A Zozó levele

Párisba eljött egy legény,
Idegen volt a csókja s pénze.
Szegény Charles-om, ne szidj meg érte.
Bús virág a párisi lány,
Halvány kelyhét ahogy kinyitja,
Eljön a Pénz és leszakítja.
Kis testem borzad és remeg.
Ki vigyáz a szegény virágra?
Kell a harmat s a harmat drága.
Párisba eljött egy legény,
Idegen volt a csókja, pénze.
Szegény Charles-om, ne szidj meg érte.



Megjelenés

Első megjelenés: BN 1906. július 1. XI. évf. 179. sz. 2. – Tárca – (Páris, junius) – Ady Endre – („Nyári versek” főcímmel Zozo naplójából címen másodikként közli a Szent Junius hívása után és a Páris, az én Bakonyom c. vers előtt.) – Kötetben: VA1 (1908) (Mi urunk: a Pénz ciklus) 128.; AH (1908) 53.; VA2 (1910) 72.; VA3 (1910) 72.; VA4 (1918) 72.; VA5 (1919) 94. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 71.

Szövegkritika, szövegváltozatok

Alapszövegünk a VA3-ból. A BN szövegét Ady több módosítás után vette fel a kötetbe. Az egyes kötetkiadások között apróbb eltérések találhatók. Feltűnő, hogy a VA4 és a VA5 publikációjában több helyen romlott a szöveg.

Javításaink:

  • 3 Az alapszöveg hosszú í-s szídj alakját – minthogy sem a helyesírás, sem a verstani funkció nem indokolja – a BN, a VA1 és az AH szövegforrására támaszkodva szidj-re változtattuk.

  • 12 A 3. sorbeli változtatáshoz hasonlóan a szídj alakot szidj-re módosítottuk a BN, a VA1, az AH és a VA5 közlését követve.

Szövegeltérések:

Főcím: Nyári versek BN
Cím fölött: II. BN
Cím: Zozo naplójából BN
2. pénze: BN
3. szídj VA2 VA4 VA5
 értte. VA4 VA5
4. Bus BN VA1
5. kinyitja: BN
6. leszakitja. BN
7. remeg, VA5
11. pénze: BN
12. szídj VA2 VA4
 értte. VA4 VA5

Keletkezéstörténet

A Zozó levele azoknak a helyzetdaloknak a sorába tartozik, amelyekben Ady a pénz szerepét az emberi sorsok meghatározásában igyekezett megjeleníteni. 1906 márciusában írt már néhány ilyen verset: Judás és Jézus, Új Heléna, Lábán hivása. (Szövegüket és jegyzetüket l. e kötetben.) Bölöni szerint a Zozó levele „motívumait kétségkívül megérkezése éjjelén az újra látott Párizs első impressziójaként a Soufflot-kávéház midinettjei adták.” (Bölöni 69.) A ma már nem közismert midinette szó divatárus lányt, általában fiatal munkásnőt jelent. A francia atmoszférát nemcsak a városnév s a Zozó által szólongatott barátja, Charles megnevezése jelzi, hanem a dal jellegzetes sanzonos előadásmódja is. Ady Párizsba érkezésének légköréről, eseményeiről l. még az előbb: Szent Junius hívása c. vers jegyzetét. A vers néhány mozzanata emlékeztet távolról egy évekkel korábbi Ady-vers motívumaira. Itt: Kis testem borzad és remeg / […] Kell a harmat s a harmat drága. Az 1902-es Témák c. versben pedig ez olvasható: „… Azuba jő…  Zsidó leány, szegény, / Leroskadott a tenger fövenyén, / A vére lüktet, harmat-teste reszket…” (L. e verset AEÖV II. 123.; az analógiára felhívta a figyelmet: Hegedűs: AEnn 259.)

Irodalom

Bölöni 69.; Hegedűs: AEnn 259.; Király I. 382–83.; 370.




Hátra Kezdőlap Előre