222. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1905. okt. 23.]

Kedves, jó nagyságos asszonyom, Adél,

végre valami életjel. Már azt hittem, hogy ugy tűnök el, hogy magáról mit se hallok. Mert eltűnőben vagyok. Egyelőre a napokban bevonulok Margitligetre, egy szanatóriumba. Nagyon beteg vagyok. Közel az idegek végső felbomlásához. A szerkesztőség maga akarja. Nagyon jók most hozzám. Vészi miniszteri tanácsos lesz, a sajtóiroda főnöke, nagy rang s névleg meg kell válnia a Budapesti Naplótól. De ezzel szemben emelik mindannyiunk fizetését s én havi háromszáz korona fizetésre szerződtetve leszek a sajtóirodához. De vajjon visszakerülök-e a [...]  szanatóriumból? Bíró h. szerkesztő lesz. Megkérdezték, van-e skrupulusom. Azt mondtam: semmi. Csak szellemi érvényesülésben és fizetésben nem akarnék hátramaradni, ha élek. Münchenből a legközelebbi vonattal, nyolckor elutaztam. Olyan szomoru volt, esős, hideg, nem tudtam maradni. Azóta hazakészültem egyre, de olyan gyönge vagyok s beteg, hogy halogatnom kell. A szanatórium előtt pedig egy-két napra hazaszaladok. Ha ír, mindig csak a Budapesti Naplóhoz címezze. Írt-e Bertának is? Én megírtam, hogy mit se tudok magáról. Csak most értesülök róla, hogy a Budapesti Naplót régen visszaküldték Párisból. Ami Dodót illeti, egy árva sort sem kaptam tőle. Pedig válaszát vártam. Csókolja a kezeit a maga hű, beteg barátja

Ady Endre

 

[Címzés:]
  Madame
  Adéle Diósy
  Paris.
  92 rue de Levis.



222. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1905. okt. 23.]

K: OSZK – Levelestár növn. 1936/86/4 – BN levélpapír és egy írópapír, BN borítékkal (l. a 213. sz. jegyzetet) – 2 f. (1. f.: r–v, 2. f.: r) – 220 x 275, 125 x 147 mm – Tintaírás – Pr.: vétel Lantos Adolftól 1936.

Dat.: fpb: Bp 905 okt 23 – épb: olvashatatlan.

M: RAéL 150., 152. – RAöl 120. (hiányos szöveg) – AEvl 127. – AEl I. 182.

Diósiné Párizsba való visszautazása után az év első felében kialakult levelezési gyakorlat megváltozik. A nyár folyamán Ady és Diósi valamiben megállapodtak egymáshoz és az asszonyhoz való kapcsolatukat illetően. A részleteket nem tudjuk, de a megegyezés egyik „pontja” volt, hogy Ady írhat közvetlenül az asszonynak. Ezeket a leveleket nevezték azután a szerelmesek „házi” leveleknek, amelyeket a postával házhoz érkezve Diósi is láthatott. A házi levelekben a megszólítás „Nagyságos Asszonyom”, az aláírás: Ady. Továbbra is folytatódott a titkos levelezés poste restante két címre. Ezekben a megszólítás bizalmas: édes, jóságos egyetlenem stb., aláírás nincs. Megszűnik, ill. szünetel a házaspárnak írt közös levél, csak a második párizsi út után kezdődik újra. A feszült viszony jeleként a két férfi között is szünetel a levelezés. Az asszonynak írt házi levelekben a férjet nem üdvözli. Ez az első „házi” levél.

végre valami életjel: Diósiné elutazása óta ekkor írja az első levelet Adynak.

Margitliget: üdülőhely az Oszoly-csúcs és Csobánka mellett, Pomáz közelében. Abban az időben szanatórium volt ott. Ady nem „vonult be” akkor szanatóriumba. A margitligeti szanatóriumi gyógyítkozás ötletét és tervét Kovalovszky Miklós Szűts Dezsőhöz, Ady váradi barátjához kapcsolja (EmlAE II. 448.). Ő ismerte és ajánlhatta a helyet a költőnek, aki 1905–1906 táján leveleiben állandóan tűrhetetlen feszült idegállapotára panaszkodik, s szükségesnek, de kötete munkálatai miatt megvalósíthatatlannak mondja szanatóriumi kezelését (l. a 223., 225., 229., 231., 236. sz. leveleket).

(E levél megírásakor Szűts nem volt Margitligeten. 1905 végi nyugdíjazása után a kolozsvári idegklinikán kezelték. 1906 tavaszán jött fel Pestre – l. A bolondok c. novellát a BN 1906. márc. 24-i számában –, s utókúrára ment be a szanatóriumba. Ott látogatta meg Ady ápr. közepén: EmlAE III. 28–29.; 688.)

Bustya Endre a Vörös felhők alatt c. önéletrajzi vonatkozású novella (BN 1906. ápr. 27.) alapján arra következtet, hogy Ady 1906 tavaszán idegorvosi vizsgálaton eshetett át (AEön 1334.). A novellában öndiagnózisként megállapítja, hogy az elviselhetetlen idegfeszültség, ideges nyugtalanság, az „idegek végső felbomlásának” érzete olyan állapot, amit az orvostudomány megszüntetni nem tud, sőt olyan adottság, amelyet gyógyítani nem is szabad: „elkuruzsolni az idegrendszerem kiválóságát nem engedem” (AEön 487.); Bustya utal a későbbi Hatvany Lajos kezdeményezte Ferenczi Sándor-féle vizsgálatra (ALné 214.).

Vészi miniszteri tanácsos lesz, a sajtóiroda főnöke: Fejérváry Géza vezetésével jún. 18-án alakul meg az ún. darabontkormány, amelyet a király az alkotmányosság megkerülésével nevez ki. Vészi a miniszterelnök bizalmas embere, tanácsadója lesz. Kinevezése okt. 21. keletű.

szerződtetve leszek a sajtóirodához: Ady mint a választójog kiterjesztésének híve, meggyőződéssel állt a demokratizálás programját hozó kormány mellé, vállalva a „darabont újságíró” megbélyegző elnevezést, amely akkor és még évekig a „hazaáruló” szinonimája volt a nemzeti koalíció emberei szemében. A sajtóirodában „vidéki lapok számára kellett vezércikkeket írnia a Vészi által megadott témákról”. „Ezek a cikkek vidéki lapok hasáb-tengerében elmerültek” (Lengyel 247., 257.; AEÖPM VI. 296–299.). Ady darabontságáról l. cikkét a BN 1905. okt. 21. számában (AEÖPM VII. 31–32.); továbbá AL 107–109.; Lengyel 233–257.; Király I. 103–111.

Bíró h. szerkesztő lesz: okt. 25-től van a lapon a neve. „Az, hogy Bíró neve a lapra került, enyhe féltékenységet kelt Adyban” (Lengyel 246.). Erre utal későbbi levelében (l. a 231. sz. levelet).

Münchenből a legközelebbi vonattal, nyolckor elutaztam: okt. 12-én búcsúztak el a pályaudvaron. Az asszony tovább utazott Párizsba (l. a 221. sz. levél jegyzetét).

Ami Dodót illeti, egy árva sort sem kaptam tőle. Pedig válaszát vártam: a várt levéltől a szerelmesek és a férj nyári afférjának lezárását várta talán Ady (l. a 209., 221., 223. sz. leveleket és jegyzeteiket).




Hátra Kezdőlap Előre