Előszó

A Műszaki Könyvkiadó 1977-ben jelentette meg "Vitorlázó repülőgépek" című könyvemet, amelyben a vitorlázó repülőgépet mint mérnöki alkotást kívántam bemutatni, és azt, hogy miként teszi lehetővé a három fő tényező: a légköri energiák természetének ismerete, a repülőgép ezek kihasználására célszerű kialakítása) valamint a repülőgép vezetőjének szakismeretei és készsége a légkörben rejlő energiák hasznosítását.

Már a "Vitorlázó repülőgépek" írása közben felötlött a magyar vitorlázó repülőgépek ismertetésének gondolata, azonban a könyv célja és terjedelme akkor ezt nem tette lehetővé. A gondolat csaknem tízéves szunnyadása és a rendelkezésemre álló adatok kiegészítésére fordított munkával töltött idő után most ismét a Műszaki Könyvkiadó vállalkozott az előző könyvem folytatásának is tekinthető "Magyar vitorlázó repülőgépek" kiadására. E könyvvel célom annak megörökítése, hogy a magyar tervezők és vitorlázógép-építők hogyan vették ki részüket a vitorlázórepülés meghonosításából és továbbfejlesztéséből Magyarországon. Mint előző könyvemben, most is igyekeztem az egymásrahatásokat és összefüggéseket feltárni és egy-egy repülőgéptípus szakmai ismertetésén kívül létrejöttének történetével és körülményeivel is megismertetni az olvasót.

A "Magyar vitorlázó repülőgépek" három részre oszlik. Az első fő rész áttekintést ad a magyarországi vitorlázórepülőgép-tervezés és -építés történetéről, azonban kerültem az üzemtörténeti kérdéseket és inkább a fejlődési irányvonalakat kívántam bemutatni. A könyv második, fő része az 1933 és 1983 között tervezett valamennyi magyar vitorlázó repülőgép típusismertetését tartalmazza megjelenésük időrendi sorrendjében. Ezt azonban helyenként a logika sorrendje töri meg, amikor a fejlődés nyomon követhetősége érdekében egy-egy típuscsalád tagjait, megjelenésük időrendjének figyelmen kívül hagyásával, a prototípus megjelenésének idejéhez kötve, összefüggően ismertetek. Egy-egy típus vagy típuscsalád ismertetése létrejöttének körülményeivel kezdődik. A teljesség igénye nélkül csak néhány fontosabb és a típusra jellemző repülést áll módomban megemlíteni. (A repülőteljesítmények ismertetése a repülés történészének feladata.) Az ismertetés minden esetben kiterjed a gép rövid általános leírására, s ennél bővebben aerodinamikai és szerkezeti kialakítására. Értelmetlen lett volna azonban az ismétlődő megoldásokat újra és újra felsorolni. Ehelyett azt a módszert választottam., hogy minden típusnál a vele kapcsolatban elsőként megjelent vagy a típusra különösen jellemző megoldásokat és kialakításokat ismertetem. (A kézirat elkészülte után derült ki, hogy ezzel a módszerrel a vitorlázó repülőgép szerkezete fejlődésének áttekintésére is alkalmas a könyv.) A szöveget ábrák egészítik ki. Ezeket az eredeti műhelyrajzok, valamint korabeli fényképek felhasználásával készítettem, ezért tárgyukat hitelesen ábrázolják. A harmadik rész a magyar vitorlázó repülőgépek értékelését adja, megkísérelve az összehasonlítást a korabeli legjobb külföldiekkel. A könyvet a magyar vitorlázó repülőgépek részletes adatait összefoglaló táblázatok egészítik ki.

A kézirat elkészítését meg előző gyűjtőmunka során, a magyar repülőirodalmat és a folyóiratokat öt évtizedre áttekintve, jutottam arra a felfedezésre, hogy ezekben nemcsak a repülőgép-tervezők kerültek rendkívül ritkán a nyilvánosság elé, de egy-egy érdekesebb vagy rekordrepülés leírásakor magukat a repülőgépeket is csak néha nevezték meg. A gyűjtőmunka így nem volt könnyű. Segítségemre volt azonban a Rubik Ernő vezette tervezőirodában eltöltött több mint egy, a vitorlázórepülésben pedig négy évtized, amikor is a magyar vitorlázórepülés 57 évéből negyvenet tölthettem a magyar vitorlázó repülőgépek között.

...