Az Europica Varietas jegyzetei

AZ EDDIGI KIADÁSOK, AZ EDITIO PRINCEPS ÉS FENNMARADT PÉLDÁNYAI

Az Europica Varietas-t az 1620-as első kiadás (RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.) alapján közöljük. Az OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] példányát használtuk, s ennek hiányait az Magyar Tudományos Akadémia könyvtára 104. sz. példánya segítségével egészítettük ki. Mivel a két példány között nyomtatásbeli eltérés nincs, a kiegészítésre szorult helyek elősorolása felesleges. Az editio princeps után az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] két alkalommal jelent meg. Régi magyar utazók Európában 1532-1770. c. gyűjteményében (Nagy-Becskerek 1892. 73-221.) Szamota István adta ki, majd pedig Szeremlei László álnéven Gaál Gábor rendezte sajtó alá az 1943-as könyvnapra, a kolozsvári Lepage kiadónál. Mindkét kiadás rapszodikusan hiányos, s mert szemelvényes voltukat a sajtó alá rendezők nem említették, a rájuk építő szakirodalom sem nyújthat a mű értékeiről teljes képet. (Vö. ItK [= Irodalomtörténeti Közlemények]1958. 70-72.) Elhagyták pl. e kiadások az üdvözlő verseket, Szepsi Csombor epigrammáinak nagy részét, a Rouen-ban lejegyzett „drámai jelenet”-et, a Szent Bertalan éj leírását, a château-thierry-i babonafeljegyzést, a Két ének-et stb. Emellett szövegközlésük megbízhatatlan, mind Szamota, mind a nem filológiai célkitűzések által vezetett Gaál Gábor önkényesen modernizált. A felületes olvasás pl. kiadványának Hollandia-fejezetében, a 82. lapon ilyen komikus változatot eredményezett: „Tehene oly nagy termetű, mint nálunk akármely ökör, felette jó fajta fehér, vörös, zöld.” Eszerint Szepsi Csombor zöld tehenekről beszél, holott a helyes olvasat sajtja (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 150: „saytya”). A példákat. mindkét esetben szaporíthatnánk. Le kell tehát szögeznünk, hogy közel 350 év múltán most jelenik meg először teljes szövegével Szepsi Csombor útinaplója.

Tudatosan ragaszkodtunk a kötet eredeti kompozíciójához, mert az bizonyosan a szerző elképzeléseit tükrözi. A nyomda az ő kéziratából dolgozott, s a nyomtatás közben – legalábbis egy ideig – még kassai lakos volt. Ezért megtartottuk az elő– és utószavak, üdvözlő versek sorrendjét, s mert a Két ének-et – külön bevezetővel – tudatosan illesztette a könyv végére, ezeket sem szakítottuk szét, holott a merev kronológiai szempont ezt kívánta volna.

Az első kiadás tartalmi beosztását híven követjük. A 12r nagyságú könyvecske ívjelzetei: )(s, A-Q12, R11.

Az első kiadásból – az alább említendő tordai és szegedi példány híján – ma nyolcat ismerünk, s nyomát vesztettük a kimutatásunkban szereplő 2. példánynak. Csak a hazaiakat vehettük kézbe, de levélbeli tájékoztatás alapján az erdélyi könyvtárakban őrzött kötetekkel is megismerkedhettünk. Leírásuk során – jelentéktelen aláhúzások és jelzések kivételével – közöljük az egyes daraboknak a mű utóéletét példázó kéziratos bejegyzéseit is. Ezeket – helykímélés céljából – folytatólagosan adjuk, a sorkezdetet, illetve az egy kérdésre vonatkozó csoportokat lapszám vagy ferde lénia / jelzi.

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 1. példány. Bp. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500. 1a.

 

Bejegyzések XVII. századi kéztől: 1: StephanuS Harsany (Néhány további bejegyzés is tőle származik.) 32: Nagy Credo kel Ehez 52: A latin idézetet az olvasó átszámozta ilyenformán: Lente festinandum quia Vngari ad fugam, quam ad pugnam paratiores – s a margóra, odaírta: Verte frater. Ugyanitt: Emberek voltanak itt az magyarok. Alatta: ell is kell hinni. 278: 32000 Deak paris varosā 4 Fel, 100:000 Lakos ember. 280: Parisban egy Ludat de 60 Egy Tyukot el adnak de 60. 283: July Erik az Szülü.

 

EV. 2. példány. Bp. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500. 1b.

 

E példányból ma csak néhány fényképmásolatú lap található az OszK-ban, amelyek az 1. sz. kötet hiányainak pótlására hivatottak. A könyvtár tájékoztatása szerint eredetijét 1950. június 30-án mint duplikátumot a Vallás– és Közoktatásügyi Minisztériumnak adták át több más munkával együtt a Szovjetuniónak szánt ajándékként. A példány jelenlegi hollétéről nincs tudomásunk. Címlapján: G. Kemény Therésia 1767.

 

EV. 3. példány. Bp. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár R 104.

 

Bejegyzések XVII. századi kéztől: 73: Az szamaral mint járt az Papista ember 98: Emlékezetre való 120: Nagy Habok 124: Hitvan dologh vala ez 127: Nem jo ot lakni 130: Csuda dologh ha igaz 131: Eger halal – Daniat minemö nép lakja 137: Bizonyara nincz szeritnem[!] illyen halyios 139: Baios utazas volt ez 150: Miczoda szük HolLandiaban – Tehenek – Nepek 151: Hogj hogj elhetnek Fa nelkül 157: Koldusok gondviszelése – Vide de talibus im[pre]ssa 173. pag. 158: Arvak gondviszelese 167: Csuda Ora 169: Tutorsagot kik nem vehetnek fel 170: Defectio a fide quomodo examinanda 171: Remete Aszszonyiallat 173: Arva Gyermek gondviszelese – Vide sopra de talibus pag. 157. 179: Az Tabakhasznarol Usussarol 182: Fegjveres Templum 183: Predikallasban idegen szokas 184: Tengeri refluxio 185: Agj valsagot megh kerik 186: Rosz szolgai Rosz Nemes embernek 189: Kővet kér az Koldus – Juhok 191: Farkas nincz Angliaban 192: Czudalatos Gyertya 194: Aszszonyok oltozeti 197: Penzen, vizet adnak 199: Nagy Rakok 201: Czuff balvany 209: Draga Czeresznye 213: Nagy Tehenek 246: Jeles Koldusok de szemtelenek 249: Nem kiczeny MARTIROMSAGH – RETTENETES DOLGOK (A bejegyző láthatóan protestáns volt; itt a Sz. Bertalan éjről van szó; vö. még a 369. laphoz fűzött maliciózus megjegyzéssel.) 252: Okai az Martyromsaghnak 255-256: Ettöl fogva Nem kiczény proba volt szegeny Atyankfian 259: Fa saruk 262: Csudalkozasra melto rendtartas 286: Csudamra van ez orvoslas 343: Ketszer termo Fak esztendöben 356: Jeles csofat ejtettek szegeny Atyankfian 357: Jol mehetet az poszta 358: Nagy csuda 367: Igy szokta az Magjar az jó alapotot örökke magarul le razni 369: Patersegbe bizonyosab vala ugy 376: Nagy Fazek 378: Gonosz Asztal-tartas volt ez 382: Nevetö ördögh gyötry az embert 393: Orias oldala czont

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 4. példány. Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtára. N. 763.

