Pénz a remeteségben

Beszálltam egy bús rengetegbe,
Égett nagy sebem, égett.
Üzengetett hozzám trillázva
Az Élet.
Ír-füvet fekélyes sebemre
Megbékült szívvel raktam:
Zúghatott a csúf, pénzes Élet
Miattam.
Éltem és a halálra vártam
S várván várva a véget:
Egy idegen ős-bozótomba
Betévedt.
„Vizet adj!” S én hűs vizet adtam
Bozótom fészerében
S pénzt dobott a vendég-gazember
Elébem.
S én nyomban vágytam a világot,
Én, a bús erdő foglya
S szaladtam volna vissza az Életbe
Zokogva.



Megjelenés

Első megjelenés: BN 1906. május 20. XI. évf. 137. sz. 1–2. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel A kisértő címen a Gémek az Olimpusz alatt és   A szememet csókold c. versek után közli.) – Kötetben: VA1 (1908) (Mi urunk: a Pénz ciklus) 121–22.; VA2 (1910) 68–69.; VA3 (1910) 68–69.; VA4 (1918) 68–69.; VA5 (1919) 89. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 70.

Szövegkritika, szövegváltozatok

Alapszövegünk a VA2-ből. A BN szövegét a költő néhány kisebb módosítással, illetve az utolsó három sor (18–20.) teljes átírásával vette fel a VA-ba. A BN, a VA1 és a VA2 4., 7. és 19. sorában az Élet szó nagy kezdőbetűs változatban fordul elő. Míg a VA3 4. sorában – feltehetően sajtóhiba következtében – kis kezdőbetűs élet szerepel, s ez a hiba átöröklődött a VA4 és a VA5 publikációjának azonos sorába is. A főszöveg kialakításánál a VA2 publikációja semmiféle beavatkozást nem igényel.

Szövegeltérések:

Főcím: A Pénz BN
Cím fölött: III. BN
Cím: A kisértő BN
1. bus BN  
2. sebem. Égett. BN
4. élet.   VA3 VA4 VA5
7. Zughatott a csuf BN
14. fészkerében [sh] BN
17. világot BN VA5
18. S vér irja azt egy tölgyen, BN
19. Hogy én azt a csábos gazembert BN
20. Megöltem. BN  

Keletkezéstörténet

A versben kulcsszerepet tulajdonít a bozót szónak Földessy, és felsorol egy csoportnyi Ady-költemény címet, amelyekben ugyanilyen meghatározó funkciója van a szónak. Szerinte többnyire jelképes jelentésben használja a poéta a bozót szót, mint a „magyar élet”, illetve ezzel szoros kapcsolatban a „költő életének” megjelenítőjét. (Földessy: Amt 74–75.) E versben azonban sem a bozótom, sem az ős-bozótomba, sem pedig a rokon értelemben használt rengetegbe szónak nincs jelképes jelentés-többlete, egyszerűen a pénzes Élet vonzásköréből történt kimenekülés „terepét” jelenti. Különben is a vers sajtóközlése és a kötetben véglegesített változata eltérő jelentést hordoz. A BN-beli publikáció utolsó három sora az Életből kivonult lírai én következetességét, elszántságát bizonyítja: ezért is indokolt A kisértő címváltozat, vele, a bozótba betévedt vendég-gazember-rel végez, őt öli meg a megkísértett. A vers mondandója így viszont ugyanazt a „logikát” követné a Pénzzel szemben, mint az egy héttel korábban publikált Mammon-szerzetes zsoltára c. vers. A VA és annak pénz-ciklusa összeállításakor feltehetően mindez szemet szúrt Adynak. S nemcsak a vers záró három sorát változtatta meg – hozzátehetjük, hogy életszerűbbé, hitelesebbé – azzal, hogy az Élet visszahívó erejét nyomatékosította, hanem az új címmel az összefüggéseket is átrendezte. A remeteség gyűjtőfogalma a rengeteg, a bozót, a bús erdő szavaknak is más jelentés-árnyalatot adott.

Eredeti alakjában inkább folytatása, átalakított formájában „mintegy felelet” ez a vers „Reviczky Sátán c. versére”. (Földessy: Amt 75.)

Irodalom

Földessy: Amt 74–75.; Király I. 384.




Hátra Kezdőlap Előre