236. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1905. nov. 30.]

Édes, jó Nagyságos asszonyom, kedves Adél, három hét óta nem volt egy nyugodt percem. Ugy hittem, hogy Maga nem akar rólam már tudni. És nem tudtam beletörődni, hogy a mi barátságunk ilyen véget érjen. Félretettem volna minden büszkeséget s ma délután már egy választáviratot küldtem volna, ha nem érkezik a maga levele. Leveléből ugy látom, hogy maga több levelemet nem kapta meg. Betegen s vigasztalanul élek. A politika itt mindent megbénít. Szubjektíve pedig a maga hallgatása is alaposan megkínzott. Ha lesz választás, föllépek. De bizonytalan ma itt minden. Egy bizonyos: én csak február 17-ig maradok Budapesten. Ha élek. Mert tegnap már olyan erős, nagy elhatározásom volt, hogy ott a maguk kertjében nyakammal fogadom az éjjeli gyorsvonatot holnap vagy holnapután. A kötetem félig ki van szedve. Ajánlva lesz egy asszonynak. Első ciklusa: Léda asszony zsoltárai. Sok bajom s gondom van. Összetűzéseim a lapnál. A szanatóriumba se mehetek. Pedig nagyon kellene. Talán holnap leszaladok pár napra Kolozsvárra. Medve és Sárossy Paula hívtak meg. Külön szobát rendeztek be, hogy legyek velük pihenve pár napig. De még ez sem bizonyos. Ha itt nem lesz választás febr. 17-ig, én elutazom Magyarországról. Vészi ad szerződést még tárcára s egy versre: havi száz forintot – előre mindig. És szabad más laphoz dolgoznom. Hasonló föltétellel s összeggel szerződtetni hajlandó három lap is. Kérem, nézzen utána az én leveleimnek. A szótárt s a Figyelő-t elküldöm valamelyik nap. Nem érti a versem? Csókolja szeretettel a kezeit

Ady.

 

[Címzés:]
  Madame
  Adéle Diósy
  Paris
  92 rue de Levis.



236. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1905. nov. 30.]

K: OSZK – Levelestár növn. 1939/5/2 – Két BN levélpapír BN borítékkal (l. a 213. sz. jegyzetet) – 2 f. (r–v) – 217 x 273, 125 x 155 mm – Tintaírás – Pr.: vétel Langertől 1939.

Dat.: fpb: Bp 905 nov 30 – épb: Paris 2 12 05.

M: AEvl 133. – AEl I. 187–188.

A politika itt mindent megbénít […] Ha lesz választás, föllépek: nem lépett fel az 1906. áprilisi választáson, addigra a politikai helyzet teljesen megváltozott: a reformok (pl. az általános választójog) a koalíció győzelmével lekerültek a napirendről (l. a 222. és 231. sz. levél jegyzetét).

február 17-ig maradok Budapesten: nem tudjuk az okát, miért ezt a napot jelölte meg Ady a maradás és útrakelés határnapjául.

Ha élek. Mert tegnap már olyan erős, nagy elhatározásom volt, hogy ott a maguk kertjében nyakammal fogadom az éjjeli gyorsvonatot: a Stern-ház, ahol akkor a Brüll-család lakott a nagyváradi állomás közelében ma is megvan, kertje mellett vezetett a Brassó–Budapesti vasútvonal. Ady a Vörös felhők alatt c. önéletrajzi vonatkozású novellájában is (BN 1906. ápr. 27.) ezt a helyet jelöli ki tervezett öngyilkosságához: „Tudok egy nagyon kívánatos bájos és rejtett helyet. Éjszaka szokott átnyargalni rajta a gyorsvonat” (AEön 485.). L. még a Halál a síneken c. verset (BN 1906. jún. 3.).

A zaklatott, feszült lelkiállapotú költő Diósinénak és húgának írott leveleiben állandó a halálvágy, halálközelség, öngyilkosság-gondolat. A kényszerű távolélés, szerelme valóságos vagy képzelt hidegsége (az asszony nem ír, levelekre nem válaszol, hallgat, levele szeretetlen, közönyös), csak az egyik ok. Ady kezdettől fogva tudja, hogy „kedves idegeinek” is része van szenvedéseiben (l. az 55. sz. levelet). Vers és levél közvetlen összefüggése (az asszony akkori leveleinek ismerete nélkül is állíthatjuk ezt), sehol sem mutatható ki. Ezt erősíti meg a tárgybeli versek megjelenési idejének és a levelek keletének összevetése: A hajnalok madara (BN 1905. máj. 28.), A tó nevetett (BN jún. 1.), A Gare de l’Est-en (Figyelő 1905. júl. 15.), Héja-nász az avaron (BN júl. 30.), Léda Párisba készül (BN okt. 1.), Költözés Átok-városból (BN okt. 15.), Az utolsó mosoly (BN nov. 12.), A Szajna partján (BN 1906. jan. 7.), Temetés a tengeren (BN jan. 7.). A versek a levelekben panaszolt tartós lelkiállapot kikristályosodásai.

