Komádi – község a Sebes-Körös partján, közel a román határhoz
Jókai földrajzi ismerete itt is állja a próbát: Komádit a múlt században valóban óriási ingoványok vették körül.
Vachott Sándorné emlékiratai szerint Sárossy Gyulát Csernovics Péter látta el pénzzel és útlevéllel; hogy meneküljön, de a költő e támogatást nem fogadta el; s a bujdosást választotta. (Lakner Ilona: Sárossy Gyula élete és költészete. Debrecen 1938. 49.; Vö. Bisztray Gyula: Bevezetés. = Sárossy Gyula Kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Bisztray Gyula. Bp. 1954. 45.)
Olvashatta Jókai Mór 1868-ban a Sárosy Gyula életéből c. visszaemlékezést, mely „egy menekülttársa” aláírással jelent meg a Honvédvilágban, s mely azt ábrázolja, hogy a világosi fegyverletétel után hogyan menekült az Arany trombita szerzője Komádiba. (Honvédvilág. 1. k. 84–88. Érdemes megemlíteni, hogy Ödön útjának leírásakor Jókai tolla Komádi helyett először Gyulára téved. (Vö. Szövegváltozatok. 361.)