Tétel adatlapja
CÍMLAP

Csízió
Vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása


TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
A keresztény olvasónak Isten kegyelmét és áldását kívánja a kiadó
Más előszó
Januárius
Februárius
Márczius
Április
Május
Junius
Julius
Augusztus
Szeptember
Október
November
Deczember
Sequuntur offícia XII. Mensium
A föld kerekségéről, területéről és nagyságáról
A csillagok a földtől mily messze legyenek, és a planéták is mily nagyok?
Az esztendőnek elejéről
A szökő esztendőről
A napnak kezdetéről
Tábla, mely óránként mutatja, melyik planéta uralkodik mind éjjel, mind nappal
A hét planétáknak a természetéről, járásáról
Saturnusról
Jupiterről
Mársról
Napról
Vénusról
Mercuriusról
Holdról
A Napnak járásáról 12 égijegy által
A 12 égijegynek természetéről és a Napnak azokban való erejéről és hatásairól
A Kosról
A Bikáról
A Kettősről
A Rákról
Az Oroszlánról
A Szűzről
A Mértékről
A Skorpióról
A Nyilasról
A Bakról
A Vízöntőről
A Halakról
Tábla, melyből megismerni mindenik égijegyben mit kell mívelni és mit nem; melyben a (j) jót, az (m) mérték szerint, a (g) gonoszt jegyez
A hét planéta miképen uralkodik a Holdnak fénye szerént, mikor szolgáltatnak szép tiszta, nedves és esős időt?
Hány óráig lesz fenn a Hold világa éjszaka?
Jövendő időnek állapotját a Holdnak fényéből miképen ismerhetni meg?
Ábrák, melyekben az esztendő négy negyedének tulajdonságai, hónapjai, égijegyei és szelei megíratnak
Az esztendőnek négy időiről vagy részeiről
A szelekről. Hány a szél és mi a szél?
A négy elementomról
A négy véralkat tulajdonságairól
Mint éljen az ember, hogy jó egészsége legyen?
Az ember mint tartsa magát étel előtt?
Az embernek életéről közönségesen
Az álomról
Purgáczióról
Orvoslásról
Hasznos tanulság
Fürdésről
A tizenkét hónapban az ember mint éljen?
Januárius, Boldogasszony hava
Februárius, Bőjtelő hava
Márczius, Bőjtmás hava
Április, Szent György hava
Május, Pünkösd hava
Junius, Szent Iván hava
Julius, Szent Jakab hava
Augusztus, Kisasszony hava
Szeptember, Szent Mihály hava
Október, Mindszent hava
November, Szent András hava
Deczember, Karácson hava
Erek vágásáról
Phisiognomia
Chyromantia
Karácson napjáról
A jövő egész esztendőnek minőségét mikép ismerhetni meg Karácsonestéről?
Karácson napjáról
Karácson nap után való 12 napból
Paraszt ember regulái az idők változásáról
A villámlásról
A mennykőről
Mennykőnek miképen kell Isten után ellene állani a bölcs természettudósok tanítása szerint
Az üstökös-csillagról
A szivárványról, melyet Irisnek mondanak a deákok
A napfények fogyatkozásáról
Az újságról és a holdfogyásról való tanulság magvetésre, plántálásra, favágásra, sat.
A mely lónak lábai dagadoznak
A mely lónak sebes a bokája
A mely lónak a bokáján alul sebes a lába a körömház felett
A mely lónak torokgyíkja van
Mikor a ló lábán ínpók indul
A mely lónak alsó csuklójában vagy sarka alján sömör indul
A mely lovat első vagy hátsó lábán vagy csípőjében megrugnak
A mely ló szögbe hágott vagy megnyilalódott
A mely lónak körme szorulásnak indul vagy meg is szorult
A mely lónak hátát vagy lapockáját a nyereg megnyomja
Hogy a legyek ne bántsák a lovadat
A mi vérhasra használ
Ha a bárány közé csap a vérhas
Az ellen, a mit felpuffadásnak vagy dobvésznek mondanak
Ha sömör lepi el a marha körmét
Mikor a borjunak vagy báránynak varas a szája
Mikor rühös bárminemü állatod
Mit kell tenni ha szálféreg esett a birka gyomrába
A Csízióról (Borsa Gedeon)
A Csízió históriája
A Csízió tartalmáról
A Csízió illusztrációi
Miért érdekes a Csízió a mai olvasó számára
A latin sorok fordítása
Szómagyarázat


Előszó

E könyvecskét Királyhegyi Müller János, Müller Regiomontanus, a poroszországi hires csillagász, mennyiség- és erőműtudor irta; városának közönségesen ismert német nevezete Königsberg. Az 1436. esztendőben született, s már 40 éves korában meghalt, miután e könyvet 30 év alatt szerzette, járási tapasztalásokkal, számos természettani és csillagászati jegyzetekkel s ábrákkal kiadta 1471-ben. (Magyarra Heltai Gáspár kolozsvári pap fordította 1575-ben.)

A világ mindenkor kapott, valaminthogy kap még ma is az ujságon; minthogy előbb efféle könyvet sohasem látott, a jelenvaló oly hírt és becset nyert, hogy a vakok is megtanulták a szájról szájra menő hírből könyv nélkül; az árát oly igen fölverték a vevők, hogy egy-egy példány 12 spécies aranyon is elkelt, sőt a vevők egymás kezéből is kiszaggatták.

Pedig azon időben nagy volt ám a pénzbecs, tanuljunk egy-két példából: mert midőn a bécsi Szent István-tornyát készítették 1407-ben, a főépítő kőművesmesternek, Pilgram Antalnak, naponkint csak öt batka, a közönséges legénynek pedig három batka fizetése volt. Két batka tett egy pénzt és így 200 batka egy forintot; még 1605-ben is egy szép ökör ára 12 garas, egy jó tehéné 6, legfeljebb 8 garas, egy sertésé 2,3 vagy legfeljebb 5 garas volt. 1583-ban egy magyar forinton 20 pesti véka legszebb buzát meg lehetett venni.