KIADÁSOK, FORDÍTÁSOK

Kézirata nem ismeretes.

Első alkalommal közölte a Hon VIII–IX. évfolyama, 1870. dec. 14-étől 1871. nov. 11-éig, mindig a reggeli kiadás vonal alatti részén, a Tárca-rovat hasábjain, összesen 153 folytatásban. A Toldynak szóló ajánlás (154. folytatásként) az 1871. nov. 14-i számban jelent meg.

Az 1. folytatásban a regény címe: Eppur si muove! (De mégis mozdul a föld!) Regény hat kötetben. Írta Jókai Mór. – A 2. folytatástól kezdve a magyar cím: És mégis mozog a föld. A 14–16. folytatás olasz címe: E pur si muove! A 16. folytatástól kezdve a cím végén a 2. folytatás óta alkalmazott pont helyett a magyar címben is felkiáltójel található. (A 121. folytatástól végig „És még is mozog a föld” írásmód olvasható az „állva hagyott” címrész szedésében.)

Az egyes folytatások terjedelmi részletezése a következő (a Honban a folytatások számozása hiányzik):

1. 1870. dec. 14. 299. sz. 1. ELSŐ KÖTET. Az Előszó és A csittvári krónika c. fej. a „Hanem mindennek” kezdetű (kezdettel) mondatig.

2. dec. 15. 300. sz. 1–2. Az említett mondattól az „Ilyenforma tartalma volt” kezdetű (kezdettel) mondatig.

3. dec. 16. 301. sz. 1. Az említett mondattól „Ez értekezés is felvétetett” kezdetű (kezdettel) mondatig.

4. dec. 18. 303. sz. 1–2. Az említett mondattól „A pincének egy oldalbenyílója volt az” kezdetű (kezdettel) mondatig.

5. dec. 21. 305. sz. 1. Az említett mondattól a „Mindenki előtt ismeretes lesz” kezdetű (kezdettel) mondatig.

6. dec. 22. 306. sz. 1–2. Az említett mondattól a fej. végéig.

7. dec. 23. 307. sz. 1. A Rákóczi harangja c. fej. a „– Humanissime!” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

8. dec. 24. 308. sz. 1. Az említett mondattól „Ez volt a legkeményebb vád” kezdetű (kezdettel) mondatig.

9. dec. 25. 309. sz. 1. Az említett mondattól a „Dzimm-dzumm!” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

10. dec. 28. 310. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

11. dec. 29. 311. sz. 1. A furcsa patrónus c. fej. az „Annak a pusztának a neve volt” kezdetű (kezdettel) mondatig.

12. dec. 30. 312. sz. 1–2. Az említett mondattól a „Volt Csollán Bertinek” kezdetű (kezdettel) mondatig.

13. dec. 31. 313. sz. 1–2. Az említett mondattól „A bevégzett munka után” kezdetű (kezdettel) mondatig.

14. 1871. jan. 1. 1. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

15. jan. 3. 2. sz. 1. A Hová vezettek a levelek? c. fej. a „Mint a napból kiröpített bolygó” kezdetű (kezdettel) mondatig.

16. jan. 4. 3. sz. 1. Az említett mondattól „A ,Csollán Berti’ név” kezdetű (kezdettel) mondatig.

17. jan. 6. 5. sz. 1. Az említett mondattól az „– Olvassa fel hát, hadd hallom!” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

18. jan. 8. 6. sz. 1. Az említett mondattól a „Jenőy két nappal későbben érkezett” kezdetű (kezdettel) mondatig.

19. jan. 11. 8. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán semmi különös dolgot nem talált benne” kezdetű (kezdettel) mondatig.

20. jan. 12. 9. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

21. jan. 19. 15. sz. 1–2. Az édes otthon c. fejezet a „Vette azt észre a jó öreg asszonyság” kezdetű (kezdettel) mondatig.

22. jan. 20. 16. sz. 1. Az említett mondattól az „Azután ott vannak egész fiókok” kezdetű (kezdettel) mondatig.

23. jan. 21. 17. sz. 1–2. Az említett mondattól „Az írószobába érve” kezdetű (kezdettel) mondatig.

24. jan. 22. 18. sz. 1. Az említett mondattól a „Nem is volt azután a nagyasszony haragos” kezdetű (kezdettel) mondatig.

25. jan. 27. 22. sz. 1–2. Az említett mondattól a fej. végéig.

26. jan. 29. 24. sz. 1. MÁSODIK KÖTET. A theátristák c. fej. „A theátristák első föllépésükkel meghódították” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

27. febr. 1. 26. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

28. febr. 2. 27. sz. 1. A Bálvándy c. fej. „A nagyasszony azzal kárpótolta” kezdetű (kezdettel) mondatig.

29. febr. 9. 32. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán valósággal gyűlölte ezt a Bálvándyt” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

30. febr. 10. 33. sz. 1. Az említett mondattól az „Amint az első felvonás végződött” kezdetű (kezdettel) mondatig.

