Jegyzetek

Apáczai Csere János (1625–1659) ötéves hollandiai tanulmányútról Erdélybe hazatérve, 1653 őszén lett Gyulafehérvárott a Kollégiumban tanár. Pedagógiai elképzeléseit a Magyar Enciklopédia Tizedik részében (XXIX–XXXII.) fogalmazta meg először (e négy fejezet szövegét a Jegyzetek végén megtalálja az olvasó!), majd A bölcsesség tanulásáról mondott beszédében (1654. január 11.) részletesen is kifejtette pedagógiai reformterveit. A nyelvtantanulásra és bibliamagyarázatokra korlátozott tanítással szemben hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás fontosságát, a latin nyelv megtanulása mellett a görög, héber s arab nyelv ismeretének szükségességét s a tudományokban való általános jártasság kötelességét tanárok s tanulók számára. E beszédében fejtette ki új iskolaszervezeti elképzeléseit is. 1654-ben Magyar Logikácska című műve függelékeként jelenteti meg Tanács című dialógusát, amely Joachimus Fortius humanista pedagógus műve alapján, párbeszédes formában foglalja össze nézeteit a tanulás céljáról, módjáról s a megtanulandó tudományokról. Ezt követően 1655. szeptember 24-én polémiára kényszerítették Basirius Izsák professzorral, s presbiteriánus hitének nyílt megvallása után elveszíti állását. 1656. június 17-én költözött Kolozsvárra, s november 20-án tartotta meg székfoglaló beszédét Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól. 1658 őszén Apáczai egy tervezetet készített Barcsai Ákos erdélyi fejedelem számára, amelyben az új felépítésű, tanulmányi anyagában új típusú iskola költségvetését is felvázolja. E terv azonban nem valósult meg, már csak azért sem, mert az önálló Erdély hamarosan összeomlott.

Apáczai Csere János Válogatott pedagógiai művei-t Orosz Lajos rendezte sajtó alá. (Tankönyvkiadó, Bp., 1976. 2. átdolgozott kiadás.) Az ő fordításában olvasható e füzetben Apáczai eredetileg latin nyelvű beszédének szövege. Néhány esetben felhasználtam Orosz Lajos jegyzeteit, számos vonatkozásban kiegészítettem azokat. Az Enciklopédiából a Jegyzetek végén olvasható részletet a következő kiadás alapján közlöm: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Sajtó alá rendezte Bán Imre. Bp., 1959. Az idézett rész a 364–369. oldalon található.

Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról tartott beszéd a kolozsvári református kollégium albumában maradt fenn Apáczai saját kezű írásával. Latin nyelvű szövegét Felméri Lajos adta ki. (Johannis Apacii, theologiae doctoris et professoris oratio de summa scholarum necessitate earumque inter Hungaros barbariei causis. Kolozsvár, 1894.) Olvasható még. Hegedűs István szövegkiadásában: Apáczai Cseri János pedagógiai munkái. (Bp., 1899.)

Apáczai beszéde szövegébe gyakorta sző idézeteket, sokszor pontatlan forrásmegjelöléssel (pl. Euripidész: Hippolütosz), néha szerző és cím megjelölése nélkül. Olykor szabadon idéz, nem a szöveget közli, hanem a gondolatot tolmácsolja. Máskor más szerzők műveiből emel át idézeteket. (Pl.: Fortius művéből a Mert hősen ki legyőzi… kezdetű, ismeretlen eredetű verssorokat.) A lehetőségekhez mérten igyekeztem feltüntetni a forrásokat, szerzőket és a művek címeit. Apáczai szerteágazó, latin, görög, héber szövegekben jártas olvasottságának nem mindig sikerült nyomába erednem.




Hátra Kezdőlap Előre