Vissza a kezdőlapra


Nagy méretű kép
NAGYÍTHATÓ KÉP

1912 - Olaj, vászon, 92x72 cm
Magyar Nemzeti Galéria

MŰELEMZÉSEK
 
Kovalovszky Márta írása
Bereczky Loránd írása
 
VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM




Kmettynek legfőbb festői szándéka volt, hogy a kompozíción belül a különböző tárgyakat, motívumokat egyanyagúvá változtassa. A ház motívuma például, amely a Nyolcaknál annyira erőszakosan szakít magának helyet a térben, s olyan szilárd, súlyos anyagként, sűrű formaként van jelen, Kmettynél elveszti tömegszerűségét, és mint szikár, áttetsző sík igyekszik belesimulni a konstrukcióba. A motívum belső ellenállását olykor nem sikerült tökéletesen legyőznie (Kecskemét, 1912; Kecskeméti részlet, 1913). A boltíves szerkezet nem asszimilálja minden részletében a festői anyagot.

Forrás: Festő voltam és vagyok. Kmetty János írásai, Corvina Kiadó, Bp., 1976, 18. oldal




A kecskeméti utcarészletet ábrázoló munka a részletek és az egész viszonyát tekintve ellentmondásos mű. A választott motívum eredeti látványélménye átsüt az egyes, lényegében az adott elem sajátságából adódó kubisztikus felbontás megoldásán. A síkba komponált kép épületrészei és a fák a geometria törvényei szerint szerkezetükben hangsúlyozottak; az íves útvezetés és az ég kupolára emlékeztető organikus bontása azonban az értelmezés és az átírás tekintetében látványszerűbb. A színekkel elválasztott síkok mélységet éreztetve kapcsolódnak egybe, a festményt egybefogó sík így töredezett. Jelentős szerepe van a formákat befolyásoló fénynek, az egyes részletmotívumok az érzékletesség tekintetében eltérőek. A munka Kmetty alkotói programjának formálásában jelentős állomás: a tudatos képépítés kialakulásának bizonyító példája.

Forrás: 20. századi magyar festészet és szobrászat / főszerk. Csorba Géza
             Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1986, 192. oldal



Vissza a kezdőlapraVissza az oldal elejére