 

A példány a 385. laptól kezdve csonka. Ezt egy szennylevél követi, melynek két oldalán – mint a következő példány esetében is – Szombathy János professzor kezével írt mutatót találunk. Lehet, hogy az index eredetileg teljesebb volt; magáról a nyomtatványról ezt biztosan állíthatjuk, mert a mutató a ma már hiányzó 388. lapra is utal: Sulczbachb a Zwinglianus nevet gyülölik. 355. / Excidat illa dies aevo etc. 252. Ugy vélekedett Csombor mintha ezen verset Papini[us] Statius / a ki az elsö Százb élt/ a’ Bertalani Parisi lakodalom felöl irta vólna: holott Thoren[us][!] szabta reá. / Zuchtha[us]. p. 158. / Szepsi L. Mihály, Szathmári Ekklák lelki pásztora. p. 184. / Marcus Antonius. p. 207. / Paraszt üveg. p. 220. / Iratos ház p. 388. 337. / Krakkób a’ Magyar Deákok valamelly fö ert g öltek, és azért Privilegiomaiktol g fosztattak, p. 394. / Medgyek mit tegyek. p. 256. / Mart[inus] Meurisse Monaster[io] et ordin[i] operib[us] phil[osophicis] clar[us] p. 269. 270. / A’ golyvásokat régenten, a’ francia Király is illetésével gyógyitotta. p. 286. / A Prágai [= Prágai András: Sebes agynak késő sisak. Kézirat. OSzK Oct. Hung. 69. Komlovszki Tibor másolati példányát használtuk.] mészár székben nints légy, Párisb eger. p. 287.

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 5. példány. Sárospatak, uo. K. 242.

 

A kötéstábla belsején: Per Concanibium alius libri obtinet Franciscus Tordai Ab Anno 1733. Az első szennylevél rectóján: Est Pauli Bártzay Anno 799 Alatta: Ex oblatione gratuita Nobiliss[imi] Andreae Bártzay. accessit B[iblio]theca Collegii Ref[ormatorum] S[áros] Patak. A[nn]o 1793. Notante Joan[ne] Szombathy m[anu] p[ropria] A 2. szennylevél rectóján: opusculum MARTINI CSOMBOR A 3. szennylevél rectójától a 6. nyomtatott lapig a szöveg kézírással pótolva, s hasonlóképpen néhol a kötet belsejében is. Bejegyzések a 99, 103, 230, 241, 395. lapokon a könyv körülvágásával többnyire érthetetlenségig csonkulva. A kötet végébe illesztett kijáró négy levélen a Szombathy-féle teljes mutató: Tsuszkondó. Lev. 152. / Restek tanito kádja. 160. /. Eneklö óra Lejdába. p. 167. / Erkely – folyoso. p. 173. / Tüzes tolvaj : pirata. p. 177. / Dohány’ haszna éhség és szomjuság ellen p. 179. Vgy latszik, még akkor Magyar országon nem termett. / Angliab nints farkas. p. 191. / Czigány nök –Czigánynék. Czigány Aszszonyok. p. 254. / Ampulla Rhenensis. p. 298. / Cataloniai mezöség p. 300. / Koboz. musika neme. talán Tambura. p. 301. / 1b: Tokai bor. p. 315. / Bécs Országi = Ausztriai. p. 317. / Sz. János napján régenten, Maagyar [!] Országb, némelly falukbtüzeket raktak ’s azt ugrándozták. p. 319. / Vereb marha. p. 230. / Gönösz nögonosz aszszony, p. 231. / Poszto islóg* – Schlag. p. 233. / Virgo Aurelianensj. p. 243. / Colloq[uium] Possiacenum. p. 247. / Excidat illa dies aevo etc. ugy vélekedett Csombor, mintha Papinus [!] Statius maga azon verset a’ Parisi lakodalomrul irta vólna. p. 252. / Zuchthaus. p. 158. / Szepsi L. Mihály Szatmári Ekklë Lki Pásztora. p. 184. / 2a: Marcus Antonius. p. 207. / Paraszt üveg. p. 220. / Iratos ház – festett. p. 337. 388. / Krakkób a’ Magyar Deákok valamely fö ert g öltek és azért privilegiumaiktól g fosztattak. p. 394. / Medgyek = mit tegyek. p. 256. / Mart[inus] Meurisse operib[us] philosophicis clarus. p. 269. 270. / A golyvások gyógyitása a’ franczia Királyok aāl. p. 286. A’ Prágai [= Prágai András: Sebes agynak késő sisak. Kézirat. OSzK Oct. Hung. 69. Komlovszki Tibor másolati példányát használtuk.] Mészárszékb nintsen légy: Parisban, eger. p. 287. / Korczvány = illetlen, czondra öltözet, p. 256. / Sulchbachb a’ Zwinglianus nevet gyülölik. p. 355. / 2b: Aquisgranumb jártak régen a’ Magyarok Sz, peregrinaōba. p. 217. / 3a: Argirus Historiaja. p.18. / Thorunium vagy Thorunia, Prussiáb. Magyarul Toronya. 37. / Patachi Schola. p 69. más kézzel: azaz 70. lap. Koboz = p. 301… lira = tambura / Attila emlekezete a’ Cataloniai Lakosoknál. p. 300. et 301 seq A hátsó kötéstábla belsején:

1790

1619

____

171

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 6. példány. Kolozsvár, a volt Erdélyi Múzeum könyvtárának (ma az Egyetemi Könyvtárban) RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]részlege. 1640. sz.