31. febr. 12. 35. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

32. febr. 16. 38. sz. 1. A sárga violák c. fej. „Az utolsó felvonás is véget ért azonban” kezdetű (kezdettel) mondatig.

33. febr. 17. 39. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

34. febr. 19. 41. sz. 1. Az Amit a patvaristák tanulnak c. fej. „A legközelebbi havi pénzét” kezdetű (kezdettel) mondatig.

35. febr. 21. 42. sz. 1. Az említett mondattól a „Korcza úr elkezdett kínjában fütyülni” kezdetű (kezdettel) mondatig.

36. febr. 22. 43. sz. 1. Az említett mondattól „Az alázatos kis emberke” kezdetű (kezdettel) mondatig.

37. febr. 24. 45. sz. 1. Az említett mondattól az „Ebéd után rendesen” kezdetű (kezdettel) mondatig.

38. febr. 26. 47. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

39. márc. 1. 49. sz. 1. A persiettető c. fej. a „Kálmán mindent megkísértett” kezdetű (kezdettel) mondatig.

40. márc. 4. 52. sz. 1. Az említett mondattól „Az őrnagy kivette a krétát” kezdetű (kezdettel) mondatig.

41. márc. 8. 55. sz. 1. Az említett mondattól a „Másnap korán reggel bezárkózott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

42. márc. 9. 56. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán csodálkozva és remegve tekinte” kezdetű (kezdettel) mondatig.

43. márc. 10. 57. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmánnak minden gondolatját lefoglalta” kezdetű (kezdettel) mondatig.

44. márc. 12. 59. sz. 1. Az említett mondattól a „Korcza úr új pipára gyújtott” mondatig.

45 márc. 15 61. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

46. márc. 16. 62. sz. 1. A cáfolat c. fej. a kipontozott sorig.

47. márc. 17. 63. sz. 1. A kipontozott sortól, ill. a „Kálmán ezen a napon lett húszéves” kezdetű (kezdettel) szakasztól a fej. végéig.

48. márc. 23. 68. sz. 1. Az első intés c. fej. a „Kalender urat milliomosnak nevezik” mondatig.

49. márc. 24. 69. sz. 2. Az említett mondattól a „Kálmán szépen vette a kalapját” kezdetű (kezdettel) mondatig.

50. márc. 25. 70. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán egy rózsaszínű álom közepett járt” kezdetű (kezdettel) mondatig.

51. márc. 28. 72. sz. 1. Az említett mondattól a „Természetesen legelébb is hazasietett” kezdetű (kezdettel) mondatig.

52. márc. 29. 73. sz. 1. Az említett mondattól a „Jenőy úr azzal a föltett szándékkal” kezdetű (kezdettel) mondatig.

53. márc. 30. 74. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

54. ápr. 8. 82. sz. 1. HARMADIK KÖTET. Az elefántcsontra festett kép c. fej. a „Szép tájai vannak a szívnek” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

55. ápr. 9. 83. sz. 1–2. Az említett mondattól az „Azonban ezúttal a föld alá” kezdetű (kezdettel) mondatig.

56. ápr. 14. 86. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

57. ápr. 16. 88. sz. 1. A messzelátó család c. fej, a „Ha Kálmán az egekben képzelte” kezdetű (kezdettel) mondatig.

58. ápr. 18. 89. sz. 1. Az említett mondattól a „Monsieur Henry kész volt” kezdetű (kezdettel) mondatig.

59. ápr. 20. 91. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végig.

60. ápr. 21. 92. sz. 1. Az első „Te” c. fej. a „Péter-Pál-napja késő estig” kezdetű (kezdettel) mondatig.

61. ápr. 23. 94. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

62. ápr. 26. 96. sz. 1. Az Ariadne c. fej. a „Katinka csakugyan nem hagyta” kezdetű (kezdettel) mondatig.

63. ápr. 27. 97. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

64. ápr. 29. 99. sz. 1. A hecc c. fej. „A pecér leoldozta a két szelindek nyakáról” kezdetű (kezdettel) mondatig.

65. ápr. 30. 100. sz. 1. Az említett mondattól a „Most következett az előadás” kezd, mondatig.

66. máj. 3. [Sh: máj. 4.] 102. sz. 1. Az említett mondattól A hírhedett erőművész c. fej. „Berti háromféle színt váltott” kezdetű (kezdettel) mondatáig.

67. máj. 4. 103. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

68. máj. 10. 108. sz. 1. A Hátrafelé fölfelé c. fej.

69. máj. 11. 109. sz. 1. A szivárvány közepett c. fej. „A kordicai statutio” kezdetű (kezdettel) mondatig.

70. máj. 12. 110. sz. 1. Az említett mondattól az „Egy kis kegyes csalás” kezdetű (kezdettel) mondatig.

71. máj. 14. 112. sz. 1–2. Az említett mondattól a „Katinka e beszéd alatt” kezdetű (kezdettel) mondatig.

