Az Avar-domb kincse

Zengett az Avar-domb
Őszi, csöndes éjeken
Apám kis földjén.
Zengett az Avar-domb,
Nekem zengett, csak nekem.
Vad népe Bajánnak,
Véres fejű avarok
Nekem üzentek:
„Vad népe Bajánnak
Neked kincseket hagyott.”
Zengett az Avar-domb,
Kiszöktem egy hajnalon
Az ősi kincsért.
Zengett az Avar-domb,
Mélyedt, mélyedt a halom.
Vad népe Bajánnak,
Béna lesz már a kezem:
Ások, csak ások.
Vad népe Bajánnak:
Azt a kincset keresem.



Megjelenés

Első megjelenés: BN 1906. április 1. XI. évf. 90. sz. 2. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel I. számmal közli az Az Avar-domb címen A Halál automobilján és a Dús lovag násza c. versek előtt.) – Kötetben: VA1 (1908) (A magyar Messiások ciklus) 64–65.; VA2 (1910) 38–39.; VA3 (1910) 38–39.; VA4 (1918) 38–39.; VA5 (1919) 52. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 57.

Szövegkritika, szövegváltozatok

Alapszövegünk a VA3-ból. A BN szövegét Ady egyetlen módosítással – a cím bővítésével – vette fel a kötetbe. Kisebb, központozásbeli eltérések a sajtóközlés és a VA egyes kiadásai között is találhatók. A VA1 korrektúráján (PIM A. 126/1.) egyetlen véglegesített javítás akad: a 3. sorban a földjén után Ady pontot tett.

Javításunk:

  • 6 A Bajánnak után – a VA4 és a VA5 publikációjával egyezően – az elmaradt vesszőt kiraktuk.

Szövegeltérések:

Főcím: A Pénz BN
Cím fölött: I. BN
Cím: Az Avar-domb BN
3. földjén BN
6. Bajánnak BN VA1 VA2
7. fejü BN VA1
11. Avar-domb. BN

Keletkezéstörténet

A vers szövege közvetlenül is jelzi a hazai, érmindszenti ihletést. Ez lehet régebbi, távolabbi emlék felbukkanása is, de lehet friss, közvetlenebb élmény, benyomás különös, versbe történő áttétele is. Néhány életrajzi mozzanat az utóbbi esetet valószínűsíti. A költő öccse arról ír, hogy bátyja „1906 márciusában hazajő Érmindszentre, s otthon tölt néhány  hetet. Ez időre esik (pontosan: márc. 15-re) Révész Béla mindszenti látogatása, melyről Révész érdekesen, de novellisztikus pontatlansággal számol be visszaemlékezéseiben”. Mindehhez lapalji jegyzetben még hozzáfűzi: „Ténybeli tévedései között különösen kirívó az, hogy az édesapánknak »pár száz holdas« birtoka van. Bár volna.” (AL 113.) Ady otthon időzését ebben az időben bizonyítja az is, hogy sajtópublikációiban egy jó hétnyi szünet mutatkozik: utolsó publikációja a BN-ban 1906. márc. 11-én jelent meg, a legközelebbi 1906. márc. 18-án. (Halálharang, illetve Jegyzetek a napról címen: AEÖPM VII. 158–59., illetve 159–60.) Ady Lajos állítása tehát megfelel a valóságnak, ha részleteiben nem is pontos, mert Ady nem néhány hétig, hanem mindössze egy hétig időzött a szülőfalujában, családi otthonában.

A költői képzeletet elindító, érlelő motívumról – mint benne is rögződő élményről – Révész Béla is beszél. Szerinte márc. 15-i érmindszenti látogatása idején Ady szóba hozta neki a falu bolondját, aki többnyire tavasszal napszámosokkal túratja az Avar-dombot, hogy kincset leljenek benne. Mindezt közösen is látták, majd egy-két hét múlva Ady magára vonatkoztatott verset írt a látványból. (Révész: AE 87., Révész: Atril 49–50.; a látogatás dátumát tekintve az első könyvben sajtóhibás az időpont megjelölése, mert 1916. márc. 15. szerepel: Révész: AE 82–83.; a későbbi gyűjteményes kötetben viszont helyesen 1906. található: Révész: Atril 47.; csak ez az utóbbi dátum a megfelelő, mert a vers a BN 1906. ápr. 1-i számában jelent meg.)

A versben szereplő Baján az avarok híres fejedelme, kagánja volt, aki a történeti mondák szerint az avarok vezetésével felélesztette az i. sz. VI. században Attila hajdani hun birodalmát a Dontól a mai osztrák területekig s a Baltikumtól a Száváig, az Al-Dunáig. Központjuk a történelmi Magyarország tiszántúli területein volt. A Baján egyébként török-mongol eredetű név volt, amelynek jelentése: gazdag, hatalmas, nemes.

Irodalom

Barta 282.




Hátra Kezdőlap Előre