Jehova – Adonáj, az Isten héber neve

Ugyancsak Nagy Miklós fejti ki, hogy „Jókai patetikus hasonlataira, amelyekkel a népfelkelés hatalmát festi (olyan, mint ‚a zsidókat a pusztában nappal köd-, éjszaka tűzoszlop alakjában kísérő Jehova’), talán ösztönzőleg hathatott az Országos Honvédelmi Bizottmány egyik kiáltványa, melyben a ‚sötét tömegü’ népfelkelőket, akik mindenütt körülözönlik az ellenséget, ‚árvíz’ néven emlegeti a szöveg (lábj. Kossuth Lajos: Fel mindnyájan a hon védelmére! Bp. 1954. 75. Az OHB kiáltványa Magyarország népéhez szabadcsapatok alakitására. 1848. december 22.) Kossuth ihletése Jókai nyelvében már csak azért is elképzelhető, mert Jókai mindig meghajolt a nagy államférfi stílusa előtt; ‚Mert nyelv és irály dolgában, a kifejezések megragadó erőteljességében, retorikai szépségekben és eszmegazdagságban őt a jelen élő írók között senki meg nem kozelítheti’ – jegyezte meg róla még a fúzió után is. (Lábj. Hon, 1878. 1. 24.)” (I. m. 238–39.)