72. máj. 18. 115. sz. 1–2. Az említett mondattól a „Katinka hosszasan elhallgatott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

73. máj. 20. 116. sz. 1. Az említett mondattól „A tar gally recsegett” kezdetű (kezdettel) mondatig.

74. máj. 21. 117. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

75. máj. 24. 119. sz. 1. A hőstett c. fej. „Az összevergődött vadásztársaság”. kezdetű (kezdettel) mondatig.

76. máj. 27. 122. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán gondolt valamit magában” kezdetű (kezdettel) mondatig.

77. máj. 28. 123. sz. 1–2. Az említett mondattól a fej. végéig.

78. jún. 3. 127. sz. 1–2. NEGYEDIK KÖTET. A Mi van a fenyők mögött? c. fej. „A megfordított hős nem menekülhetett” kezdetű (kezdettel) mondatig.

79. jún. 4. 128. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmánnak nagyot dobbant a szíve” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

80. jún. 8. 131. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

81. jún. 11. 133. sz. 1. A Közelebb az éghez c. fej. „Az Oltár egyik legmagasabb hegycsúcs” kezdetű (kezdettel) mondatig.

82. jún. 14. 135. sz. 1. Az említett mondattól az „Ah, ez valóban isteneknek való” kezdetű (kezdettel) mondatig.

83. jún. 15. 136. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

84. jún. 16. 137. sz. 1. A Lenn a földön c. fej. a „Mák uram meg sem szontyolodott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

85. jún. 17. 138. sz. 1. Az említett mondattól a „– Nem ülnél ide át” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

86. jún. 18. 139. sz. 1. Az említett mondattól a „Tóth Máté uram kotródott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

87. jún. 21. 141. sz. 1. Az említett mondattól a „– Hja bizony, még akkor” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

88. jún. 28. 147. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán elkezdett fennhangon gondolkozni” mondatig.

89. júl. 1. 149. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

90. júl. 2. 150. sz. 1. A vál-úton c. fej. „A főispán másnap rögtön elutazott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

91. júl. 5. 152. sz. 1. Az említett mondattól a „– Bajtárs! – monda Biróczy” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

92. júl. 6. 153. sz. 1. Az említett mondattól a „– Nem fogok vele elrejtőzni” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

93. júl. 7. 154. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

94. júl. 9. 156. sz. 1. A nagyanya fenyítő keze c. fej.

95 júl. 13. 159. sz. 1. A lóháton c. fej. a „Bálvándy azt bizonyítá” kezd mondatig.

96. júl. 14. 160. sz. 1. Az említett mondattól a kipontozott sorig.

97. júl. 16. 162. sz. 1. A kipontozott sortól, ill. „A tél közelgett” kezdetű (kezdettel) mondattól „A terem egyre szaporodik” kezdetű (kezdettel) mondatig.

98. júl. 19. 164. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

99. júl. 23. 168. sz. 1–2. A nádornál c. fej. a „– Fenséges uram! – felelt Kálmán” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

100. júl. 27. 171. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

101. júl. 30. 174. sz. 1. Az Őszi harmat után… c. fej. a „Kálmán egyedül maradva” kezdetű (kezdettel) mondatig.

102. aug. 2. 176. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

103. aug. 4. 178. sz. 1. ÖTÖDIK KÖTET. A Milyen szépek a grófnő nefelejcsei… c. fej.

104. aug. 6. 180. sz. 1. A rundellában c. fej. a „Két hétig tartott az előkészület” kezdetű (kezdettel) mondatig.

105. aug. 8. 181. sz. 1. Az említett mondattól „A mestermű hatása a közönségre” kezdetű (kezdettel) mondatig.

106. aug. 10. 183. sz. 1. Az említett mondattól a „De mit bánta azt Kálmán” kezdetű (kezdettel) mondatig.

107. aug. 11. 184. sz. 1. Az említett mondattól a „Még jóformán el sem végezte” kezdetű (kezdettel) mondatig.

108. aug. 13. 186. sz. 1. Az említett mondattól a Különböző női szívek c. fej. „Ez a szúrás érzékeny volt!” mondatáig.

109. aug. 17. 188. sz. 1. Az említett mondattól a „Korcza úr szokása szerint” kezdetű (kezdettel) mondatig.

110. aug. 18, 189. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

111. aug. 20. 191. sz. 1–2. Az Apelles csizmadiái s az igazi csizmadia c. fej. „Az egyetlen nőcseléd” kezdetű (kezdettel) mondatig.

112. aug. 23. 193. sz. 1–2. Az említett mondattól a „Kálmán elfeledte, hogy enni is kell” kezdetű (kezdettel) mondatig.

113. aug. 26. 196. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

114. aug. 27. 197. sz. 1. Az Ahol a citromfa virít c. fej. a „Kálmán maga előtt látta” kezdetű (kezdettel) mondatig.

