De Sancto Stephano rege Vngariae XXI avgvsti^*

1 K HAtalmas Ur Isten, 4 K te-néked Szent Atyánk kiáltunk. 12 K Dicsirjünk, és áldgyunk az magas Menyégben. 14 K Es a' 15 K Magyar Nemzetségnek 17–24 K Hiányzik. 17 P Az össi szót kivakart betűk helyére későbbi kéz írta. 19 P A Sárolta szó o és ta betűi későbbi kézzel. 20 P A vették szó első t betűje utólag az e fölé írva. 23 P Hogy meg <nyerhetnének> A térhetnének szó az áthúzott szó fölé írva. 25 K Egy éjel Gejzának, 26–28 K Szent István Mártyrral meg-jelenvén, monda: Rövid-nap ö-néki Isten fiat adna, Ki a' Magyarokat igaz Hitre hozza. 29 K Esztergom Várában Világra születik, 31 K Szent István nevére leg-ottan nevezik, 32 P A lakozzék első z betűje utólag a sor fölé írva. K lakozik. 33–48 K Hiányzik. 40 P sivböl 50 P Istensül, K Viselé [… ] Istenesül: 51–52 K Fárada Christus-ért igen szüntelenül, Szentnek hivattatnék méltán mindenektöl. 53–54 K Olly szelid, irgalmas vólt a' szegényekhez, Gyámoltalanokhoz, és szükölködökhöz: 57–60 K Hiányzik. 58 P osztogátogatot 62 K Ajánlá Országát 63–64 K Viselné gondgyokot meg-tért Magyaroknak, Esedezzék értek áldott Szent Fiának. 65–68 K Hiányzik. 70 P A mat betűk a kézirat rongáltsága miatt nem látszanak. K Jó testamentomát 72 K Mi szép nemzetünknek 73 K a' sorsok, 74 K lön mindenben 75 K meg-marada szép gazdag Országok, 77 K De mihelyen hátra 78 K óltalmát szép 79–80 K El-kezdék veszteni fényét Országoknak, Kit már könyves szemmel minnyájan láthatnak. 81–84 K Hiányzik. 89–92 K Hiányzik. 90 P Az Ö utólag beszúrva. 94 K Nagy szép nyereséggel 96 K nyújtá 99 K a' Christus Jesusban, 100 K fényes Menyországban. 101 K látszottak, 102 K Könyörgése-által 103 K Nagy sok nyavalyákból 104 K Dicsiret, dicsösség a' Szent Háromságnak.

Kézirata és nyomtatott kiadása:

Alapszöveg: Pécsi-ék. 1674, 34a–36b. – Cím: DE SANCTO STEPHANO REGE VNGARIAE XXI AVGVSTI. – Nótajelzés: Nota folio 63. [Későbbi kézzel:] Hálá adásunkban.

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 474–5. – Cím: MAS AZONROL. – Nótajelzés: Nota: Hálá-adásunkban, etc. – Kiad. Dankó 403. – Szövege megvan még Kájoni második kiadásában is (1719, 408); kiad.: Alszeghy Zsolt: Szent István a magyar egyházi költészetben (Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Bp. 1938. III, 331).

Ének Szent István királyról; krónikás elbeszélő modorban versbe foglalt prédikáció. A bevezető könyörgés (1–3. vsz.) tizenegyedik sora utal először Szent Istvánra. Származásának bemutatása, jellemrajza után (4–15. vsz.) a névtelen szerző az országalapító testamentumáról szól (16–17. vsz.): Szent  István felajánlotta országát Szűz Máriának. Ebből levonja a kornak szóló tanulságot: a magyaroknak „addiglan jól esék ő sorsok”, amíg Szent István felajánlásához, az ország patrónájához hűségesek maradtak (18–22. vsz.). A  befejezés halálának, temetésének és a sírjánál történt csodáknak rövid foglalata (23–26. vsz.). Az ének közvetlen forrása ismeretlen.

Ünnep: aug. 20. Tiszteletéről: Bálint 1977, II, 196–224.

A Pécsi-ék. a címben rendhagyó módon a szent ünnepnapját augusztus 21-re teszi. Ez a dátum hazai liturgikus kalendáriumban egyetlen esetben fordul elő, egy XV. század utolsó harmadából való felsőmagyarországi breviárium-kódexben (OSzK, Cod. Lat. 132.). Külföldön általában augusztus 19-én van az ünnepe.  Augusztus 21-e ismereteink szerint az Odera melletti Lebus (a középkorban a Gniezno-i érsekség suffraganeusa) és a morvaországi Olomouc egyházmegyéjének liturgikus naptárában szerepel (Hermann Grotefend: Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Hannover 1891–1898. II/2, 172). Lehetséges,  hogy a Pécsi-ék. szerkesztője idegen forrásra támaszkodott vagy olyan környezetben írták az éneket, ahol Szent István király patrociniumát nem az általánosan elterjedt magyar szokás szerint ünnepelték. (Vö. De Sancta Margareta 20 julii c. jz.)

A két szövegváltozat közül egyébként a Pécsi-ék. egy feltételezhető mintát archaikusabb formában és teljesebben őrzött meg. Kájoni a korábbi kéziratos hagyományt tükröző szöveget átjavította és kilenc versszakot (5–6., 9–12., 15., 17. és 23.) elhagyott.

Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a).

Dallama a nótajelzés alapján: RMDT I., 15/II. sz. – A Pécsi-ék. eredeti, lapszámot idéző dallamutalása nem azonosítható.

17 Texuss – Taksony, Géza fejedelem apja, Szent István nagyapja, akit a honfoglalás koráról szóló latin krónikák Taxon, Toxon, Thoxon formában is említenek (Szentpétery, Scriptores II, 328–9). A Pécsi-ék.  változatában szereplő szokatlan névalak közvetlen forrása ismeretlen. Ez a rész Kájoninál hiányzik.

20 Christus urunk hitit… vették – keresztény hitre tértek.

24 alonnának – aludnának.

25 Szüz Maria – a legenda elbeszélése szerint egy ifjú vagy angyal jelentette Gézának álmában, hogy fia születik.