Nyomtatott kiadása és kézirata:
Kájoni János: Cantionale catholicum.
Csík 1676, 290. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Angyaloknak Nagyságos Aszszonya. –
Megvan a második kiadásban is (1719, 226).
Kájoni János latin–magyar
versgyűjteménye. 1677 k., 8. –
Csupán a magyar kezdősor ismeretes a ma egyébként
hozzáférhetetlen kéziratnak tartalomjegyzékéből.
Ének a Szentháromságról. Az első
három strófája közös az azonos kezdetű
XVI. századi protestáns forrásokból ismert
énekkel (Jénáki Ferenc:
Kájoni János énekeskönyve és forrásai.
Kolozsvár 1914, 104–5); ez először 1560-ban
Huszár Gál énekeskönyvében (RMNy 160, fol.
F1b; hasonmás kiadás: Bibliotheca Hungarica
Antiqua XII. Bp. 1983), majd Szegedi Gergely (1569, 166; RMNy 264) és
Bornemisza Péter (1582, XXXIXa; RMNy 513) gyűjteményében
jelent meg. Ez a három versszak Huszár Gálnál
így olvasható:
Imadvnc mi tegedet szent Haromság |
Kiben semmi nem lehet hamissag, |
Hanem czac a szent öröc igassag, |
Segitségre bizon nagy gazdagság. |
Te vagy Atya fiu es szent Lelec, |
Harom szemely de egy igaz Isten, |
Fogyatkozas nalad semmi nintsen, |
Bizodalom ha benned nagy leszen. |
Imadunc mi teged Atya Isten, |
Fiad altal könyörgünc szüntelen, |
Hogy szent Lelked sziuünkben tellyes legyen, |
Erössecké minket hitben tegyen. |
|
Jénáki szerint (i.h.)
Kájoni kéziratos gyűjteményének tartalomjegyzékéből
következtetve az ének talán egy ismeretlen latin mintával
együtt lehetett meg egykoron. Mivel ennek a ma hozzáférhetetlen
kéziratnak már Jénáki idejében is hiányzott
az első 22 lapja, ő sem tudta a Kájoni kézírásával
másolt éneket megvizsgálni. Feltételezése
szerint Kájoninál „az első és második
strófa tartalmának megfelelően tovább is a Szentháromságot…dicsőíti.
Valószínű, hogy az első két versszakot
kivéve a többit Kájoni maga írta, illetve fordította.”
(Jénáki nyilván nem két, hanem három átvett
strófára gondolt!)
Versforma: 10–10–10–10 (a–a–a–a).
Dallama: RMDT I., 44. sz. és II, 103. sz.