115. aug. 30. 199. sz. 1. Az említett mondattól a „Hanem amit meg nem tudott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

116. szept. 1. 201. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

117. szept. 3. 203. sz. 1. Az árvaság kezdete c. fej. a „– Jó estét, Béni bácsi!” mondatig.

118. szept. 5. 204. sz. 1. Az említett mondattól a „Hát Kálmán hová tért?” mondatig.

119. szept. 10. 208. sz. 1. Az említett mondattól a „Hunyadi Mátyásnak is görbe orra volt” kezdetű (kezdettel) mondatig.

120. szept. 13. 210. sz. 1. Az említett mondattól a „Kálmán kábult aggyal ült le” kezdetű (kezdettel) mondatig.

121. szept. 15. 212. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

122. szept. 17. 214. sz. 1. A hősnő c. fej. a „Cilike olyan hamar kész volt megbocsátani” kezdetű (kezdettel) mondatig.

123. szept. 21. 217. sz. 1. Az említett mondattól az „Egy reggel, mikor Bányaváry” kezdetű (kezdettel) mondatig.

124. szept. 23. 219, sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

125. szept. 27. 222. sz. 1. A boldog szerelem c. fej. az „Ócska már az az adoma” kezdetű (kezdettel) mondatig.

126. szept. 28. 223. sz. 1. Az említett mondattól a „– No hát felelek erre a kérdésre” kezdetű (kezdettel) szakaszig.

127. szept. 30. 225. sz. 1. Az említett mondattól az „Ejnye de megörült Béni bácsi” kezdetű (kezdettel) mondatig.

128. okt. 1. 226. sz. 1. Az említett mondattól a „Hanem Homburgban egy napig sem időztek” kezdetű (kezdettel) mondatig.

129. okt. 4. 228. sz. 1. Az említett mondattól az „Egy reggel aztán” kezdetű (kezdettel) mondatig.

130. okt. 5. 229. sz. 1. Az említett mondattól az „Ismerte Katinka a viszonyokat jól” mondatig.

131. okt. 6. 230. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

132. okt. 7. 231. sz. 1. HATODIK KÖTET. A jég hátán c. fej. „A budai partnál el volt már válva” kezdetű (kezdettel) mondatig.

133. okt. 8. 232. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

134. okt. 12. 235. sz. 1. A teaivástól c. fej. az „Amíg Kálmán átjutott Budára” kezdetű (kezdettel) mondatig.

135. okt. 13. 236. sz. 1. Az említett mondattól a „Nem is ügyelt az emberekre” kezd, mondatig.

136. okt. 14, 237. sz. 1. Az említett mondattól a „Mikor Bányaváry a negyedik” kezdetű (kezdettel) mondatig.

137. okt. 15. 238. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

138. okt. 18. 240. sz. 1–2. A pusztában c. fej. a „Kálmán mosolygott az ajánlaton” kezdetű (kezdettel) mondatig.

139. okt. 19. 241. sz. 1–2. Az említett mondattól a „Tseresnyés uram nagyon komolyan” kezdetű (kezdettel) mondatig.

140, okt. 21. 243. sz. 1. Az említett mondattól a „– S ez Tóth uram háza volna?” szakaszig.

141. okt. 22. 244. sz. 1–2. Az említett szakasztól a fej. végéig.

142. okt. 25. 246. sz. 1–2. A Kortesdolgok és családi bajok c. fej. a „Voltak azonban, akik” kezdetű (kezdettel) mondatig.

143. okt. 26. 247. sz. 1. Az említett mondattól a „S e dinomdánomnál” kezdetű (kezdettel) mondatig.

144. okt. 27. 248. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

145. okt. 29. 250. 1. recto A Correctura c. fej. „A halálvész rémhíre Pestet is fölzavarta” mondatig.

146. okt. 31. 251. sz. 1. Az említett mondattól az „Amíg a szép madonnaarcot bírta” kezdetű (kezdettel) mondatig.

147. nov. 3. 253. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

148. nov. 4. 254. sz. 1. Az Alkonysugarak c. fej. „A kolera egyre aratott” kezdetű (kezdettel) mondatig.

149. nov. 5. 255. sz. 1. Az említett mondattól a fej. végéig.

150. nov. 7. 256. sz. 1. A „Volt. Nincs. Lesz” c. fej.

151. nov. 8. 257. sz. 1. A Keresik és nem találják c. fej.

152. nov. 10. 259. sz. 1. A harc vége c. fej.

153. nov. 11. 260. sz. 1. A költő álma c. fej.

154. nov. 14. 262. sz. 1. Ajánlat. Eppur si muove! – És mégis mozog a föld! czimü regényemhez. Toldy Ferencznek. [Az első kötetkiadástól kezdve a regény első kötetének élén található az ott következő szöveg, de az itt aláhúzottan szereplő cím és a záró dátum, jegyzet nélkül. Az ajánlás szövege az I. kiadástól kezdve a kötet megelőző lapján ez a négy sorban, széthúzottan, nagy betűkkel szedett szöveg: „Toldy Ferencznek | tisztelete s barátsága jeléül | ajánlja | a szerző”.]