 

A több helyütt kézírásos lapokkal kiegészített példány bejegyzései XVII. századi kéztől: 44: Éget boros Leány 152: Jégen jaro Leanyok 158: Domus Disciplináris 163: Habitus Mulierum 171: Remete Aszszony 1 79: Tobáknak hasznaj 184: Refluxus Maris 185: Ágy váltságh 238: Variae Sententiae de Jesu Christo 245: Nagy Harangh 249: Nyolzva[!] ezernel, töb Martyromok 259: Fa saru 263: Temetö 283: Szolo. 36. stifer 284: Alom 328: Mesterseges ora 343: Kétszer termö Fák 348: Oczo Bor 364: Irgalmasságh tévö Aszszony 407: Stephanus R. Kibédi (XVIII. századi kéztől).

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 7. példány. Kolozsvár, a volt kolozsvári Református Kollégium könyvtárának (ma a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókjának . II.sz. részlegében) RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]anyaga. 502. sz.

 

Több helyen kézírásos lapokkal pótolta Szabó Samu hajdani kollégiumi tanár. Fontosabb bejegyzései több XVII-XVIII. századi kéztől a hátsó szennyleveleken: [408]: Orosz Gazi & Szász Janosk Dimen András Leanya Anna viszsza atta Szász János pro Czigány Jánosnak viszsza attak az jegjet / Est Andreae Dersi Ao 1741. 409: Szepsi Bisziók Márton Ur ev kglme könyve (Dani János szíves közlése szerint bisziók Erdélyben a román busuioaca = ’egy szagos növény’ magyarosodott alakja, tehát a ’csombor’ magyaros román megfelelője.) Ugyanott: Iosephus Palffi de Ar[anyos] Rakos Anno 1776 Die ista Septembris Ugyanott: 1777

1620

____

0157

[410]: De hogy tőlem Sz. Orczádat / él forditad oltaldat / Legh ottan én el ijedék / Könyörgók és igen szeretlëk / Mi haszna Ur én verémben[!] / Az Halal ha temet verembe

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 8. példány. Marosvásárhely, Teleki Könyvtár. H. 4-12°-22. sz.

 

Számos lapja csonka, illetve hiányzik, ezeket a bekötéskor üres levelekkel pótolták. Az első kötéstábla belső oldalán Gr. Teleki Sámuel [= Gróf Teleki Sámuel Úti naplója 1759-1763. Sajtó alá rend. Biás István. Marosvásárhely 1908.] feleségének, Iktári Bethlen Zsuzsannának exlibrise. A 8. számozatlan levél üres versóján olvasható benne érdemleges bejegyzés XVIII-XIX. századi kéztől: Simaj Janos / Sokaig ily

 

Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 9. és 10, példány.

 

Szabó Károly (RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.) szerint Tordán, Szegeden és Lugossy Józsefnél ugyancsak volt egy-egy példány. A tordai unitárius gimnázium könyvtárának anyaga 1908-ban a kolozsvári unitárius gimnáziumba került (ma a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókjának III. sz. részlege), itt azonban Dani János eredménytelenül kereste. A szegedi kegyesrendi ház könyvtárából – Juhász Kálmán teológiaprofesszor 1957-es közlése szerint – elveszett. A Lugossy-féle példány – mivel Szabó Károly az Europica Varietas-nak összesen tíz fennmaradt darabjáról tud – ezek szerint az OszK-ból 1950-ben elkerült, s fentebb 2. sz. alatt említett példánnyal azonosítható. Jelenleg tehát az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] első kiadásából – a volt tordai és szegedi példány híján – 8 darabot ismerünk, s nyomát vesztettük az OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] 2. példányának.

Itt jegyezzük még meg, hogy az OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] kézirattára őrzi az Europica Varietas-nak egy XIX. század eleji kéziratos másolatát (Czombor utazása Quart. Hung. 48., Czombor M. utazásához Oct. Hung. 8.). Az első kéziratos kötet első táblájának belső oldalán: Néhai Jankovich Miklós II.ik gyüjteményéből vásároltatott 1852-ki Januarius hónapban 12. ezüst krajczáron. Az Europica Varietas-nak e másolata sok helyen csonka példányból készült; később azonban az előre kihagyott helyekre bepótolták a hiányzó szövegrészeket. A második – ugyancsak 1852-ben vásárolt – füzet e pótlások szövegét tartalmazza, 1a levelén ezt olvassuk: Szepsi Czombor Márton „Europica varietas” czimü /vagy is utazási leirásának / Kassán 1620. 12. rétben megjelent és Jankovich Miklósnál hihetőleg csonkán létezett példánya kiegészitéseül Nyiri István által küldetett másolatok S. Patakról 1837. A 2a levélen Nyíri István (1776-1838) pataki professzor 1837. április 3-án kelt levele olvasható, melyben a megrendelő Jankovich Miklóst tájékoztatja „a’ Czombor utazása’ ki potlása felöl”. Nem világos a pótlásokat tartalmazó kézirat 25a levelén olvasható bejegyzés értelmezése: Virág ,Jánosé 1837 esztendöben 5dika Maj.

