Csernátony Lajos is „szegre akasztá” szakállát, mikor 1848 öszén Jókaival együtt Bécsbe ment, hogy az ellenség ne ismerje fel. (Marczius Tizenötödike 1848. okt. 16. 183. sz. 734.)

Az Egy napom Gyulán c. visszaemlékezésében hasonló jelenetet örökít meg Jókai is. A kapituláció után menekülés közben Rákóczy János, Kossuth titkára vágatta le a szakállát, hogy üldözőit megtévessze. (HhM 5. k. 277.)