Kötetkiadások

I. a) Eppur si muove. És mégis mozog a föld. Regény hat kötetben. Pest. Az Athenaeum tulajdona. 1. k. 1872. 199 l.; 2. k. 1872. 199 l.; 3. k. 1873 [!]. 184 l.; 4. k. 1872. 192 l.; 5. k. 1872. 228 l.; 6. k. 1872. 189 l. [A kötetbeosztás megfelel a Honbeli beosztásnak.]

b) [2. kiad.] Pest 1873.

Címlapkiadás.

II. a) 1–4. k. 3. kiad. Bp. 1879–1880. Pfeifer Ferdinánd kiadása. 1. k. 257 l. (Amit a patvaristák tanulnak c. fej. végéig); 2. k. 264 l. (A Mi van a fenyők mögött? c. fej. végéig); 3. k. 196 l. (A Különböző női szívek c. fej. végéig); 4. k. 302 l. |Jókai Mór újabb munkái. Népszerű kiadás 16–24|.

b) 4. kiad. Bp. 1900.

Címlapkiadás.

III. a) 1–2. k. Bp. 1896. Révai Testvérek. 1. k. 363 l. (A Mi van a fenyők mögött? c. fej. végéig); 2. k. 347 l. |Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás 43–44.|

Ugyanez a kiadás megjelent teljesen azonos, finomabb papírra nyomott „amateur diszkiadás”-ként és nagy 8° alakban, Nemzeti díszkiadás elnevezéssel. A kötet beosztása megfelel a jelen kritikai kiadás beosztásának.

b) 1905. [A sorozat megjelölése nélkül.]

Címlapkiadás.

c) 1908. Címlapkiadás.

d) 1908. [A sorozat megjelölése nélkül.]

Címlapkiadás.

e) 1911.

Címlapkiadás.

f) 1911–1914.

Címlapkiadás.

g) 1914. [A sorozat megjelölése nélkül.]

IV. a) 1–2. k. Bp. 1925. Az Országos Jókai Centenáriumi-Bizottság megbízásából kiadták a Franklin Társulat–Révai Testvérek. 1. k. 291 l.; 2. k. 275 l. |Jókai Mór művei. Centenáriumi kiadás 19–20.|

b) 1940.

Címlapkiadás.

c) 1949.

Címlapkiadás.

V. Bp. 1949. Franklin.

VI. a) Domokos Mátyás utószavával. Kass János rajzaival, sajtó alá rendezte Domokos Mátyás. Bp. 1954. Szépirodalmi Könyvkiadó 682 l. |Jókai Mór válogatott művei.|

b) Készült a csehszlovák-magyar közös könyvkiadás keretében.

Címlapkiadás.

VII. Sajtó alá rendezte Margócsy József és Margócsy Józsefné Oberhänder Erzsébet. Margócsy József utószavával. Bp. 1955. Magyar Irodalomtörténeti Társaság – Szépirodalmi Könyvkiadó. 636 l. |Magyar Klasszikusok.|

VIII. Antal Árpád utószavával. Marosvásárhely 1956. Áll. Irod. és Művészeti Kiadó 615 l. |Magyar Klasszikusok.|

Készült a magyar–román közös könyvkiadás keretében.

IX. a) Bozóky Mária rajzaival, Domokos Mátyás utószavával. A kötetet Margócsy József és Margócsy Józsefné Oberhänder Erzsébet rendezte sajtó alá. 1–2. k. Bp. 1958. Szépirodalmi Könyvkiadó 1. k. 371 l.; 2. k. 379 l. |Jókai Mór válogatott művei.|

b) Megjelent a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság könyvkiadási egyezményének keretében.

Címlapkiadás.

X. 1–4. k. [1959.] Móra Ferenc Könyvkiadó 1. k. 263 l. (Az Amit a patvaristák tanulnak c. fej. végéig); 2. k. 269 l. (A Mi van a fenyők mögött? c. fej. végéig); 3. k. 277 l. (Az árvaság kezdete c.  fej. végéig); 4. k. 263 l. |Ifjúsági Kiskönyvtár 44–47.|

XI. 1–2. k. Bp. 1961. Szépirodalmi Könyvkiadó 1. k. 377. l.; 2. k. 357 l. |Aranykönyvtár.|

XII. Az utószót írta Nagy Miklós. Szilveszter Katalin díszítő rajzaival. 1–3. k. Bp. 1962. Szépirodalmi Könyvkiadó 1. k. 303 l. (Az első intés c. fej. végéig); 2. k. 301 l. (A rundellában c. fej. végéig); 3. k. 279 l. |Olcsó Könyvtár 369–371.|

XIII. 1–3. k. Bp. 1962. Szépirodalmi Könyvkiadó 1. k. 258 1. (Az első intés c. fej. végéig); 2, k. 237 l. (A Milyen szépek a grófnő nefelejcsei c. fej. végéig); 3. k. 253 l. |Diákkönyvtár.|