A FORRÁSOK KÉRDÉSE

A tárgyi magyarázatok összeállításakor is lehetőleg a XVII. századi jelentést és értelmezést kívántuk reprodukálni. Gyakran citáljuk tehát itt is is Szenci Molnár szótárait, Apácai Csere [= Apácai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Bev. és sajtó alá rend. Bán Imre. A jegyzeteket összeáll. Gyenis Vilmos. Bp. 1959. Magyar Klasszikusok.] enciklopédiáját stb. Forrásainkra – a modern lexikonoktól, útikönyvektől, térképektől stb. általában eltekintve – minden szükséges helyen hivatkozunk. A nevezetesebb épületek meghatározásához pl. Major Máté összefoglalását használtuk (Építészettörténet. II. köt. Bp. 1955.), de az innen nyert adatokra sem utalunk. Pontosan idézzük viszont XVI-XVII. századi forrásainkat – melyek között csupán a tárgyi jegyzetekhez használt, 1620 után megjelent művek is vannak –: Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.], Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.], Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.], Braun [= Georg Braun-Franz Hogenberg: Civitates orbis terrarum… Vol. I-VI. 1572-1617. Bp. Egyetemi Könyvtár MV 2r 1,2,7.]-Hogenberg, Schröter [= Sebastian Schröter: Historica totius terrarum orbis… descriptio. Erfurt 1620. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga. 997.], Hegenitius [= Gottfredii Hegenitii Itinerarium Frisio-Hollandicum… Leiden 1630. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. 5808.], Hentzner [= Pauli Hentzneri Itinerarium Germaniae, Galliae, Angliae, Italiae… Huic libro accessere nova hac editione I. Monita peregrinatoria… Nürnberg 1629. Sárospataki Könyvtár Q 420.], Heldvarderus [= Sylva chronologica circuli Balthici… Beschreibung der Länder und Orter die ordentliche Succession aller Könige in Dennemarck und aller Hertzogen… Von dem Jahr nach Christi Geburth 1500 biss auffs 1623. Jahr. Beschrieben von Nicolao Heldvardero… Hamburg 1625. Hamburgi Staats– und Universitätsbibliothek A/ 80368.], Sincerus, J. [= Jodoci Sinceri Itinerarium Galliae. Amszterdam 1649. Sárospataki Kvt N 941.], Ogier [= Caroli Ogieri Ephemerides sive iter Danicum, Suecicum, Polonicum. Kiadva: Karol Ogier: Dziennik podrózy do Polski 1635-1636. Tłumaczył Edwin Jędrkiewicz. Część II. Ze wstępem Mariana Pelczara, oraz objasnieniami historycznymi Ireny Fabiani-Madeyskiej. Gdañsk 1953.], Frölich [= Frölich Dávid: Medulla Geographiae Practicae… Bártfa 1639. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]II. 536.] stb. történeti-földrajzi-topográfiai műveit, útirajzait, hogy a lengyel fejezet forrásanyagát ne is említsük. Szepsi Csombor európai utazásának topográfiai kereteit azonban három és fél század múltán teljes pontossággal e művek nyomán sem rajzolhattuk meg, s annál kevésbé, mert utalásai sokszor pontatlanok, megtévesztők. Jegyzeteinkben a megközelítő teljességre csak az összes megjárt európai városok és helységek történeti-topográfiai irodalmának teljes ismeretében vállalkozhatnánk. E ponton tehát a jegyzetanyag nem meríthet ki minden részletet, mert Bán Imre, Martin Holmes, M. [= Martin Holmes: The London of Marton Csombor. New Hungarian Quarterly 1964. V. köt. 15. sz. 134-142.] és Békés Ágnes kitűnő tanulmányain kívül alapos előmunkálatokra nem támaszkodhattunk. Mindeme kérdésekre elsősorban az illető ország kutatói, helytörténészei adhatnának pontosabb választ. Kiadásunk remélhetőleg újra felkelti az érdeklődést külföldön az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] iránt, s az angol és lengyel részek fordítását talán majd újabbak követik, Meggazdagítottuk ellenben topográfiai jegyzeteinket azzal, hogy összeállításukhoz felhasználtuk a régi magyar irodalom valamennyi fontosabb, Nyugat-Európával foglalkozó, nyomtatott vagy kéziratos útleírását. Kitetszik belőlük, hogy utazóinkat már 1620 előtt nemegyszer ugyanazok a látványosságok foglalkoztatták, mint az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] íróját, s hogy utána az általa megfigyelt látnivalók leírása szinte kötelezően hagyományozódik útinaplóról útinaplóra. Azért is támaszkodtunk rájuk, mert olykor talán épp az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] ösztönzésére születtek, s feljegyzéseik nem egy helyt hasznosan bővítik jegyzeteink magyarázatait. Idézésükről – helyszűke miatt – többnyire le kell mondanunk, s a megfelelést csak utalással jelezzük. A fellapozott legfontosabb útinaplók vagy külföldi peregrinációról is valló önéletírások:

Skarica Máté: Vita Stephani Szegedini. (Az utazás ideje: 1569-1572)

Baranyai Decsi [= Tardy Lajos: Baranyai Decsi Czimor János Hodoeporiconja /1587./ FK [= Filológiai Közlöny] 1965. 359-371.] János: Hodoeporicon (1587)

Deidrich György: Hodoeporicon (1589)

Szenci Molnár Albert: ΕΦΗΜΕΡΙΣ, diarium, vel adversaria mea (1590-1625)

Miskolci Csulyak [= Miskolci Csulyak István: Diarium Apodemicum. Kézirat. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Oct. Lat. 656.] István: Diarium Apodemicum (1601-1607); kézirat

Kecskeméti Gergely: Ulysses Pannonicus (1625-1626)

Haller Gábor [= Haller Gábor Napló [= Szenci Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiad. Dézsi Lajos. Bp. 1898.]ja 1630-1644. Erdélyi Történelmi Adatok. Szerk. Szabó Károly. IV. köt. 1862. 1-103.] Napló [= Szenci Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiad. Dézsi Lajos. Bp. 1898.]ja (1630-1644)

Bethlen Miklós [= Bethlen Miklós Önéletírása. I. köt. Bev. Tolnai Gábor. Sajtó alá rend. V. Windisch Éva. Bp. 1955. Magyar Századok.] Önéletirása (1661-1664)

Pápai Páriz Ferenc Napló [= Szenci Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiad. Dézsi Lajos. Bp. 1898.]ja (1672-1675)

Bethlen Mihály [= Bethlen Mihály Útinaplója. Kézirat. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Oct. Hung. 1261.] Útinaplója (1691-1695); kézirat

Szathmári Király [= Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711-1717 Esztendőkben. Kiad. Thaly Kálmán. Rákóczi Tár. I. köt. Bp. 1866. 235-396.] Ádám Napló [= Szenci Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiad. Dézsi Lajos. Bp. 1898.]-könyve (1711-1717)

Miskolci Szígyártó [= Miskolci Szígyártó János 1714-1716. évi Útinaplója. Kiad. Dézs Sándor. Protestáns Új Képes Naptár 1885. 44-59.] János Útinaplója (1714-1716)

Kérészi István [= Album itinerarium Stephani Kérészi… intra periodum annorum 1717 et 1718… Mikrofilm a gyulafehérvári Batthyány Könyvtár Ms. III. 174. sz. kéziratáról.]: Album itinerarium (1717-1718); kézirat

Teleki József [= Teleki József Naplói. Kézirat. MTA Kvt K. 373/I-II.] Napló [= Szenci Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiad. Dézsi Lajos. Bp. 1898.]i (1759-1761); a kéziratokat használtuk

Teleki Sámuel [= Gróf Teleki Sámuel Úti naplója 1759-1763. Sajtó alá rend. Biás István. Marosvásárhely 1908.] Útinaplója (1759-1763)

