A bécsi munkásság itt megjelenített mozgalmához hasonlóan ábrázolta Jókai a galíciai eseményeket és a Szomorú napokban az 1831-es koleralázadást. A jövő század regényének tanúsága szerint „a pálinka és a rongy” infernális erőit látta a cári gonoszság uszítására megmozdulni”. (Nacsády József: Jókai műveinek lengyel alakjairól. Irodalomtörténeti dolgozatok. Szeged 1961. 102–03.)

Sőtér István szerint „a forradalom képe ebben a regényben teljességgel a 48-as hírlapi cikkek forradalom-szemléletéhez igazodik…” (I. m. 426.) A forradalmi tömegmozgalmakban azonban nem mindig és nem mindenütt tündöklik arany. És ha bár Jókai szemlélete valóban csak a salakot látta is meg bennük, és ép ezért torz képet adott róluk, az is tagadhatatlan, hogy a forradalom salakot is szokott felszínre dobni.