Tétel adatlapja
CÍMLAP

Magyarország orvosi bibliographiája, 1472-1899

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

I. Biologia

1. Anatomia. Embryologia. Anthropologia
2. Physiologia. Histologia physiologica

II. Pathologia
1. Anatomia pathologica. Histologia pathologica. Chemia physiologica et pathologica. Uroskopia. Parasitae (animales et vegetabiles)
2. Pathologia generalis et experimentalis. Diagnosis generalis

III. Therapia generalis
1. Principia generalia therapiae. Ars medendi non pharmacologica
2. Pharmakologia. Toxikologia. Pharmakokatagraphologia. Collectiones formularum medicarum. - Pharmacia
3. Auxilia repentina

IV. Pathologia et therapia applicata
1. Pathologia et therapia specialis interna
2. Chirurgia
3. Ophtalmologia
4. Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus
5. Dermatologia. Cosmetica
6. Morbi venerei
7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia
8. Psychiatria
9. Paediatria. Vaccinatio

V. Medicina publica
1. Hygiene generalis et specialis. Prophylaxis generalis. Diaetetica (Makrobiotica). - Statistica
2. Medicina forensis

VI. Historia medica
Historia medica. Biographiae. Orationes memoriales

VII. Scripta periodica
1. Scripta periodica regularia
2. Scripta periodica per occasionem. Referata, expositiones, catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc

VIII. Medicina veterinaria

IX. Varia

1. Glossaria. Encyclopaediae
2. Miscellanea
3. Curiosa

Supplementum



Előszó (részlet)

A szellemi termékek óriási anyaga hagyatékkép száll a huszadik századra. Lehetetlen dolog, hogy az emberi agyvelő csak egy tudományszakot is teljesen felölelhessen. Szükségkép kellett tehát, s az anyag torlódásával együtt, a methodikának is kifejlődnie, hogy a munkamegosztás oekonomiáját lehetővé téve, megbirkózzék a nagy anyaggal. Ez a mindinkább érvényesülő methodikus gondolkozás teremtette meg a külföldnek máris terjedelmes bibliographia-irodalmát. A budapesti tudomány-egyetem orvoskari tanártestülete is, 1898. deczember havi ülésén, Hőgyes Endre tanár indítványára elhatározta, hogy a magyar orvosi bibliographiát czédula-katalogus alakjában összeállíttatja, hogy ennek alapján a magyar orvosi hungaricumokat az orvoskari könyvtár egybegyűjthesse és ezen munkával engem bízott és tisztelt meg.

Egy bibliographia medica hungarica kiadásának eszméje a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatban már korábban felmerült; a társulat tudomást vévén a kar fennebbi intézkedéséről, megkereste az orvos-tanártestületet, hogy az összegyűjtött czédulakatalogust egy ily bibliographia létesítésére átengedje. A tanártestület ebbe készséggel bele egyezett s az Orvosi Könyvkiadó Társulat a bibliographia megírásával szintén engem bízott meg. Örömmel és lelkesedéssel fogtam hozzá, a magyar tudományosságot szolgálni hivatott e munka létrehozásához. Régen érzett hiányt óhajt az pótolni; de létrejöttét csak az fogja méltányolni, a ki tudja, hogy mily fáradságos dolog a forrásmunkák felkutatása, egybegyűjtése az ilyetén támasz nélkül; s ha tekintetbevételük olykor-olykor elhanyagoltatott, elsősorban hazai irodalmunk vallotta kárát, holott minden okunk s jogunk van rá, büszkeséggel tekinteni hazánk nemcsak uj, de régi orvosi litteraturájára is. Az első lépés természetesen a könyvalakban megjelent munkák czímének összeszedése volt. A gyüjtéshez fogva, a "hungaricum" fogalmából kiindulólag, összeállítottam: 1. mindazon orvosi könyveket, melyeket magyar születésü vagy illetőségü, avagy hazánk földjén működött szerző írt; 2. mindazokat, melyek hazánk területén nyomattak; 3. azon külföldön megjelent, idegen szerzők műveit, melyeknek tartalma közelebbi vonatkozással bír hazánkra.

[...]