Keresztesi [= Keresztesi József Akadémiai utazása, a’ külországokban. Kiadva: TSz [= Theológiai Szemle] 1925-1935.] József Akadémiai utazása a’ külországokban (1779-1780)

Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldött levelei (1785-1787)

Somody [= Somody István Utazása 1789 és 1790 Esztendökben… Kézirat. OSzK Oct. Hung. 755.] István Utazása (1789-1790); kézirat

Bethlen Elek [= Bethlen Elek: Úti naplók 1795-1797. Kézirat. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Fol. Hung. 1242.] Útinaplói (1795-1797); a kéziratokat használtuk

Erdélyi János Útinaplója és úti levelei (1844-1845). A más minőséget jelentő XIX. századi útinapló-özönből Erdélyi Jánosét azért emeltük ki, mert mint az első Szepsi Csombor-tanulmány szerzője, alaposan ismerte az Europica Varietas-t. Természetesen átnéztünk jó néhány olyan útijegyzetet is, melyre – egyező adatok híján – nincs miért hivatkoznunk.

A tárgyi jegyzetek elrendezéséről azt kell megjegyeznünk, hogy az egyes országok (fejezetek) jegyzetcsoportja előtt összefoglalóan utalunk a forrásproblémákra, a fejezettel foglalkozó speciális és általunk használt legfontosabb irodalomra, s ugyanitt kerítünk sort az illető országban, városban való tartózkodás időbeli kereteinek meghatározására is.

Csombor Márton sokszor hivatkozik különféle mértékegységekre. Ezeket alább adjuk meg, átszámítva a ma használatos egységekre; az egyes előfordulási helyeknél külön magyarázatot már nem tartottunk szükségesnek:

1 magyar mérföld = 8354 m
1 német mérföld = 7532 m
1 római mérföld = 1479 m
1 francia mérföld = 4452 m
1 római öl = 1,5 m
1 sing = 0,6 m
1 kopja= 2-2,5 m
magyar pint = 1-2 liter
icce = 0,5 pint
kassai messzely = 0,4 liter

Hasonlóképpen tarka egyvelegét sorolja elő az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] a XVII. század eleji magyar és európai pénzfajtáknak. Ezeket sokszor viszonyítja is egymáshoz, s a Magyarországon ismert egységekre számítja át; máshol csak puszta nevükkel találkozunk. Az emlegetett pénzfajták közül a pénz vagy dénár volt a legkisebb értékű, a poltura, garas, forint, tallér, arany nagyobb értéket képviselt. A további részletek – pl, a számtalan poltura-fajta pontos értékének – tisztázása meglehetősen nehéz, mert a XVII. század elején a pénz értéke Európa-szerte romlott, változott. Bethlen Gábor pl. négy alkalommal rendelt el árszabályozást. A jó és rossz poltura közti határ éppen 1620: előtte 4 pénzen kellett elfogadni, értéke azonban rohamosan esett, s az ún. 5 pénzes garas is csak 1619-ig számított jó pénznek. Bethlen pénzügyi reformjairól, a XVII. század elején használatos pénzek értékéről, egymáshoz való viszonyáról ld. Kerekes: Bethlen Kassán [= Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629. Kassa 1943.] 291-312. és Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár 1945. 5-52. További tájékoztatást e művekben talál az érdeklődő; jegyzeteinkben csak néhány speciális esetben adunk magyarázatot.

 

*

 

Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] számtalan földrajzi és történeti utalása, adata, leírása latin és német nyelvű forrásmunkák használatáról tanúskodik. Az útikönyv forrásait, s különösen az egyes fejezeteket bevezető, mindig földrajzi-történeti művekre épített általános leírások adatait elsősorban a kozmográfiák és a speciális földrajzi művek rengetegében kell keresnünk. Egy helyt (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 29.) Szepsi Csombor hivatkozik is a leghíresebb XVI. századi kozmográfiára, s megállapítható, hogy ezt – Sebastian Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.] (1489-1552) Cosmographia universalis c. számtalan kiadást megért munkáját – máshol is, többször is idézi. Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.] munkája 1544-ben jelent meg először németül, majd hamarosan latinra fordították, s népszerű volt a régi magyar irodalomban. Miskolci Csulyak [= Miskolci Csulyak István: Diarium Apodemicum. Kézirat. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Oct. Lat. 656.] útinaplójának pl. Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.] volt a legfontosabb forrása (többször idézi, könyvtárában is megvolt – vö. RMKT XVII. 1-3. [= Régi magyar költők tára. XVII. század. I-III. köt. Szerk. Klaniczay Tibor és Stoll Béla. Bp. 1959-1961.] XVII. 1. 337.), Zrínyi Miklós könyvtára ugyancsak őrizte egyik példányát (vö. Bibliotheca Zrinyiana. Die Bibliothek des Dichters Nikolaus Zrínyi. Wien 1893. 21.) Két helyen (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 27, 243.) említi Csombor Márton Gerhard Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]t, a reneszánsz földrajztudomány betetőzőjét (1512-1594). Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]tól 1595-ben jelent meg az első atlas-nak nevezett térképgyűjtemény Duisburgban Atlas sive meditationes de fabrica mundi et fabricati figura címmel. Ez az első kiadás főleg csak térképeket tartalmaz, ahol szöveges részei vannak, ott csupán az állam– és közigazgatási szervezet, a rendek száraz felsorolását adja. A későbbi, bőséges földrajzi és történeti kommentárral ellátott Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]-atlaszok kiadója és szerkesztője az amszterdami Jodocus Hondius (1543-1611), aki Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] metszeteinek rézlemezeit örökölte. Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] térképei tehát változatlanul, szövegei viszont terjedelmes bővítéssel jelentek meg. Sőt, e bővített szövegek rövidebb összefoglalására is sor került Atlas minor [= Atlas minor Gerardi Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]is a I. Hondio plurimis aeneis tabulis auttus atque illustratus. Transl. Peter Offenbach. Frankfurt am Main 1609. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Földr. Qu. 139.] címmel. E „kisebbik” atlaszban már a szöveg dominál: a vázlatos, apró térképek szinte csak illusztrálnak. Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] a Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]-atlaszok szöveges részével számos helyen mutat konkrét egyezést. Mivel azonban az Atlas minor [= Atlas minor Gerardi Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]is a I. Hondio plurimis aeneis tabulis auttus atque illustratus. Transl. Peter Offenbach. Frankfurt am Main 1609. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Földr. Qu. 139.]-ra való hivatkozás (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 27.) problematikus – épp e helyen nincs szövegegyezés ! –, s mert máshol a „nagy” atlasz tudósításai állnak közelebb az Europica Varietas-hoz, nem dönthető el pontosan, hogy Szepsi Csombor végül is milyen változatot használt. A szövegösszevetést tehát mindkét esetben elvégeztük. A „nagy” atlasznak első kiadása (1963-as brüsszeli utánnyomásban) s 1613-as amszterdami edíciója járt a kezünkben – ez utóbbi, sajnos, Lengyel– és Csehországot hiányosan tartalmazza –, a hazai könyvtárakban igen ritka Atlas minor [= Atlas minor Gerardi Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]is a I. Hondio plurimis aeneis tabulis auttus atque illustratus. Transl. Peter Offenbach. Frankfurt am Main 1609. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Földr. Qu. 139.]-nak pedig Peter Offenbach által németre fordított 1609-es kiadása feküdt előttünk. Láttuk, hogy Cseffei László 1628-ban „egy Atlas minor [= Atlas minor Gerardi Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]is a I. Hondio plurimis aeneis tabulis auttus atque illustratus. Transl. Peter Offenbach. Frankfurt am Main 1609. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Földr. Qu. 139.] nevü könyv”-et küldött Velencéből Erdélybe, s megvolt a kötet az öreg Apafi Mihály könyvtárában is. Vö. Thallóczy Lajos közlésével: MKSzle [= Magyar Könyvszemle] 1881. 130. A nagy atlasz majd főleg Comenius sárospataki évei után népszerűsödött nálunk, 1650-ben ő hozatta meg a kollégiumnak. Vö. Csinády Gerő: Comenius és a földrajz tanítása. Pedagógiai Szemle 1958. 1065.

