A Szent Háromságról*

Menybéli Atya, teremtö Szent Jsten;
Halgas-meg minket, mi könyörgésünkben.
Szent Háromságot, enged hogy hirdessük, s hiuen meg-uallyuk.
Hiszük Szent Atya, hogy te uagy Teremtö.
Bünben meg-hóltakot eleuenitö.
Személlyek közöt Jstenségben elsö, s mindenben felsö.
A mit teremtesz, Teremt a' te Fiad;
Teremt Szent Lélek, és az Jstenségnek,
Nincs uáltozása, se pedig oszlása, Mert egy a' hatalma.
Nem teremtettet Atya, se született.
Fiu Attyatól, született egyedül,
Öröktöl fogua, kezdete nem léuén; Se uége sohúl.
Szent Lélek pedig, nem alkotott Jsten.
Sem teremtetett, sem pedig született.
Hanem származik, két elsö személytöl, és egy Istenségböl.
Fiú magára uéuén Emberséget.
Nem kissebbité aual Jstenséget,
Ember, és Jsten meg-marad egészlen, s mindenbe éppen.
Emberségéuel kisseb az Attyánál.
Jstenségéuel, nem kisseb nálanál.
Ezt az Emberj elme nem foghattya, s-Meg sem gondolhattya.
Azért nem illik, ezt nékünk uisgalnunk.
Hit ala kell itt elménket foglalnunk.
Három személyben, hogy uagyon egy Jsten: Válhatatlan képpen.
Azért Atyához, s Megualtó Fiúhoz,
Szivböl kialtsunk, és a' szent Lélek-hez,
Az egy Istenhez; Hogy midön meg-halunk, jussunk kezjhez.

3 enged<gy> A hiuen szó kivakart betűk helyén. 5 A meg-hóltakot két utolsó betűje utólag beszúrva. Az eleuenitö i-je é-ből javítva. 9 a'<z> 14 A két sem szó m-je utólag beszúrva. 15 A lap szélén: Ki mondhatatlan 17 A kissebbité második i-je é-ből javítva. 23 Felragasztott papírcsíkon. 25 A Megualtó szó kivakart betűk helyén.

Kézirata:

Turóci cantionale. XVII. sz. 2. fele, 51. – Cím: A SZENT HÁROMSÁGRÓL. – Dallamát is közli.

Ének a Szentháromságról, a O Bože Otče Sweta Stworitely kezdetű egyházi ének fordítása, amelynek eredetijét a névtelen fordító Szőlősy Benedek gyűjteményéből (Cantus catholici. Pýsně katolické. Kassa 1655, 164) vette. Szövege a következő:


Giná, o tágemstwý Trogýce Swaté.
O Bože Otče Sweta Stworiteli,
Vslyss ňyňi hlas náss, w-tomto Vdolý.
Deg ať wyz, Trogýci ponáme,
a wyhlásyme.
Weryme Otče, že gsy Ty Stworritel,
Wssech Hrýchem mrtwých, močny obžiwitel;
W-osobách prwňý gsa, Božtwy nedelyss,
Mocy nemeňýss.
Co čiňýss Otče; Cžiňý Syn twůg také.
Tolkež Duch Swatý; A' neňy neyaké,
w-Božstwý dýlnosti, Wssecko gest w-swornosti;
Gedens w-Mocnosti.
Tys Otče wlastňe Cžiňytelem mocným.
Syn twůg Mudrost twá, Spasytelem nassým.
Duch Swatý prawym Osprawedlňitelem,
y Tessytelem.
Neňy stworeňý Otec, ňi splozeňý.
Syn pak z-samého Otce Narozeňý,
Gest, gsa pred weký, Počatku nemage,
Konce ňeznage.
Duch Swatý take neňi včineňý.
Neňi stworeňy, ani Narozeňý.
Ale pocházý od obú. w-Trogýci,
Bůh gendné mocy.
Acž pak Syn, Na se prigal Cžlowečenstwý.
Niyakž wssak nezbyl w-Božstwý spoločenstwý.
Cžlowek, Bůh prawý trwá, se nedely,
Krystus Pán celý.
Dle Telesenstwý, Otce sweho menssý.
Ale wssak w-Božstwý ňikdy se ňemenssy
Cžehož rozum nass, nemůž postihnuťi,
aňi obsáhnuťi.
Protož wssetečňe, neslussi bludiťi.
Než sprosta werit, zwesti se nedaťi,
w-Trogich Osobách, že gest Bůh gediný
a nerozdilný.
Srdcem molagme k-Otca, take k-Synu,
k-Duchu Swatemu Bohu wssemocnému.
Ať nám odpusti, nasse nepráwosti,
Prege Ktálowstwý.
O Trogice, twým mernym po nyňegssy,
Smrti: když s-Telem delit budem Dussy.
Prygmiž nás w-Kyssy Nebeského Trůnu,
Pane Gežyssý.
O pro prymluwy MARYE twé Matky.
Y wssech twych Swatých, ať su nasse cesti,
Naprawugýcé, k-nassému spaseňy,
Bože gediny. Amen.

Versforma: 11–11–11–5 (a–a–b–b).

Dallama: RMDT II., 112.


Hátra Kezdőlap Előre