| Karóval jöttél, nem virággal, |
| feleseltél a másvilággal, |
| aranyat igértél nagy zsákkal |
| anyádnak és most itt csücsülsz, |
|
| mint fák tövén a bolondgomba |
| (igy van rád, akinek van, gondja), |
| be vagy zárva a Hét Toronyba |
| és már sohasem menekülsz. |
|
| Tejfoggal kőbe mért haraptál? |
| Mért siettél, ha elmaradtál? |
| Miért nem éjszaka álmodtál? |
| Végre mi kellett volna, mondd? |
|
| Magadat mindig kitakartad, |
| sebedet mindig elvakartad, |
| híres vagy, hogyha ezt akartad. |
| S hány hét a világ? Te bolond. |
|
| Szerettél? Magához ki fűzött? |
| Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? |
| Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, |
| se késed nincs, se kenyered. |
|
| Be vagy a Hét Toronyba zárva, |
| örülj, ha jut tüzelőfára, |
| örülj, itt van egy puha párna, |
| hajtsd le szépen a fejedet. |
|
|