A források kérdése tovább bonyolódik azzal, hogy Csombor Márton – földrajzi irodalmunkban tudvalevőleg elsőként – részletesen megjelöli az egyes városok és országok földrajzi szélességét és hosszúságát, nemcsak a fokokat, de a perceket is feltüntetve (Prussia Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 31., Dancka Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 53., Elbląg Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 114., Koppenhága Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 133., Amszterdam Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 154.). Adatait azonban hiába keressük Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] modern atlaszain, ahhoz képest igen nagyok az eltérések. A kérdés megválaszolásához történeti-földrajzi irodalmunktól nem kaptunk segítséget, mert a legutóbb is „született földrajzi író”-ként ünnepelt Csombor Márton útleírásának máig sincs alapos földrajzi szempontú feldolgozása. Csinády Gerő sem tesz egyebet, csak beilleszti Szepsi Csombor nevét a magyar geográfusok sorába, a földrajzi irodalomban való „jártasságát” azonban nem teszi vizsgálat tárgyává (Érdemes magyar geográfusok a nagy földrajzi felfedezések – XV-XVII. sz. – korában. FdrK [= Földrajzi Közlemények] 1958. 161-173.). Nekünk annyit sikerült megállapítanunk, hogy az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] fokjelölései a Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]nál korábbi Abraham Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] (1527-1584) először 1570-ben Amszterdamban megjelent Theatrum orbis terrarum c. rézmetszetes térképgyűjteményének adatait követik. Amint a munka 1592-es kiadása alapján ellenőrizhettük, Csombor Márton adatai minimális eltérést mutatva biztosan egyeztethetők Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] térképeinek szélességi és hosszúsági jelöléseivel, csak Amszterdam esetében mutatkozik igen nagy eltérés. Am Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] Hollandia-térképén kivételesen nincs fokbeosztás, s e város adatai csak az Európa-térképről olvashatók le, a differencia magyarázata ezzel függhet össze. Ezek után logikusan tételezhetjük fel, hogy Szepsi Csombor Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] szövegéből is merített, s valóban, Frízia leírásának második fele szó szerint Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.]t követi. Ezen túl azonban csak szórványos egyezésekről beszélhetünk. Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] másik munkája, az Itinerarium per nonnullas Galliae Belgicae partes nem lehetett ismerős Szepsi Csombor előtt: párhuzamos helyeik nincsenek. Eleink Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] művét is jól ismerték. 1585-ben Sasvári Gergely végrendelete eltestálja a Theatrum orbis terrarum-ot (vö. Márki Sándor: A földrajz-tanítás története Magyarországon. FdrK [= Földrajzi Közlemények] 1891. 269.), Thurzó Szaniszló XVI. századi könyvtárának is értékes darabja (vö. Iványi [= Iványi Béla: Gönc szabadalmas mezőváros története. Karcag 1926.] Béla: MKSzle [= Magyar Könyvszemle] 1909. 94.), Bethlen Gábor, Apafi Mihály és Zrínyi könyvei között hasonlóképpen fellelhető (vö. Vita Zsigmond: MKSzle [= Magyar Könyvszemle] 1965. 225., MKSzle [= Magyar Könyvszemle] 1881. 131., Bibliotheca Zrinyiana l53.).

