| SZerelmes Jesusom, Mennyei drága kincsesem, |
| Ah mit nem méveltél, Hogy bünösnek jót szerzenél! |
| Testi veszélyünkért, Sok féle terhünkért, |
| Itt nyújtod magadat, S' malasztodat: |
| Oh Jesus, orvosunk; Ez Szentségben bòldog sorsunk.
|
|
| Piros szép Klárisom, Vérben öltözött Iesusom: |
| Veszszük kegyelmedet, Melly e' Szentségben terjedett: |
| Ez a' nagy szeretett, Hódíttya szivünket; |
| Meg-hajttya térdünket, és fejünket. |
| Oh bóldog Sátorunk, Ellenség ellen táborunk.
|
|
| Az Isten emberért, Imé mit mivel bünösèrt! |
| Hogy Lelkünk élhessen; Adgya magát illy kegyessen: |
| Lelki szent édesem, Jesus szerelmesem, |
| Add hogy szeresselek, s' kövesselek. |
| Csudálatos Szentség! Menybéli tellyes édesség.
|
|
| Jesus, e' Szentségben Bizom, mint nagy kegyelmedben; |
| Hadd meg ölellyelek, Szivemben had rekeszszelek: |
| Ha veled szüntelen, Lészek ez szent helyen; |
| Veled fel-támadok, Nagy jót vallok. |
| Oh erös támaszunk; Jó illatú szép tavaszunk.
|
|
| Idvösségnek úttya, Oh nagy Szentség, öröm kúttya: |
| Szánd-meg hiveidet, Rendeld mellénk seregidet: |
| Meg-kinzott testedèrt, Jesus szent vèredért, |
| Segéld-meg igyünket, Aldgy bennünket. |
| Oh bóldog Asztalunk; Illy nagy jóért hálát adunk.
|
|
|