Panditur coeli atrium*

Nota eadem

Meg-nyílt Menyország kapuja,
Alleluja.
El-küldeték Isten Fia,
hozzánk. Alleluja.
Akarva Mennyet el-hadgya,
Magát Emberek-ért adgya,
bérül. Alleluja.
Im a' Szüz méhében le-szál,
Kinek Meny, s' Föld félve szólgál,
Isten. Alleluja.
Eg Királlya a' szénán sír,
Ki mind Mennyel, és Földel bir,
jajgat. Alleluja.
Ezt a' Sidók nem ismérik,
Noha hogy el-jöjjön kérik
Istent. Alleluja.
Szamár, és ökör imádgyák,
Noha Emberek el-hadgyák
ötet. Alleluja.
Tarsis, s' szigetek Királlyit,
Vonsza, rontván akadállyit
nékik. Alleluja.
A' szelid Szüz Istent szülte,
Hitván posztó közzé kötte,
sirván. Alleluja.
Csillag után meszszül jünek,
A' Mágusok, s' rendel tönek
áldást. Alleluja.
Temjénnel, Isten hogy légyen,
S' mint Király aranyat végyen,
jedzik. Alleluja.
Igaz Ember hogy született,
Myrhából visznek kenetet,
azért. Alleluja.
Eökör az ö Teremtöjét,
Isméri; s' szamár szerzöjét,
féli. Alleluja.
Im kemény téli-idöben,
Fázik, hitván lepedöben
fekvén. Alleluja.
Téged Uram Eg Királlya,
Ki fektetett a' szalmára,
kérlek? Alleluja.
El-hagyván Egek szállását,
Halgatod Anyád szóllását,
kedvel. Alleluja.
Talám azért hagyád Eget,
Hogy értünk tennél eleget,
itten. Alleluja.
Erre szemmel szivböl tekints,
Ember; imé a' drága kincs
nyugszik. Alleluja.
Enekellyük dicsiretit,
Hálállyuk-meg szeretetit
néki. Alleluja.
Oh én drága kis JESUS-om,
Aludgyál kegyes orvosom
immár. Alleluja.
 
Kinek idö véget nem ád,
Szent Léleckel te Szent Atyád
Regnál. Alleluja.

Nyomtatott kiadása és kézirata:

Alapszöveg: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 61. – Cím és nótajelzés: Panditur Coeli atrium. Nota eadem. – Előtte a latinja, amelynek felirata és nótajelzése: ALIUS. Nota: Fit porta Christi pervia. – Megvan a második kiadásban is (1719, 39).

Csíkcsobotfalvi kézirat. 1675 k., 37–9. – Előtte a latin kottával.

Karácsonyi ének Jézus születéséről és a napkeleti bölcsek látogatásáról; a Panditur caeli atrium kezdetű cantio fordítása. A latin eredeti, amely Kájoni kéziratában és nyomtatott kiadásában egyaránt megvan, a himnologiai szakirodalomban csak a Cantionale catholicum és Dankó József Vetus hymnariuma  (324.1.) nyomán ismeretes (Chevalier 31414); versfőiben PUER NATVS IN BETHLEHEM olvasható. Lehetséges az is, hogy a latin cantio és a magyar fordítás szerzője egyaránt Kájoni János volt (vö. [Küldetek az archangyal a szüzhöz el menni…] sz. jz.). – Szövege a következő:


Panditur coeli atrium, Alleluja,
Mittitur medius trium mundo. Alleluja.
Volens hic coelos relinquit, Alleluja.
Salvus homo ut sit, inquit, Veni. Alleluja.
Ecce virgo capit eum, Alleluja.
Claudit in utero Deum verum. Alleluja.
Rex coelorum flet in foeno, Alleluja.
In praesepio obsceno vagit. Alleluja.
Non agnoscunt hunc Judaei, Alleluja.
Quod esset Filius Dei veri. Alleluja.
Asinus et bos adorant, Alleluja.
Quem homines non honorant Deum. Alleluja.
Tharsis et insulae reges, Alleluja.
Donis plenos portant greges huic. Alleluja.
Virgo mitis nixa Deum, Alleluja.
Vili panno tegit eum, fovens. Alleluja.
Stellā duce magos videt, Alleluja.
Regum donis rex arridet puer, Alleluja.
In thure notatur Deus, Alleluja.
Quod sit rex, est signum ejus aurum. Alleluja.
Natus homo, mundi bono, Alleluja.
Verus est, hoc myrrhae dono patet. Alleluja.
Bos agnoscit creatorem, Alleluja.
Asinus mundi satorem timet. Alleluja.
En hyemali tempore, Alleluja.
Artus trepidant frigore hujus. Alleluja.
Te coeli rex, te domine, Alleluja.
Quis prostravit in stramine duro? Alleluja.
Linquens coeli palatia, Alleluja.
Quaeris pia solatia matris. Alleluja.
Ergone coelos deseris, Alleluja.
Ut subvenires miseris nobis. Alleluja.
Huc cor, oculos vertite, Alleluja.
Cuncti nascentem cernite Deum. Alleluja.
Ejus canamus gloriam, Alleluja.
Et laudem multifariam demus. Alleluja.
Mi Jesu dulcis bellule, Alleluja.
Dormi, nate tenellule Deus. Alleluja.
Qui finem non dant saecula, Alleluja.
Per infinita saecula regnes, Alleluja. Amen.

Versforma: 8–4–8–6 (a–b–a–b); a 2. sor, amely egyben refrén, ismétléssel nyolc szótagosnak is tekinthető.

Dallama: RMDT II., 67. sz.

20 Tarsis, s' szigetek királlyit – Utalás a 71. zsoltár 10–11. versére, amely a vízkereszti zsolozsma antifónái között szerepel: Reges Tarsis et insulae munera offerent: reges Arabum, et Saba dona adducent; Káldi György fordításában: A' Társis és a' sziget királyi ajándékokat mutatnak-bé: az Arábiaiak és a' Sába királyi ajándékokat hoznak.




Hátra Kezdőlap Előre