417. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1907. okt. 1.]

Édes jó Adél,

ezen[!] kínomnál, ezer bajomnál jobban fáj az, mikor eszembe jut, hogy esetleg én is bűnös vagyok a közöttünk történtekben. Ha én mondtam, tettem, ami magának fájt, szánom és bánom. Nem is akarok csak evvel, nem is tudok, enyhíteni az én őrületes lelki állapotomon. Nagyon szeretem magát, mindenkornál és mindennél jobban. Nagyon sok rosz vár reám s akarom, hogy ezt még egyszer bevalljam magának. Ezer kézcsókkal szegény

Adyja.

Kedd.

 

[Címzés:]
  Madame
  Adéle Diósy
  Főutca, Stern Márton-ház
  Nagyvárad.



417. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1907. okt. 1.]

K: OSZK – Fond 74/4/61 – BN borítékban BN levélpapír, (l. a 403. sz. jegyzetet) – 1. f.: r – 223 x 283; 127 x 150 mm – Tintaírás – Pr.: vétel dr. Nádor Henriktől 1966.

Dat.: fpb: Bp 907 okt 1 – épb: Nagyvárad 907 okt 2.

M: RAéL 164., faksz.: 137. – RAöl 164., faksz.: 511. – AEl I. 261.

Ady szept. 21–22. közötti látogatása összeveszéssel végződött. Ez lehet az első levél azóta: Ady fenntartással ugyan, de bocsánatot kér (l. a 415–416. sz. leveleket).




Hátra Kezdőlap Előre