37. Ady Endre, Berkovits Ferenc, Bíró Lajos, Dési Géza, Halász Lajos,
Stern Hermann, Várady Zsigmond – Vázsonyi Vilmosnak

Nagyvárad, 1901. dec. 10.

Vázsonyi Vilmos képviselő urnak, Budapest

Mai népgyűlésünk ezrekre menő közönsége egyhangú lelkesedéssel üdvözli önt a párviadal ellen a polgári egyenlőség és szabadság védelmében tanúsított korszakalkotó fellépéséért és szilárd kitartásáért.

Dr. Berkovits Ferenc   Halász Lajos   Dr. Várady Zsigmond
  Stern Hermann   Dr. Dési Géza   Ady Endre   Bíró Lajos



37. Ady Endre, Berkovits Ferenc, Bíró Lajos, Dési Géza, Halász Lajos,
Stern Hermann, Várady Zsigmond – Vázsonyi Vilmosnak

Nagyvárad, 1901. dec. 10.

K: nincs – távirat.

M: NN 1901. dec. 10. – Hegedűs: AEnn 159.

Vázsonyi Vilmos (1868–1926): képviselőnek, az általa alapított demokrata párt vezetőjének a parlamentben afférja támadt, s ellenfele párbajra hívta ki. Vázsonyi visszautasította a kihívást azzal az indokkal, hogy elítéli a párbajozást. Döntését helyeselve Halász Lajos, Ady és Bíró Lajos gyűlést hívtak össze, s onnan küldték a táviratot. Ady, aki Debrecenben maga is kétszer keveredett párbaj-helyzetbe, újságíró társaival részt vett a párbaj ellen kezdett országos mozgalomban. A távirat aláírói a három újságírón kívül a nagyváradi László király szabadkőműves páholy tagjai voltak (Hegedűs: AEnn 159.).

Berkovits Ferenc: nagyváradi ügyvéd.

Halász Lajos (1874–1947): újságíró, ügyvéd, politikus, városatya, később országgyűlési képviselő. Jó megjelenésű férfi, a városban „ismert nőbarát” (Dénes: Akkor 30–33.; Hegedűs: AEN 128.). Pályája kezdetén váradi lapok munkatársa, szerkesztője. 1900-ban megalapítja a Nagyváradi Friss Újságot. Ebben jelenik meg Adynak Egy kis séta c. cikke, amelyért a nagyváradi káptalan sajtópert indított ellene. Halász Szűts Dezső mellett Ady váradi éjszakáinak állandó társa. 1903 nyarán ő volt Diósiné első lovagja. Ady ekkor elfordul tőle, a barátság, amelynek érzelmi, szellemi alapja úgysem volt, végleg megszakad. (Halászról l. az EmlAE II., III. kötetének több helyét, főként III. 163.)

Várady Zsigmond: teljes nevén Várady-Borbély Zsigmond (1865–1913) nagyváradi ügyvéd, Tisza-párti politikus. „Nemesi tradíciók”, „kálvinista öntudat”, „radikális nyugtalanság”, kiemelkedő műveltség teszik Ady számára vonzóvá személyét és közéleti munkásságát. (L. EmlAE II. 603–607.)

Stern Herman: a váradi Korona és az Emke kávéház tulajdonosa.

Dési Géza: l. az előző jegyzetet.

Bíró Lajos (1880–1948): író, újságíró, polgári radikális álláspontú publicista. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, s mint filmdramaturg és forgatókönyvíró sok nagysikerű filmmel tette ismertté nevét. Pályája kezdetén fél évet töltött Párizsban, majd 1900 márciusában a nagyváradi Sz-hoz került segédszerkesztőnek. Ady akkor már harmadik hónapja munkatársa a lapnak. A világnézeti azonosság, közös irodalmi ambíciók és kölcsönös szimpátia alapján rögtön szoros barátság fejlődött közöttük. Ady nagyváradi éveinek legmélyrehatóbb emberi kapcsolata volt ez. Bíró tájékozottsága, éleslátása, szellemi igényessége is ösztönző, nevelő hatású volt Adyra, akinek zsenijét ő ismerte fel és hirdette elsőként. 1905 elején a Párizsból hazatért Ady és a Nagyváradról felkerült Bíró újra egy szerkesztőségben dolgozott: a BN-nál egészen 1907-ig, a lap bukásáig. A testvéri kapcsolatot azonban nem sikerült feléleszteniök. Barátságuk ettől kezdve veszített bensőséges melegségéből. Életük más-más irányba fordult, de gyérülő leveleikből később is kiérződik a váradi évek, a közös fiatalság „ritka szép emléke”. Leveleinek tartalma, terjedelme s az Adyéhoz viszonyított számaránya (5:47) mutatja, hogy Bíró nem volt alkalmas az odaadó, mindig jelen lévő barát szerepére, amelyre a költő vágyott. (L. még Lengyel 337–378.; Király I. 27–39.)




Hátra Kezdőlap Előre