A magyar nemzet történetét feldolgozó, többször idézett munkájában beszél Jókai arról, hogy a hadsereg megszervezése után „Lett magyar pénz is. Egy és két forintos bankjegyek. Ezek ércalapra lettek kibocsátva. A magyar bányák termelte aranyon és ezüstön kivül a nemzet gazdaga és szegénye összehordta a haza oltárára adományait s ékszerekből, kanalakból lett kiverve az a két millió forint, a mi a magyar bankjegyek ércalapját képezte.” (3. k. 227.) Később ugyanebben a kötetben arról emlékezik meg Jókai, hogy a Kossuth-bankók ércalapja a nemzet bizalma lett. (3. k. 252.)
Az Ék 1848-ban folyamatosan közölte a hazafiúi adakozásokat. Máj. 28-án a Charivari rovatban ilyen sorokra bukkanunk:
„Széchenyi és Batthyányi grófok minden ezüstnéműiket tevék a haza oltárára. Zichy Manó gróf öt mázsa ezüstjét küldte a pénzverdébe.
A Károlyi család több mázsa ezüstneműit küldte el a nemzeti bank alapjához.
A miniszterek egy évi fizetésöket adták vissza a nemzet pénztárának.” (Jókai Mór Forradalom alatt írt művei. 176.)