CÍMLAP
|
1505-1558 TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
BEVEZETÉS.
I.
MÁRIA NEMZETISÉGI SZÁRMAZÁSA.
II.
MÁRIA SZÜLETÉSE, GYERMEKKORA,
NEVELÉSE S TERVEZETT ELJEGYZÉSE.
III.
MÁRIA ELJEGYZÉSE. A POZSONYI ÉS A BÉCSI CONGRESSUS.
IV.
MÁRIA NÁSZAJÁNDÉKA ÉS HOZOMÁNYA.
V.
MÁRIA ÉS LAJOS EGYÉNISÉGEINEK ÉRTÉKELÉSE.
VI.
MÁRIA HAZÁNKBA ÉRKEZÉSE ÉS MEGKORONÁZÁSA,
FÉRJHEZMENETELE ÉS PRÁGAI ÚTJA. BUDAI OTTHONA.
VII.
MÁRIA HÁZASÉLETÉNEK ALAKULÁSA.
A FÉRJ KÖNNYELMŰ ÉLETE.
VIII.
MÁRIA HÁZASÉLETÉNEK ALAKULÁSA.
AZ UDVAR NAGY SZEGÉNYSÉGE.
IX.
MÁRIA PÉNZÜGYI VISZONYAI.
X.
A TÖRÖK VESZEDELEM. A HONVÉDELEM ÁLLAPOTA.
AZ ORSZÁGOS ÁLLAPOTOK.
XI.
A VESZEDELEM HATÁSA A KIRÁLYI PÁR LELKÜLETÉRE.
XII.
A MOHÁCSI HADJÁRAT. A KIRÁLY HALÁLA.
AZ ORSZÁG ROMLÁSA.
XIII.
A MOHÁCSI RÉMHÍR MEGÉRKEZÉSE.
MÁRIA MENEKÜLÉSE. ÚTKÖZI SZENVEDÉSEI.
XIV.
MÁRIA KIRÁLYNÉ POZSONYI UDVARA.
AZ ORSZÁGOS PÁRTÁLLÁSOK.
A TRÓNKÖVETELŐK.
XV.
MÁRIA KIRÁLYNÉ POLITIKAI
ÉS KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGE.
XVI.
A HAINBURGI TANÁCSKOZÁS.
HÁZASSÁGTERVEZET MÁRIA ÉS SZAPOLYAI KÖZÖTT.
XVII.
MÁRIA ÉS PÁRTJA ORSZÁGVÉDELMI
ÉS KIRÁLYVÁLASZTÁSI GONDJAI.
XVIII.
A SZÉKESFEJÉRVÁRI ÉS A POZSONYI
KIRÁLYVÁLASZTÓ ORSZÁGGYŰLÉSEK.
XIX.
MÁRIA ÉS PÁRTJA KÜZDELME FERDINÁND
KORONÁZÁSA ÉRDEKÉBEN.
MÁRIA MAGYAR HELYTARTÓSÁGA.
XX.
FERDINÁND SZÉKESFEHÉRVÁRI KORONÁZÁSA.
XXI.
MÁRIÁNAK NÉMETALFÖLDRE VALÓ KÖLTÖZKÖDÉSE.
XXII.
MÁRIA NÉMETALFÖLDI KORMÁNYZÁSA.
XXIII.
MÁRIÁNAK TUDOMÁNYOS, SZÉPMŰVÉSZETI
ÉS ZENEI FOGLALKOZÁSA. SPORTKEDVELÉSE.
XXIV.
MÁRIA LEMONDÁSA. ELHAGYJA NÉMETALFÖLDET.
SPANYOLORSZÁGBA KÖLTÖZIK. HALÁLA.
XXV.
MÁRIA HAZAFIAS KEGYELETE.
FÜGGELÉK
MÁRIA KIRÁLYNÉ LESZÁRMAZÁSI TÁBLÁJA.
II. LAJOS LESZÁRMAZÁSI TÁBLÁJA.
MÁRIA KIRÁLYNÉ ROKONSÁGI TÁBLÁZATA.
Bevezetés
Habsburgi Mária, II. Lajos magyar király neje, csak rövid ideig ült, igen
fiatal korában s a legválságosabb időben, hazánk trónján s azért itt
távolról sem fejthette ki azt az eredményes kormányzati és kulturális
munkát, melyet tőlünk a mohácsi vész után nem nagy időre elszakadva, a
külföldön egy negyed évszázadon át, nagy elismeréssel és dicsőséggel
végzett. Mégis hazai működése is mint országos pártalakítóé és a Habsburgok
magyarországi trónjának megalapítójáé jellemzetes s nagyban magára vonja a
történetíró figyelmét és érdeklődését. Csupán hazai működésének
feltüntetése mindazonáltal csak hiányosan jellemezné az ő nőegyéni és
kormányzati tulajdonságait. A hazai trónra ült fiatal királyné s a nagy
császár szolgálatában állott, korban gyarapodott s gazdag tapasztalatok
által tökélyesbült özvegy egy szerves egészszé csak úgy válik, ha
tevékenységét nyilvános szereplését és privát kedvteléseit életpályájának
nemcsak kezdetén, hanem annak befejezésében is, tehát elejétől fogva
végiglen, feltüntetjük. Eddig életiratát csak úgy szerkesztették, hogy
magyar íróink Máriának csupán a mohácsi vész után következő évig való
szakaszát, a külföldi irók pedig csakis az 1530-tól haláláig terjedő másik
szakaszát írták meg, ezek is, azok is feltűnő fogyatkozással. Ezt a
szakadozottságot és fogyatékosságot a jelen mű úgy törekszik pótolni, hogy
Mária két életszakaszát, magyar királynői és németalföldi helytartói
szereplését nemcsak összekapcsolja s lehetőleg egy összefoglaló szerves
egészszé teszi, hanem okiratokon és művészettörténeti adatokon alapuló bő
életrajzi közlésekkel is kiegészíti. Igy psychologiailag érthetőbbé lesz
Mária egyénisége s jellemének fejlődése, mérlegelhetőbbé történeti
jelentősége.
...
A gyüjtött adatokat és a helyszíni tapasztalatokat felhasználva írtam meg Mária királyné és korának eme történetét. Vajha sikerült volna azt csak megközelítőleg is hűen és tanulságosan megírnom. Minden e műben mutatkozó fogyatékosságot mentsen a kegyes olvasó birálatában szándékom nemessége és lelkesedésem tisztasága.