Az „–Óh, mert ha nem…-től a …hajlandó az apoplexiára.”-ig terjedő részt idézi Zsigmond Ferenc, s a következő megjegyzést fűzi hozzá: „Lám, Jókai spiritualista hajlandóságú képzeletét némileg feszélyezi a mindinkább materialisztikussá váló korszellem, ennek a kedvéért tehát számításba veszi a Lánghy halálának ‚természetes’ magyarázatát is; de szavaiban mintha volna valami kicsinylő értelem, mintha csak muszájból tenne úgy, ahogy tesz; megokolásmódjának kétlakisága tehát mégsem egyenlő erejű alkatrészek versengése, mintegy kiérzik az író szavaiból az a megygyőződés: beszélhet a pathológia amit akar, mégis csak szebb és igazabb az én magyarázatom.” (Jókai. 307.)

Horváth Mihály részletesen és több helyütt is beszámol a papság hősi helytállásáról. (Pl. i. m. 3. k. 88. 576–77.)