Tolnai Vilmos szerint az avar szó Jókainál nem „hullott lomb”, hanem „sík lapály” értelemben szerepel. (Jókai és a magyar nyelv. Magyar Nyelv 1925. 5–6. sz. 91.)

Jókai az Egy bujdosó naplójában A mocsárok rejtekhelye c. fejezetben számol be arról, hogy a szabadságharc után ő is a „puszta közepébe, az úttalan, jeltelen, kopár avatagba” menekült. (Csataképek. 214.)