Gyertya szentelö Bóldog Aszszonyról*

Nótaja, Üdvöz légy Mennyei Bánya

JRot törvénye Mojsesnek;
Elsö Fia Szüléjének,
Szenteltessék az hatalmas nagy Istennek.
Tudván ez törvény igáját,
Bé-áldá MARIA Fiát,
Es Templomban vivé ez Világnak díját.
A' Törvénynek edgyik ága;
Hogy ött Siklus az vàltsága,
Valakit elsöben szül Anya Világra.
Azèrt enged e' Törvénynek,
A' ki Ura menynek s' földnek,
Hogy példája légyen engedelmessègnek.
Oh szüz Anya! a' gyermecskét,
Karodon függö terhecskét,
Vidd Oltárhoz, S-vedd tölem ez ènekecskét.
En-is JESUS szerelméért,
Szent Annya szüzességéért,
Tészem rabbá magamat, Jsten kedvèért.
Tarcs-meg JESUS e' rabságban,
Szüz Anyàdnál szent szándèkban,
Hóltom után, vidd Lelkem örök hajlèkban.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 466–7. – Cím: GYERTYA SZENTELÖ BÓLDOG ASZSZONYRÓL. – Nótajelzés: NÓTAJA, fol. 24. [ = Üdvöz légy Mennyei Bánya]. – Az énekeskönyv szerkesztője az éneket a Boldog Aszszonyrol valo enekek közé sorolta, az 504. lapon pedig A' dicsöült szentekröl közönséges énekek című részben a naptár rendjének megfelelő helyen ezt a megjegyzést tette: II. FEBR. Gyertya Szentelö B. Aszszonyról: lásd oda föl, fol. 466. et 167. [vö. Gyertya szentelö Bóldog Aszszony napjára c. jz.]

Szövege megvan még a következő XVIII. századi kéziratos gyűjteményekben: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 133), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 339), Zirci-ék. (1751–66, 37b), Vöcsey János-ék. (1752, 181), Paksi Márton György-ék. (1760–1, 327), Dőri-ék. (1763–74, 263).

Ének Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére. Lásd De pvrificatione Beatae Mariae Virginis die II febrvarij c. jz. Tarnóczy István Titkos értelmü Rosa című elmélkedő könyvéből (1676, 287) az azonos kezdetű verses imádság ( Dicseret gyertya szentelö Boldog Aszszonyrul c.) 1., 2., 4., 5., 7., 20. és 21. versszakának átalakított változata. Az énekeskönyv szerkesztője az átvett  strófákat a dallammintához átformálta; a szövegek összefüggéséből kitűnik, hogy ismernie kellett az ének teljes változatát, amely azonban nyomtatásban csak két évvel később jelent meg.

Versforma: 8–8–12 (a–a–a).

Dallama: RMDT II., 24/a. sz.




Hátra Kezdőlap Előre