Sebő kardja keresztülvágta ellenfele csákóját, s behatolt a koponyájába egész a halántékáig. Ezután holtan fordult le a lováról. Jókai kései visszaemlékezése szerint, miután Riedesl megsebesítette ellenfelét, „Sebő hirtelen kirántja a kardját s lovát gyorsan karakoliroztatva, visszakézzel balról jobbra úgy vág Riedesl nyakához, hogy az óriás holtan fordul le a nyergéből”. (HhM 5. k. 269.) Közvetlen ezután következnek azok a sorok, melyek mintegy válaszolnak A kőszívű ember fiaiban megrajzolt nagyszerű csatajelenetre: „Mind ez egy rövid perc műve volt. Hanem a költők ebből hosszú nagy tusát csináltak, melyben a két bajvívón kívül még a paripák is részt vettek, egymást harapva; s ezt a festők sem engednék el.” (Uo. 269.)