Sebőt karján sebzi meg Riedesel. Jókai azt írja az 1848-iki emlékek c. cikkében, hogy a magyar tiszt éppen a lovát gyakoroltatta, midőn észrevette, hogy figyeli őt egykori katona pajtása. „Erre mind a ketten átkaptatnak a két hídon, melyet néhány száz lépésnyi tér választott el egymástól; összetalálkoznak: Sebő a szokásos üdvözlő szót: ‚csau’ kiáltja hajdani pajtásának. Ez azonban hirtelen kirántja a pallosát s hozzávág az ellenfeléhez.
Sebő hirtelen hátraveti a testét; s ezzel elkerüli a halálos csapást, mely a nyeregkápáját érte, ketté vágta a nyeregbundát s a pisztolytartó szíjat, a kard hegye mégis sebzé a kantárfogó balkezet.” (HhM 5. k. 268–69.)