Megjelenés
Első megjelenés: BN 1906. április 29. XI. évf. 117. sz. 2. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel Könnyek hullatása címen a Lázár a palota előtt c. vers I. része előtt közli.) – Kötetben: VA1 (1908) (Mi urunk: a Pénz ciklus) 101–02.; VA2 (1910) 59.; VA3 (1910) 59.; Gyűjt [1910] 40–41.; VA4 (1918) 59.; VA5 (1919) 77. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 66.
Szövegkritika, szövegváltozatok
Alapszövegünk a VA3-ból. Az „ultima manus” elvének mechanikus alkalmazásával a Gyűjt szövegét is választhattuk volna, e közlés azonban több szövegromlást is tartalmaz. Így például a Gyűjt-ben a cím Élet-fa szava kis
kezdőbetűvel szerepel. A VA összes kiadásának tartalomjegyzékében következetesen az Élet-fa alak található, a VA1-ben a versek fölött a verzál szedésű címből ennek megítélése lehetetlen. A többi VA-kiadásban élet-fa alak szerepel. Ennek ellenére a nagy kezdőbetűs változat véglegesítése mellett szól, hogy a vers második sorában az Élet szó ugyancsak nagy kezdőbetűvel szerepel.
Keletkezéstörténet
E vers eredendően valóban nem mond többet, mint az élet csodáiból kisemmizett ember panaszát, mint a pénztelen siránkozását, s így első címváltozata – bármennyire közhelyes is – lényegében pontos: Könnyek hullatása. Az Élet ős terebélyé-nek motívuma a vers szövegében önkéntelenül alkalmat kínált arra,
hogy Ady a címbe beemelje az Élet-fa jelképes mozzanatát. E szimbólum eredete a bibliából, Mózes I. könyvéből való. Ott így szerepel: „És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. – És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre
kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját” (Mózes I. 2:8–9.). Az első emberpár az Úr tilalma ellenére evett a tudás fájának gyümölcséből, s e bűnbeesésük miatt az Úr
kitiltotta őket az Édenből, ami azzal is járt, hogy lehetetlenné tette azt, hogy az ember gyümölcsöt „szakasszon az élet fájáról is”, s hogy abból egyék és ezáltal „örökké éljen”.(Mózes I. 3:22.) Ady Élet-fa motívuma nem megfelelője és párhuzama az ótestamentumi képnek és fogalomkörnek, de változott jelentéssel maga a kifejezés Mózes I. könyvéből való.
|