Összetűzéseim a lapnál: nem tudjuk, miről lehet szó, semmi nyoma az emlékezésekben. Ady pozíciójáról a BN szerkesztőségében legilletékesebb tanúként Lengyel Gézát idéztük (l. a 217. sz. levél jegyzetét). Ő kivételezettségről ír (és sejteti, hogy Ady sokszor visszaélt ezzel). Környezetével való elégedetlenségét „valódi vagy képzelt betegsége által befolyásolt hangulatá”-val magyarázza. De Lengyel csak egy szűk félévet dolgozik együtt Adyval a második párizsi út előtt (1906 első felében), nem tudhat az előző évben történtekről. Ady összeütközései a lap vezetőivel (ha voltak ilyenek) csak Vészi József, Kabos Ede és Bíró Lajos előtt voltak ismertek, ők pedig nem beszéltek róla. A szerkesztőség vezetőinek – tudomásunk szerint – két esetben volt Adynak felróni valójuk: A magyar nemesség c. cikk AEÖPM VIII. 258–259., 539–540.) és a Zikcene, zakcene satöbbi c. vers megjelentetése miatt, ez azonban 1907 júliusában és augusztusában történt. (L. EmlAE IV. 39.; Hegedűs: AEnn 76–77.; Irod. Múz. 1. 84.; Lev. Hatvanyhoz 292.; AEÖV III. 451–452.)

Medve és Sárossy Paula hívtak meg: Adyval való barátságukról l. a 212. és 225. sz. levél jegyzetét).

Hasonló föltétellel s összeggel szerződtetni hajlandó három lap is: a feltűnő kijelentésben rejlő kérdést nem tudjuk megfejteni: melyik lehetett az a három lap? Biztos, hogy az eltelt egy év alatt Ady ismertté tette magát a fővárosban, még ha a BN nem is volt nagy, széles körben elterjedt, olvasott lap, a szerkesztőségekben, az újságírás világában felfigyeltek rá. De hihetetlen, hogy radikális politikai nézeteit több lap is vállalta volna, s Vészihez hasonló főszerkesztőt talált volna, aki olyan feltétlen elismeréssel támogatta volna, mint ő.

A szótárt s a Figyelő-t elküldöm valamelyik nap: e levél dátumához legközelebb eső Figyelő-szám az októberi, amelyben az Ismeretlen Korvin-kódex margójára c. cikk első része jelent meg Morituri címen. (A cikk második része a Figyelő áprilisi számában van.) A Harc a Nagyúrral a folyóirat májusi, a Gare de l’Esten a júliusi számában jelent meg, ezeket az asszony már megismerhette nyári váradi tartózkodása alatt. Diósiné valószínűleg francia szótárt kért. Petrik Géza Magyar könyvészet 1886–1900. Bp., 1908-ban megjelent bibliográfiája szerint két szótár volt akkor forgalomban: Könye Sándor: Francia–magyar és magyar–francia zsebszótár. Nagyvárad, 1891. 423., 334.; Újváry Béla: Francia–magyar és magyar–francia zsebszótár. Bp., 1898–1899. 429., 329. – Az utóbbinak később több kiadása is megjelent.

Nem érti a versem?: A vers A Léda szíve, Szivek éjén címen a BN nov. 26. számában jelent meg, tehát az asszony már olvashatta a lapban, négy nap alatt megfordult a posta. Belia György is erre a versre, s arra a lehetőségre gondol, hogy Ady levélben küldte Párizsba a verset (AEl I. 384.). Valószínűleg erről a versről lehet szó, mert az előző a nov. 12-én megjelent Az utolsó mosoly c. versnél aligha lehet megértési nehézséget feltételezni. Ady – leveleiből következtetve – okt. 23. és nov. 30. között nem kapott Párizsból levelet. Ő közben öt levelet küldött – azt írja egyik, „nov. 17. után”-ra keltezett levélben Brüll Bertának. A két dátum közötti öt hétből öt, erre az időre keltezett, házi levél maradt meg (a poste restante levelek elvesztek). Az asszony hallgatása miatt „ideggörcsről” (233. sz.), „félőrült” idegállapotról (235. sz.), halálvágyról panaszkodik Ady Bertának, Diósinétól pedig végső elkeseredésében ki akarja kényszeríteni a döntő szót a szakításra: írja meg, hogy ne küldjön több levelet (233. sz. levél: „az én levelem tilos portéka”). Arra is gyanakodhat, hogy férj és feleség kibékültek, Diósi megtiltotta a levelezést. Az asszony beleegyezett, és nem is tart igényt a további „érdeklődésre”. Ebben a lelkiállapotban két Léda-vers fogant. Mindkettő a „bensőséges meghittség, a feltétlen odaadás lírai hangjá”-n szól – írja Koczkás Sándor a keletkezéstörténetben (AEÖV I–II. 610.). A Léda szíve azonban mást is kifejez: azt, hogy ez a várt, megtalált, viszonzott, méltó szerelem is magában hordozza a gyötrelmet, a kínzást, amely itt a legszebb ajándék (a szív) átadásának vad gesztusával („arcba vágás”) akarva-akaratlan fájdalmat okoz.




Hátra Kezdőlap Előre