XIV. Bp. 1963. Szépirodalmi Könyvkiadó 730 l.

XV. Az utószót Elek István írta. Jókai arcképét K. Lukáts Kató rajzolta. Tury Mária rajzaival. 1–2. k. Bp. 1963. Móra Ferenc Könyvkiadó 1. k. 374 l.; 2. k. 354 l. |Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei.|

Idegen nyelvű kiadások

A * -gal jelzett idegen nyelvű kiadások példányainak könyvészeti adatait Ferenczy Zoltán (Jókai idegen nyelvekre fordított meseinek jegyzéke. Magyar Bibliofil Szemle 1925), Demeter Tibor (Magyar szépirodalom idegen nyelven. Bp. 1952. Kézirat) és Jan Slaski (Jókai lengyelül. Világirodalmi Figyelő 1958. 38–57.) cikkek alapján közöljük.

Német:

1. a) Wir bewegen die Erde! Berlin 1875. Verlag verso Otto Janke, 1. vol. 256 p.; 2. vol. 256 p.; 3. vol. 256 p.; 4. vol. 251 p.

*b) 2. Auflage. 1885. 384 p.

2. [Napilapban] Eppur si muove – Und sie bewegt sich doch. Pester Lloyd 1871. jan. 2-ától 129 folytatás az Abendblatt Feuilleton rovatában 1871. dec. 27-éig, majd az Extra-Beilage hasábjain. A Toldynak szóló ajánlás a regény befejezte után közvetlenül következik.

Lengyel:

*I. a) Poruszymy z posad ziemie. Transl. A. Callier. Warszawa 1886. Tygodnik Illustrowany 671 p.

*b) 1892.

Címlapkiadás.

*2. ua. Transl. A. Callier Gebethner i Wolff. 1898. 1–4. vol. 1. vol. 264 p.; 2. vol. 247 p.; 3. vol. 276 p.; 4. vol. 278 p.

*3. ua. 3. edit. Kraków 1907. [Melléklet a Tygodnik Illustrowany-hoz.]

*4. ua. 1–5. vol. 4. edit. E Wende. Warszawa 1927. 1. vol. 155 p.; 2. vol. 153 p.: 3. vol. 164 p.; 4. vol. 156 p.; 5. vol. 152 p.

*5. ua. 1–2. vol. 5. edit. Warszawa 1949. I. vol. 342 p.; 2. vol. 354 p.

*6. ua. Transl. C. Mondral. Az előszót írta T[ibor] Csorba. Warszawa 1957. 746 p.

Litván:

*1. Pajudinkime, vyrai, zeme. Transl. Krisciukaitis. Tilsit 1892.

2. Pajudinkime, vyrai, zeme! trumpai atpasakojo lieturiskai Aisbé. Antrasis leidimas. Berlin 1921. Otto Elsner 116 p.

„Ifjúsági” kiadás

Jókai Mór regényei a serdültebb ifjuság számára. A szerző engedélyével átalakítja Bródy Sándor.

1. Diákok regénye. Jókai Mór ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD czímű munkájából a serdültebb ifjuság számára átalakítva. Kiss Lajos rajzaival. Bp. 1893. 306 l.

 

*

 

A Jókai-jubileumra készülő ország érdeklődésébe igyekezett bekapcsolódni az az üzleti vállalkozás, amelyik Bródy Sándorral átíratott néhány híres Jókai-regényt. A Singer és Wolfner nagyobb szabású kiadói terveiből azonban csak három kötet valósult meg (II. A rózsák szigete – Az aranyemberből; III. Ráby Mátyás viszontagságai – a Rab Ráby alapján).

A Diákok regénye c. átdolgozásnak már a címe is utal arra, hogy a mű komoly, haladó mondanivalója elvész, s csak regényes történetkét kapunk. Jenőy nem valóságos vezére egy progresszív szövetségnek, hanem – több diák kalandos históriáját mesélgetve – éppenséggel róla esik legtöbbször szó. Mindjárt a könyv elején, a csittvári krónika gazdag forradalmi hagyományainak nagy részét kihagyja az „átalakító”, eltorzítja az expozíció eredetileg bátor hangvételét, s így nem is indulhat jó irányban a továbbiak során. Átírt mondatokkal laposan magyarázgatja azokat az indokokat, amelyeket az eredetiben szenvedélyes jelenetekből, viharos vitákból ismerünk meg. Afféle kóbordiákok társulatává süllyednek a krónikaírók, akik olykor-olykor találkoznak is a világban. Épp Kálmán harcait, válságait, vergődéseit nem kísérhetjük figyelemmel; a színészek hősi küzdelmeiből, Kálmán drámájának hatásából sem sejthetünk meg semmit sem. Gondosan kihagy minden tekintélyt érintő mondatot, elkerüli a Katinka körül keletkezett szerelmi bonyodalmakat is. Hogy így aztán érthetetlen: Kálmán miért „űzte el, hagyta el” a színészeket, milyen válságon ment át ő maga Korczánál töltött jurátus korában, az már nem érdekelte a kiadót és az átdolgozót. Természetesen a befejezés nagy és felemelő pátosza is hiányzik: nem a haladó célokért folyó hős apoteózisa, a címet magyarázó néhány mondat a zárókép, hanem az ifjú hercegnő szentimentális sírkeresése.

