A század végén A márciusi fiatalság c. visszaemlékezésében is beszámol arról Jókai, hogy a nemesség körömszakadtáig ragaszkodott privilégiumaihoz még 1848-ban is. (Életemből 1. rész. 5.)
Az Önéletírásom c. munkájában hasonlóan vélekedik a szabadságharc előtti állapotokról. (Jókai jubileum 140.)
Az Egy vers története c. visszaemlékezésében pedig arról emlékezik meg, hogy „az 1848-iki országgyűlési rendek azon határozata, mely által a jobbágyokat fölszabadítják, képezi egyik legfényesebb lapját a magyar történetnek”. (Életemből. 2. rész. 35.)
A fehér tollasok mesterkedéseiről és az 1848 előtti nógrádi politikai helyzetről érdekes képet fest Madách Imre a Szontágh Pálhuz írt levelében. 1848. febr. 2-án. (Deák Imre: 1848. A szabadságharc története levelekben. Ahogyan a kortársak látták. Bp. 1942. 5–7; Staud Géza: Madách Imre Összes levelei. Bp. 1942.)