[Szükség uégsö dolgajnkról…]*

Szükség uégsö dolgajnkról, sokszor elmélkednünk,
És azoknak szörnyüségén, gyakran siránkoznunk.
Tuduán aszt, hogy meg-kel halnunk, Földé, s porrá lennünk,
Sullyos itéletet uárnunk, s szamadásra mennünk.
Ha az elménkbe forogna, sziu szomorú uólna;
Bünnek úttyát félbe hadna, A bünt meg-útalna.
Az Vrnak el-jöuetele éjfél tajba lészen.
Jaj nékünk mikor el-jöuend, ha nem lészünk készen.
Szükség hogy égö lámpások legyenek kezinkbe,
És bö olaj gerjesztésre, ne járjunk setétbe.
Akkor Árosok-hoz menyuén, félö hogy el-késünk:
Kapuk ha be lésznek zarua, jaj honnan bé-megyünk.
Fel-kialtnak a' bünösök: Vram, Vram, nisd-fel.
Nem jsmérlek kik legyetek: A Christus meg-felel.
Midön azért Jtéletre el-jö az Vr Isten,
Véle sok Angyali sereg akkor jelen lészen.
Meg-zendül a' trombita szó, uilág szegletire.
Kellyetek-fel, ti halottak. Jertek itéletre.
Ottan ki ki koporsóbúl, testét fel-emeli,
Jó és gonosz praktikáit uallára fel-uészi.
Akkor nagy számot kel-adnunk, minden dolgajnkrúl,
Haszontalan gondolatról, és hiuságos szórúl.
Ott helyheszteti az Jsten, jokat job kéz felé.
A gonoszokat pediglen, alattya bal-felé.
El-rémülnek a' bünösök Jsten szine elött;
És eszektöl el-táuoznak, nagy haragja elött.
Fohászkodua fel-kiáltnak, az magas hegyekre.
Szakadgyatok ránk, ti hegyek, ne jussunk itéletre.
Semmi mentségek nem lészen; Sem pedig Tútorok.
Ellenek lesz magok uétke: az ördögök uádlók.
Kiket az örök tömlöczbe magokkal be rántnak.
Kiuül pedig a tömlöczöt erössen bé-zárják.
Ott lesz örökkön, örökké, keserues jaigatás.
Bánat, iszonyú fajdalom, és fog csikorgatás.
Az Jgazak fel-támadnak, ö igasságokban,
Azok ellen, kiktöl uóltak nagy szorongatasban.
Azok azért szollittatnak. Jertek én áldottim;
Bjrjátok az Országomot, s legyetek örökösim.
Haluán azért, illy nagy dolgot, készüllyünk halál-hoz,
És nyeluel ki mondhatatlan eröss szám-adás-hoz.
Folyamodgyunk a' Christushoz, Bününkböl ki térjünk.
Hogy midön test-töl el-uálunk, országában érjünk.

7 A tajba szó második szótagja kivakart betűk helyén. 9 A kezinkbe i-je e-ből javítva. 11 Az Akkor szó egyik k betűje utólag beszúrva. <ha>Árosok-hoz Az enyuén betűk kivakart betűk helyén. 12 jaj <merre> Az áthúzott szó fölött: honnan 15 azért <Az Vr Jsten> 16 Az akkor szó egyik k betűje utólag beszúrva. 21 Az akkor szó egyik k betűje utólag beszúrva. 26 el-táuoznak <uán>, <szent> Az áthúzott szent szó alatt: nagy 42 Az érjünk kivakart betűk helyén.

Kézirata:

Turóci cantionale. XVII. sz. 2. fele, 78–9. – Cím: Más Ének. [A lapszélen:] Vj Enek.

Verses elmélkedés a végső dolgokról: a feltámadásról, utolsó ítéletről, kárhozatról és az örök boldogságról. Forrása, szerzője ismeretlen.

Versforma: 14–14 (a–a). Lehetséges a négy soros strófa is: 8–6–8–6 (a–b–a–b); a rímelés azonban nem következetes.

Dallama ismeretlen.

7–14 Az Vrnak el-jöuetele – az utolsó ítéletkor; utalás az okos és oktalan szüzekről szóló evangéliumi példabeszédre (Mt 25, 1–13).

37–38 Jertek én áldottim – utalás a talentumokról és az utolsó  ítéletről szóló evangéliumi példabeszédre (Mt 24, 14–46); Mt 25, 34: Akkor mond a' király azoknak, kik az ö jobjára lésznek: Jőjetek-el én Atyámnak áldottai, bírjátok a' világ kezdetitől-fogva néktek készíttetett országot.




Hátra Kezdőlap Előre