Mikor Schlick Galícia felől betört Magyarországra, Mészáros Lázár 1848. jan. 4-én Kassán ütközött meg az osztrákokkal s vereséget szenvedett.
A magyar nemzet története regényes rajzokban c. munkájában a Balesetek a hadjárat kezdetén c. fejezetben számol be Jókai erről a jelenetről: „a mi jobbadán nemzetőrökből álló seregeink, melyek akkor kerültek először csatatűzbe: szégyenletes kudarcokkal jelölték a csatahelyeket. Mészáros Lázár, a volt hadügyminiszter, vezénylete alatt a Schlick ellen küldött hadsereg csaknem vérontás nélkül hagyta magát megverni Szikszó és Kassa alatt, s teljes megsemmisítését csak a jókor érkezett huszárságnak s a bécsi aula szabad csapatjának vitéz ellenállása akadályozá meg.” (3. k. 253–54.)
A Nomen est omen c. novellában Perczel Mór móri csatavesztéséről olvashatunk. (Csataképek. 174.)
Hasonlóan ír a kassai csatáról Berzeviczy Albert. (Régi emlékek. Bp. 1807. 38–39.; Vö. Puky Miklós úr, Mészáros Antalhoz Bajára. = Mészáros Lázár Külföldi levelei és életirata. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. Pest, 1867. 164.)