[Gyermek nekünk születek tiszta…]*

Gyermek nekünk születek tiszta, nemes szüztöl,
Kit az angialok dicsernek örökke vegh nelkül.
Kinek ökör, szamar terdeket megh haytak,
Mert teremptöieknek lenni ötet ismerek.
Szent kiralyok ö hozzaia meszünnen iövenek,
Aranyat, tömient es kenetet neki vivenek.
Azert mijs ez kisdednek ezeket mondgiunk,
Mint megh valto uy kiralynak, Christus urunknak.
Az egy örök nagy Istennek legien diczösegh,
Ki egyedül uralkodik örökkön örökke.

Kézirata:

Pálffi Márton-ék. 1676 előtt, 16b. – Előtte a latin mintája.

Megvan még Kájoni János latin–magyar versgyűjteményében (1677 k., 73); a kézirat ma hozzáférhetetlen; a latin és a magyar kezdősor Papp Géza feljegyzéséből ismeretes.

Karácsonyi ének, a Puer nobis nascitur de pura virgine kezdetű cantio fordítása. Tartalma szerint Vízkeresztre is illik. Az ismeretlen fordító az eredeti négysoros strófákat, feltehetően a dallamminta nyomán két-kétsoros szakaszokká bontotta.

A latin eredeti megtalálható Kájoni János énekeskönyvében (1676, 69), a tizenhét tagból álló Rotula, karácsonyi versfüzér VII. darabjaként (vö. [Dicsirjük az áldott JESUST…] c. vers jegyzete.) és külön a Pálffi Márton-ék. idézett helyén. Külföldi énekeskönyvekben a XVI. században fordul elő (Lipphardt, Walther: Johann  Leisentrits Gesangbuch von 1567. Leipzig 1963, 44; Wackernagel I, 330). Szövege Kájoni nyomán a következő:


Rotula VII.

Puer nobis nascitur de pura virgine,
Quem angeli laudant sine termino.
Cui bos, et asinus genua flexerunt,
Quia suum Dominum esse cognoverunt.
Reges Tharsis, et insulae munera portarunt:
Aurum, thus, et myrrham Christo donarunt.
Nos quoque concinatus huic parvulo:
Ut regi et salvatori nostro Domino.

Versforma: 13–13 (kevés ingadozással).

Dallama ismeretlen.




Hátra Kezdőlap Előre