 

*

 

Közben néhány humorosan ható, de inkább bosszantó zavar is keletkezik az áthidalásoknál, rövidítés közben.

A VIII. fejezet címe: Előre (az eredetiben: Az elefántcsontra festett kép). A Decsérre való utazás közben a két jurátus latinul beszélget, s közben megjegyzést tesznek Dorottyára is. Másnap a tárgyaláson Kálmán szorongva vesz részt egy jogi probléma tárgyalásán, ahol kitűnik, hogy a hercegnő kitűnően beszél latinul, tehát értette a két diák beszédét. Az átdolgozás a kocsibeli jelenetet elhagyja – nyilván erkölcsi aggályokból! –, de a tárgyalás alatti szorongást meghagyja; így viszont ennek semmi értelme.

A X. fejezet itt: Mulatság Pestenrégen. A Jókai-regényben az Ariadne c. fejezet vezet el a heccbe, majd a birkózó felbérelése után tanúi vagyunk Csollán Berti hazamenekülésének, azzal a magyarázattal, hogy Bertók a feleségére gyanakszik: csak ő eszelhette ki a durva tréfát. – A serdülőknek szánt szöveg „természetesen” nem beszélhet ilyenekről. Működésbe lép az „összekötő szöveg”:

„Hihetetlen dolog, hogy a mi diákjainknak nagy jóakarója csendesen ül meg falujában és olyan régen. Hogy nem bánt, nem bosszant, nem nevettet ki senkit! Miképpen él ő akkor?

Akképpen, hogy elunta magát halálra és egyszerre csak fölkerekedett, ideszekerezett Pestre; megnézi már, mit csinál a felesége, az egészsége hogy szolgál és mit csinálnak az ő kicsapott diákjai? Itt csak hall hírt róluk!

Meg osztán hogy vajh, micsoda huncfutságot lehetne oda fent csinálni?” (138.) – Figyelemre méltó az átírás lapos, népieskedő, rossz értelemben vett leereszkedő stílusa is!

A XVI. fejezet (A csizmadia) részletesen bemutatja Tseresnyés uramat, de pontos Göre Gábort csinál belőle. Továbbá: meghagyja azt az eredeti figyelmeztetést, hogy Kálmán Génuában majd keresse fel barátját (aki a carbonarikkal hozhatja kapcsolatba). A rész átdolgozásakor azonban egytizedére szűkül az eredeti szöveg: szó sem lesz vargáról, töprengésről, haladó itáliai megmozdulásokról és a hazai mozdulatlanság elítéléséről; nem fontosak Jókai eredeti mondatai, érvelései: elég egy hisztérikus hátraarc ábrázolása. A Haza! c. fejezet ugyanis így kezdődik:

„Utazni! Olaszországba utazni, fiatal szivvel utazni. Lehet-e ennél boldogabb ut a földön.

És Kálmánnak még sem volt maradása a szép Italiában.

Az édes nagyanya irt neki panaszos levelet. [!] Bár ne tette volna. Mindent látott, hallott.

Hallotta, látta, mint züllöttek el Borcsay és szintársulata. Borcsay részeges lett; hajlama volt rá régen. És meghentergett az akkori sáros Pest sarában. Kölcsönt kunyerált az egész várostól és lenézte az egész várost. Ugy állott már a dolog, hogy akarva, nem akarva, most pusztulniuk kellett innen.

– Nem! – mondá Kálmán.

És hazajött, hogy segítsen rajtuk!

Nem a nagyanyját kereste föl legelébb, hanem a nemzet e rossz utca tévedt napszámosait.” (242.)

Kálmán azonban nem ment el a színészekhez, hanem egyenesen Tseresnyés uramhoz. A csizmadia ugyan nem tudja, hogy mi történt, de azért egészen természetesen érti, hogy Kálmán most majd hozzá kerül. – Mintha az olvasó is tudná, hogy mi van az eredetiben, s így majd csak megérti az átdolgozás szökdécseléseiből eredt értelmetlenségeket.

Továbbá: nemcsak a cím és annak szimbolikus utalása vész el, hanem minden erőteljesebben haladó részlet is (a nádorral folytatott beszélgetés, az azt követő megpróbáltatások és a bemutatott nagy dráma forradalmi célzásai), majd Kálmán is többé-kevésbé Csollán Berti és Bálvándy „méltó” partnerévé válik. A XI. fejezet (Kálmán büne) bevezetése ez:

„Hát tartozott Csollán Bertinek ezzel a tréfával báró Bálvándy, de mit vétett neki Kálmán, hogy ahol tehette, igyekezett vele valami csufságos tréfát elkövetni.