Mivel a Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.], Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.], Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] műveiből idézhető megfelelések mellett az Europica Varietas-nak számos helye látszik idegen forrásból eredeztethetőnek, Szepsi Csombor ezeken túl is használhatott olyan forrásmunkákat, melyek ma nem ismeretesek előttünk. Elképzelhető, hogy egyetlen összefoglalás feküdt előtte, melynek anyaga Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.], Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.] és Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] alapvetésére is épít, de független is azoktól, s az eddig fel nem lelt adatokat összefoglalóan tartalmazza. A nagy XVII. századi bibliográfiák – pl. Georgius Draud: Bibliotheca classica… Frankofurt am Main 1625., Martinus Lipenius: Bibliotheca realis philosophica…. Uo. 1682. stb. – száz számra sorolják elő a különféle kozmográfiákat, geográfiákat, itinerariumokat, mappákat, földrajzi munkákat, amelyek közül több tucatot néztünk át, eleddig eredménytelenül. Amíg ez a mű nincs a kezünkben, nem tudjuk eldönteni, vajon a Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]– és Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]-hivatkozások nem onnan való egyenes átvételek-e. Németországi vagy németalföldi német vagy latin nyelvű kiadvány jöhet szóba, amit szerzőnk még külföldi útja alkalmával vásárolt. Az Europica Varietas-ban pl. megemlíti, hogy Leidenben „vagyon amaz hires könyvnyomtato officina Plantiniana, kiben üdöt mulatni gyakorta bé mentem” (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 167.), és Londonnál sem felejt el szólni a könyvesboltokról (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 203.). Azzal is számolnunk kell, hogy a danckai gimnáziumban kitűnő könyvtár állt rendelkezésére. A már említett Bonifacio adományozta könyvanyag katalógusa pl. a következő bázeli kiadású földrajzi műveket tartalmazza: „Cosmographia Seb. Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]ii”, „Novus orbis”, „Strabo” (vö. Bertini [= Aldo Bertini: Giovanni Bernardino Bonifacio marchese d’Oria, fondatore della Biblioteca Civica di Danzica. Estratto dall’ „Archivo Storico per le Province Napoletane”. Nuova serie, vol. XXXVII, (1957.) Napoli 1958.] 67-69.). Dancka a magyar földrajztudomány bölcsője volt. Szepsi Csombor a földrajzi előadásokról készített jegyzeteit és a tankönyveket is felhasználhatta az Europica Varietas-hoz. Tanárainak munkáin kívül mindenekelőtt Keckermann emlegetett műveit említjük fel, melyek között földrajzi, hajózási stb. tárgyúak is akadnak (vö. Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 72.). Földrajzi fokjelölései közül három Prussiára vonatkozik, Koppenhága és Amszterdam sem fekszik innen távol, s ez ugyancsak összefüggésben lehet Danckával. Az sem lehetetlen, hogy a fokjelölések valamely danckai provenienciájú, Ortelius [= Abraham Ortelius: Theatrum orbis terrarum… Antverpen 1592. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. I. 113.]on alapuló földrajzi, esetleg hajózási munkából vétettek, mert Elblągtól Danckán, Koppenhágán át Amszterdamig éppen az a forgalmas hajóút vezetett, amin Csombor Márton is végigutazott. Nem lenne tehát meglepő, ha a keresett összefoglaló történeti-földrajzi kompilációra Danckában bukkannánk rá, hisz itt rejtezhet Besztercei Simoni Pál lappangó disszertációja is.

Szepsi Csombor érdekes népjellemzéseinek alapvető forrásául Turóczi Trostler József Barclay Icon animorum-át jelölte meg (I. 2l3.). Összevetettük Barclay először 1614-ben megjelent szövegét az Europica Varietas-éval: csak távoli rokonságról beszélhetünk. Csombor Márton oly sokszor dicsért népjellemzései valóban nem eredetiek, de ezek is a földrajzi irodalomból valók. (Ld. pl. Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 131-132.) Ahol egyelőre nem is idézhetjük a pontos párhuzamokat, ott is csak erről lehet szó, mert e néptipológiai ismeretek még a jóval későbbi magyar földrajzi művekben is megtalálhatók, és sokszor Csombor Márton szövegére emlékeztetnek. De nemcsak e ponton, másutt is számos adatbeli egyezés köti össze az Europica Varietas-t e későbbi magyar földrajzi munkákkal. Mivel ezek a párhuzamok sokszor olyan esetekben mutathatók ki, ahol egyelőre Szepsi Csombor mintáját nem idézhetjük, ez ismét a feltételezett összefoglaló forrás felé mutat; a későbbi szerzők is ebből meríthettek, ha esetleg újabb közvetítéssel is. Az sem valószínűtlen, hogy a szerzők magát az Europica Varietas-t is olvasták. Mindezért e földrajzi műveket – nevezetesen Frölich [= Frölich Dávid: Medulla Geographiae Practicae… Bártfa 1639. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]II. 536.] Dávidét, Bertalanffi [= Bertalanffi Pál: Világnak két-rendbeli rövid ismérete… Nagyszombat 1757.] Pálét és Szuhányi [= Szuhányi Ferenc: Notitia orbis et variis peregrinationibus ab illustribus viris susceptis deprompta. Kassa 1788.] Ferencét – ugyancsak megszólaltatjuk a tárgyi jegyzetek között.

Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] általános forrásproblémái után a kisebb összefüggő részek és a vegyes források kérdését is szemügyre kell vennünk. A gazdag és terjedelmes lengyel fejezet prussiai és danckai vonatkozású adatait a bemutatott fő forrásokon kívül Csombor Márton a Dancka eredetmondájával kapcsolatban (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 54.) megnevezett Kasper Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.] (kb. 1540-1594) „secretarius civitatis Gedanensis”, az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] szerint „az Danckáiak fö Historicusok” német nyelvű történeti munkájából vette. Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.] vaskos kötete, a Historia rerum Prussicarum… Beschreibung des Landes Preussen először 1592-ben jelent meg németül, 1599-ben újra kiadták. Még a szerző kezdte latinra fordítani, de a 8. könyvnél nem jutott tovább, s fennmaradt kézirata alapján, a lefordítatlanul hagyott részek pótlásával, majd csak 1769-ben jelent meg latin nyelven (Caspari Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.]ii Rerum Prussicarum historia ex codice manu auctoris scripta edita. Gdañsk 1769. A Biblioteka Gdañska Polskiej Akademii Nauk Oa. 869. sz. példányát használtuk; az életrajzi adatok ennek névtelen bevezetőjéből valók). Szepsi Csombor tehát – aki kitűnően tudott németül – csak németül olvashatta, s erről egy Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.]től idézett mondata (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 57.) is meggyőz. Az alapítás történetét csak az 1599-es kiadás kezdi a jelzett 6a lapon, de az idézet egyikben sem felel meg pontosan a Szepsi Csombortól citált szövegnek (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 57): Ach Tantz Tantz, warumb hastu mich verrathen; Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.] (8a ill. 6b): O tantz, tantz, wie hastu mich verraten. Az eltérés abból adódhat, hogy kijegyzése, emlékezete megcsalta kissé, vagy pedig itt is közvetítéssel idéz. Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.] hatalmas kötetét nem valószínű, hogy elcipelte Magyarországra, Danckában készíthetett belőle kivonatot. Aligha használhatta viszont „frater Petrus de Dusenburg” krónikáját, bár erre is hivatkozik (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 32.), mert Petrus de Duisburg 1326-ban befejezett művét, a lovagrend történetének és Poroszország meghódításának legrégibb, igen értékes forrását csak 1678-ban adták ki: Chronicon, Prussiae…. cum incerti auctoris continuatione usque ad annum 1435. Accesserunt… dissertationes XIX. antiquitates Prussicas complexa auctore et collectore Christophoro Hartknoch. Frankfurt-Lipcse 1679. (Az Europica Varietas-ban elbeszélt dolgok leírása a De desolatione terrae Galindiae c. fejezetben, pars III. cap. IV. 77-78. A Biblioteka Gdañska Polskiej Akademii Nauk Oa. 789. sz. példányát láttuk.) Duisburg műve ennek előtte csak Maciej Stryjkowski 1582-es lengyel átdolgozásában volt ismeretes (EVL [= Martona Csombora Podróz po Polsce. Tlumaczył Jan Slaski. Tłumaczenie zostało dokonane przy współpracy doktora Sándora Kovácsa. Przypisami opatrył Wacław Zawadzki. Varsó 1961.] 109-110.), ami viszont a lengyelül nem is tudó Csombor Márton által idézett részt nem tartalmazza. Elképzelhető, hogy szerzőnk a kéziratos példányba tekintett bele, valószínűbb azonban, hogy – a danckai gimnázium esetleges közvetítő szerepe mellett – nem egyenesen a krónikát citálja, hanem egy már azt idéző műre támaszkodik. A varázsló vezette galindiai asszonylázadás történetét pl. a Sarmatiae Europae descriptio c. először 1581-ben megjelent kötetben is megtaláljuk. Ennek összeállítója Alexander Gwagin, eredetileg Alessandro Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] (1538-1614), Báthori István velencei születésű vitéz katonája és történetírója volt (ld. róla Báthory István…levelezése. II. köt. Kiad. Veress Endre. Kolozsvár 1944. 347.). A közvetítő tehát ő is lehetett, bár Duisburg krónikájára nem utal, s így kérdéses marad, honnan tud Csombor Márton az ősforrásról. Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] más helyei azonban ugyancsak összefüggésbe hozhatók Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] könyvével, s ez közvetítő szerepe mellett szól. Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] másik hivatkozása („Matthias Mechouiensis in sua Polonica Chronica” Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 34.) sem látszik eredetinek: Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.] is citálja röviden a szóban forgó kérdés kapcsán, Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] pedig szó szerint azt idézi tőle, amit az EV. S ha a poroszok ősvallásáról szóló résznél Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] nem is látszik biztosan forrásnak – miként nem tűnik annak Schütz [= Caspar Schütz: Historia rerum Prussicarum … Zerbst 1592. OSzK Ant. 389. (Ezt idézzük.) A D. Chytraeustól gondozott 2. kiad. (Lipcse 1599.) a Vatikáni Kvt-ban: Palatina 105. II. 184.] sem –, a fentieken kívül mégis valószínűsítheti ismeretét, hogy a danckai ostromot Szepsi Csombor ama Jan Łasicki nyomán beszéli el hosszasan akinek Clades Dantiscanorum-át Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] is szó szerint lenyomtatta Rerum Polonicarum tomi tres c. gyűjteményében, amely kötet a Sarmatiae Europae descriptió-t ugyancsak tartalmazza. Hasonlóképpen Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] összeállításának ismerete mellett tanúskodik, hogy Toruñ, CheŁmno, Grudziądz és Malbork alapítási éveként Guagnini [= Rerum Polonicarum tomi tres… Alexandro Guagnino… authore. Frankfurt 1584. Bp. Egyetemi Könyvtár Ga 2990.] ugyanazt a dátumot adja az alapítási esztendők provinciák szerinti hosszú listájában (II. 110-118.), mint az EV, míg a Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]-atlaszokkal csali Toruñ és Malbork esetében áll fenn egyezés.

A forrás említése nélkül hagyott jelesebb helyek közül még kettőre utalunk. A kelet-pomerániai Wollin sziget városairól előadott mesés történetek forrása nem Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.], hanem kétségtelenül David Chytraeus (vö. Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 123-125.), a poissy-i kollokvium és a Szent Bertalan éj leírása pedig Jacobus Thuanus művével rokonítható (vö. Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 247-254.). Az Europica Varietas-ban emlegetett példatár-írók, valamint Erasmus, Monardes-Clusius, Sabinus, Justus Lipsius, Pierre Hardivilliere munkáit Csombor Márton első kézből látszik idézni.

E fejtegetések után korántsem tartjuk lezártnak az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] forrásproblémáit; megoldási kísérleteinkkel a további kutatást szeretnénk ösztönözni. Annak ellenére, hogy nem idézhetjük Szepsi Csombor valamennyi utalásának, adatának pontos megfelelőjét, a megtalált biztos párhuzamok, a későbbi földrajzi munkák adatainak ismeretében, s nem utolsósorban stíluskritikai érvek segítségével meg tudjuk állapítani, melyek azok a részek, utalások, adatok, amelyekről szerzőnk nem számolhat be saját tapasztalatai révén, hanem csak forrásmunkák anyaga alapján. Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] teljes szövegét felmérő alábbi összeállítás három szövegréteget különít el: az utazás közben készült nyers diáriumot, a későbbi, tudatos fogalmazású és a forrásművek alapján született részeket. Az arányok jól szemléltetik, hogy Csombor Márton művében a kiérlelt, tudatosan fogalmazott, visszaemlékező részek aránya a legkisebb: az útleírás elsősorban a friss napló földrajzi munkák anyagával kiegészített foglalata. Legkönnyebben épp a forrásokat követő réteg tapintható ki. Az idézett megfelelések természetével való összevetés (adatszerűség, történeti, tudományos vagy mesés jelleg), s a nemegyszer hangot, színt váltó leírásmód meglehetős biztonsággal engedi meg e vonulat elkülönítését. A diárium is, de még inkább a tudatos fogalmazású réteg természetesen körülfolyja ezeket a források nyomán előadott részeket, s azért az utóbbi főleg, mert a napló nyers szövege már korábban készen állott. A forrásmunkák adatai és a biztosan későbbi genezisű rétegek tehát több helyt szorosan összetartoznak – különösen ott, ahol Szepsi Csombor kibontja, értelmezi forrását – így táblázatunkban a köztük felvett határ többször áttörendő. (Ld. pl, a Beszkidek okoskodó leírását: Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 5.) Még inkább érvényes ez a diárium és a tudatosan megformált elbeszélő részek viszonyára. Éppen ezért e helyeken is ki kell törölnünk a választóvonalat a napló és a tudatos szövegezés között, néhány esetben pedig, ahol mindhárom réteg elemei keverednek, nem is erőltethetjük a szétválasztást. A különböző rétegekhez való tartozás néhol stiláris vagy tárgyi érvekkel bizonyítandó, ezekre a jegyzetanyag megfelelő helyén térünk ki, itt csak a tényeket rögzítő táblázatot adjuk:




Hátra Kezdőlap Előre