellemetlen helyzetbe hozta Galileit, mivel azt állította, hogy véleménye szerint a szivattyúban megengedhető a vákuum. Galilei azt felelte, hogy nem esik nehezére elfogadni a vákuumot, ha nem is természeteset, legalább erőszakosat; és erre Pelagi vakmerőséggel vádolta, mivel mindenki által tagadott dolgot akar megengedni, anélkül, hogy érveket hozna fel. Galilei azt válaszolta, hogy jelenleg nem támogatja kidolgozottabb érv, hacsak nem az, hogy így mutatja a tapasztalat, és a saját értelmét hibáztatta, amiért nem jut tovább. Azt felelte Pelagi, hogy nincsen most karnevál, hogy álarcot kéne ölteni, és azt mondotta Galileinek, hogy ez az ő szerénysége a lehető legfinomabb gőg álarca; és sokak sürgetésére otthagyta a felháborodott Galileit.” Ezután következik az álmatlan éjszakáira vonatkozó megjegyzés, amit Drake idéz, Drake, At work 353. A levél a maga teljes szövegében persze inkább azt mutatja, hogy fenékig tejfel Galilei élete Sienában sem lehetett.