A módja pedig megvolt rája, gyakran találkoztak a főispáni udvarban, mindenféle ünnepélyeken, vadászaton s egyebütt. Hanem Kálmán sem esett a feje lágyára és a tréfa vége az lett, hogy a bárón nevettek…” (159. – Az eredetiben nincs kiemelés.)

Csak azt lenne jó tudni, hogy hol talált ehhez és a hasonló áthidalásokhoz regénybeli alapot az átdolgozó fiatal Bródy Sándor!?

Meg kell végül emlékezni a kötet illusztrációiról, amelyek az előbbieknek megfelelően egészítik ki a szöveget: az alakok sikerületlen torzszülöttek, akár a diákok, akár a felnőttek.

 

*

 

Az átdolgozásnak alig volt kritikai visszhangja. Zsigmond Ferenc összefoglaló monográfiájában is csak summásan emlékezik meg a Pósa bácsi Én Ujságomában vagy másutt megjelent ifjúsági átírási kísérletekről (Jókai. Bp. 1924. 338–39)

A rádiójáték

„Az Ifjúsági Rádiószínpad” bemutatójaként került előadásra a regény hangjáték-változata 1963. dec. 25-én, 26-án és 31-én. A három, majdnem egyenlő idejű adás összes műsorideje három és fél óra volt. Az első két rész a regény 1. kötetét dolgozta fel, a harmadik rész a 2. kötet cselekményét vonta össze (azzal is segítve a rövidítésnek, hogy csak tízéves találkozót vett fel).

Rádióelőadásra alkalmazta: Túri András; dramaturg: Zala Zsuzsa; technikai rendező: Troszt Margit; rendezte: Vadász Gyula. A főbb szerepeket a következők játszották:

Szabó Gyula (Jenőy Kálmán), Tordy Géza (Biróczy), Bodrogi Gyula (Borcsay), Versényi László (Csuka), Csurka László (Barkó), Szirmay Jenő (Aszályi), Deák Sándor (Igazgató), Pethes Sándor (Muskotályi), Greguss Zoltán (Sátory Gusztáv?), Kemény László (Korcza), Gombos Katalin (Katalin) (!), Petur Ilka (Jenőyné), Hlatky László (Béni bácsi), Papp Éva (Cilike), Tompa Sándor (Csollán Berti), Ungvári László (Bálvándy), Makay Margit (Hercegnő), Vass Éva (Dorothea), Horváth Jenő (Nádor), Dózsa István (Tseresnyés).

A feldolgozás az ifjúsági előadás céljának megfelelően a diákok hazafias helytállását, nagy eszmékért való lelkesedését és harcát állította előtérbe. Ennek megfelelően egyes anakdotikus korfestő elemek háttérbe szorultak (Csollán Berti játékai; az olaszországi utazás; a politikai villongások a Decséry-házon belül; a hecc; Tóth Máté és családja stb.). Ugyanígy: Kálmán szerelmi ingadozásai, vonzódásai is kisebb helyet kapnak, s természetesen a Katinka – Csollán-féle válóper részletei is éppen hogy csak említésre kerülnek. Így viszont Kálmán aszkézis – amelyet a korabeli kritika is szóvá tett – még kevésbé érthető. – Itt a nagymama is szelídebb: csak kisszerű „büntetéseket” szab ki (pl. 3 hónapra megszünteti Kálmán járandóságát!). – A nádor először megadja a játszási engedélyt, csak az előadás tüntetéssé vált sikere után tiltatja be. – Sátory Katinka (itt: Katalin) megkapja birtokait stb.

Az élénkebb előadás kedvéért a 3. rész elején valóságosan be is mutatják Kálmán színművét: játszanak egy részletet a Rákóczinénak nevezett ötfelvonásos játék bemutatójából, a lelkesen hazafias tüntetésből.

Látható tehát, hogy itt egy rövidített előadásnak rendezői, hangjátéki koncepciója érvényesül. Ezért van szükség összevonásra, toldásra, kiegészítésre, új szereplő beiktatására, fiktív helyzetek felvételére stb. Ezeket lényegében nem lehet kifogásolni, mert a mű eszmeiségét, az író feltehető szándékát jól szolgálta az előadás; konstruktív nevelő hatását felhasználták, előtérbe helyezték az átdolgozás során. (Így csak néhány ilyen változtatás marad érthetetlenül, hogy pl. Sátory őrnagy miért kapott Gusztáv nevet; Decséryék miért éppen Dezséry néven képviselték az arisztokráciát; Barkó Paliból hogy lett János az 1. részben; Tseresnyés uram fontos szerepét miért kellett jelentéktelenné zsugorítani stb.)

Az előadást 1964 tavaszán a Kossuth Rádió megismételte.




Hátra Kezdőlap Előre