Még voltak kalákák, ha valaki épített. Összegyűltek a rokonok, szomszédok vagy szekérrel vagy tenyérrel segétették egymást. Aztán ha valaki beteg volt a családban, és emiatt elmaradt a nyári munkával, arra is összegyűlt a rokonság egy vasárnap, kisegíteni. A kaláka olyan olcsó munkáltatási módszer, hogy nagyrészt segítés volt. De szép hagyomány, mert sokszor nem a szórakozásért mentek, hanem a saját jóindulatukból akarták kisegíteni a bajba esett embereket. Ezt a jótékonyságot kaláka néven örökölték őseiktől. Szép hagyomány volt, de manapság már csak ritkán emlegetett. Lehet, hogy ma már nincsen annyi ilyesmire rászorult, de azért érdemes megemlékezni róluk, mert jó célokat szolgáltak.