Új Heléna

Első megjelenés: BN 1906. március 25. XI. évf. 83. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel közölte I. számmal a Lábán hivása c. vers előtt.) – (A kötetben nem közölt, feledésbe merült vers újrapublikálásával Emőd Tamás a SzÉ 1928. júl. 3-i számában Hét elsikkadt Ady c., majd Hatvany Lajos a Társadalmunk 1932. nov. 12-i számában Ady Endre ismeretlen, kiadatlan versei c. közleményében hívta fel rá a figyelmet.) – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-8 [1943] 999.

Alapszövegünk a BN-ból. A sajtóközléshez tartozó I. számot a főszövegből elhagytuk.

• A címben az alapszöveg rövid u-s Uj szavát hosszú ú-sra változtattuk: Új.

• 1 Az alapszövegben felemás módon szedett francia női nevet – Cecile – a francia helyesírásnak megfelelő alakra igazítottuk: Cécile.

• 5 A csoda után az elmaradt írásjelet kettősponttal pótoltuk.

• 9 A Cecile-t – miként az 1. sorban – Cécile-re javítottuk.

Ez a sanzonszerű helyzetdal címében és szövegében finom utalással hasznosítja a görög mitológia ismert motívumának egyik változatát. Heléna latinos alakja a görög Helenének, Zeusz és Léda lányának, aki a monda szerint a legszebb halandó nő volt. Szépsége már fiatal lány korában bonyodalmat okozott, mert Thészeusz athéni király megkívánta és elrabolta, de a lányt fiútestvérei kiszabadították és hazavitték. Nemsokára otthon, Helené nevelőapjának, Tündareosz spártai királynak az udvarában éleződött ki a helyzet, mert a lány szépsége a kérők egész seregét vonzotta oda. Az a veszély fenyegetett, hogy harcias viszály támad a különböző házasodni kívánó görög királyok és királyfiak között, míg Odüsszeusz ithakai király azt javasolta Tündareosznak, hogy a dinasztikus érdekeket félretéve engedje Helenét saját tetszése szerint szabadon választani. A kérők közös beleegyezésével és támogatást ígérő fogadalmával Helené Menelaosz felesége lett. Menelaosz az asszony nevelőapjának halála után a spártai trónt örökölte. Később Helené kihívó szépsége az egész görögség sorsát megrendítő nagy konfliktus kiváltója lett. A Spártába érkező trójai királyfi, Parisz első pillantásra beleszeretett Helenébe, a legszebb halandó asszonyba. A történet további menetének két változata is ismeretes. Az egyik szerint Menelaosz távollétében az asszony önként, szerelemből ment el a királyfival Trójába. A másik változat szerint Parisz kényszerítette, erőszakkal rabolta el Helenét. Mindkét változat közös következménye a hosszadalmas trójai háború lett, amelyben a Tróját ostromló görögök hadát Menelaosz öccse és sógora, Agamemnón, mükénéi király vezette.

A helyzetdalban Ady Helené és Parisz történetének második változatát helyezte párizsi környezetbe. A beszélő lírai én ezért jelzi Cécile-nek, hogy Börtön vár és szerelem. Cécile képzelt alakja bizonyára rokon vagy azonos azzal az „egy párizsi lány” figurájával, akit Ady a BN 1905. szept. 24-i számában megjelent A Buddha temploma vár c. elbeszélésben idéz fel, s akinek árnya, befolyása a novellából kiemelt verses betétek mozaikjaiban is felvillan, amely betéteket az AEÖV II. kötetében [A zengő, kósza ködben…] c. versben foglaltunk össze, önállósítottunk. Ennek következtében az Új Heléna c. versben a kiindulásul választott Helené-mítosz is erősen módosul, kifejezetten modernizálódik. Nem a különös szépségéért elrabolt asszonyról van itt szó, hanem olyan nőről, akit pénzért szereztek meg, akinek joggal lehet az arcába vágni, miként ezt a beszélő lírai én meg is teszi: Én megvettelek. Börtöne így a szerelmi szolgáltatások kizárólagossága, amit sajátos körülírással a vers szövege is egyértelműen megfogalmaz: Kalitkád ékes csoda: /  Másé nem leszel soha.