Az 50-es években jelentős mértékben emelkedett a technikai jellegű foglalkozások iránti érdeklődés. (Berzeviczy Gergely: Az abszolutizmus kora Magyarországon. 2. k. Bp. 1925. 134.; Vö. Felfordult világ JKK 259.) A védelmi törvényjavaslat tárgyalásakor, 1868. aug. 4-én mondott beszédében tér ki Jókai arra, hogy az 1848-as honvédsereg „legtöbb tisztje magának a polgári pályán állást biztosított”. (Jókai Mór Politikai beszédei. 1. k. 78.) Egy évvel A kőszívű ember fiainak a megjelenése után is az iparűzésre buzdítja Jókai a magyarságot egyik országgyűlési beszédében: „A magyar nemzetiségnek van elég tere a hódításra. Hódítsa meg saját magyar népünket az ipar, közművelődés, tudományosság számára, s jobban biztosítandja ez által lételét, mint ha minden oláhot és tótot rávesz, hogy ezentúl magyarul mondja az áldást.” (A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. = Jókai Mór Politikai beszédei. 1. k. 154.; Vö. Gelléri Mór: Jókai mint iparos. Magyar Salon 1894. jan. 7. Jókai szám. 821–22. hasáb.)

Baradlay Richárd – A fekete gyémántok Berend Ivánjához hasonlóan – éles ellentéte itt A régi jó táblabírákban szereplő Tarnóczy Irénnek (253.) és a Felfordult világ Fehér Gyulájának (74.), akik irtóztak attól a gondolattól, hogy kenyérkereső foglalkozást űzzenek. (Felfordult világ. JKK 259.)