Második Endre király dekrétoma

Magyar Törvénytár
  1000–1526. évi
  törvénycikkek
Fordította és jegyzetekkel ellátta
  Nagy Gyula
  a M. T. Akadémia lev. tagja,
  orsz. levéltárnok
  Budapest. 1899.

Második Endre király dekrétoma, aki jeruzsáleminek mondatik

A Szentháromság egy Isten nevében.

1 §. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma*, Szerbia, Galícia és Lodoméria királya, örök emlékezetül.

2 §. Amiért hogy országunk nemeseinek és másoknak is Szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszújából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbításáról.

3 §. Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserűségre jutott ügyünk, amit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább, mint őáltalok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.

4 §. Efölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:

 

1. CIKKELY

Szent István király ünnepéről

 

Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, hacsak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérváratt tartozzunk megülni.

1 §. És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk, és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon odagyűlhessen.

 

2. CIKKELY

Hogy senki perbe hívás nélkül el ne marasztassék

 

Ezt is akarjuk, hogy a nemesembert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hívatott, és rendes úton törvényt láttak reá.

 

3. CIKKELY

A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról

 

Továbbá semmi szerpénzt*, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.

1 §. Hívatlan sem házukra, sem falujukra nem szállunk.

2 §. Azonképpen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt*.

 

4. CIKKELY

Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen

 

Ha valamely nemesember fiúmagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja; a többivel azt mívelje, amit neki tetszik.

1 §. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.

 

5. CIKKELY

A megyés-ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól

 

A megyés-ispán a nemesek jószágán ítéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.

1 §. A megyei várispánok egyáltalában senkit ne ítéljenek, hanem csak a magok vára népét.

2 §. A lopókat és latrokat ítéljék meg a király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.

 

6. CIKKELY

A pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak

 

Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vele.

 

7. CIKKELY

A királynak az országon kívül való hadakozásáról

 

Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor hazatérend, a nemeseken hadibírságot ne vegyen.

1 §. Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.

2 §. Azonképpen, ha az országon kívül akarnánk hadakozni, és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.

 

8. CIKKELY

A nádorispán hatalmáról és a helyettes bírákról

 

A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül ítéljen.

1 §. De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király híre nélkül el ne végezhesse.

2 §. Helyettes bírákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.

 

9. CIKKELY

Az országbíró hatóságáról

 

Országunk bírája, míg a curián* leend, mindeneket ítélhessen és a curián* indult pert akárhol elvégezhesse.

1 §. De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.

 

10. CIKKELY

Hadban elesett jobbágyurak* fiainak jutalmokról

 

Ha valamely jobbágyúrnak*, akinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni.

1 §. És ha nemesember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, amint neki tetszik.

 

11. CIKKELY

Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?

 

Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak.

 

12. CIKKELY

Akármi módon megholtak feleségének hitbéréről

 

Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra ítéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.

 

13. CIKKELY

Hogy a hatalmasok meg ne nyomorítsák a föld népét, se a szegénységet

 

A jobbágyurak* úgy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is úgy járjanak, hogy a szegénységet ne fosszák, ne nyomorgassák.

 

14. CIKKELY

Az olyan ispánról, aki az ő vára népét megrontja

 

Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország színe előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és amit elragadott, adja vissza.

 

15. CIKKELY

A lovászokról, pecérekről* és solymárokról

 

Lovászok, pecérek* és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek.

 

16. CIKKELY

Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék

 

Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.

 

17. CIKKELY

Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék

 

Amely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.

 

18. CIKKELY

A nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről

 

Továbbá a nemesek, búcsút véve* tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, úgy mint a nagyobbtól a kisebbhez; ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.

1 §. Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején ítélt, avagy az előtte kezdett pert, míg ugyan őelőtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk; viszont a mi fiunk is azonképpen.

 

19. CIKKELY

A föld népe és vendégek szabadságáról

 

A várakhoz tartozó jobbágyok* Szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.

1 §. Hasonlatosképpen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.

 

20. CIKKELY

A tizedről

 

A tizedet pénzül megváltani senki ne tartozzék, hanem amit a föld terem, bort vagy gabonát, abbul fizessék.

1 §. És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segítjük őket.

 

21. CIKKELY

Hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak; és a nép se hordjon tizedet a király jószágára

 

A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.

 

22. CIKKELY

A király disznairól

 

Továbbá, a mi disznaink nemesember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.

 

23. CIKKELY

Az új pénzről

 

Továbbá, a mi új pénzünk esztendeig járjon, húsvét napjától húsvét napjáig.

1 §. És a dénárok olyfélék legyenek, amineműek voltak Béla király idejében*.

 

24. CIKKELY

Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek

 

Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.

1 §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

 

25. CIKKELY

A sóról

 

Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regécen* és a végekben.

 

26. CIKKELY

Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell

 

Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak.

1 §. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.

 

27. CIKKELY

A nyestbőr adóról

 

A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, amint Kálmán király elvégezte volt.

 

28. CIKKELY

Hogy akit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen

 

Ha valaki törvényrenden elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.

 

29. CIKKELY

Az ispán jövedelméről és a királyi jövedelmekről

 

Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, úgymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.

 

30. CIKKELY

Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbíróit kivéve, senki két tisztet ne viseljen

 

Továbbá, e négy jobbágyurat:* tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbíróját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

 

31. CIKKELY

Hogy az előlbocsátott cikkelyek aranypecsét alatt írásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el

 

És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, írattuk egy igén hét levélbe, és megerősítettük a mi aranypecsétünkkel; úgy, hogy egyik levél küldessék a pápa úrnak, és ő is írassa bé az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban*, a harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a királynál; az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.

1 §. Oly módon, hogy az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamiképp a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hívek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjokat meg ne tagadják.

2 §. Hogyha pedig mi*, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak* és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyen vallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mindörökké.

3 §. Kelt Keled* kezéből, ki egri prépost és kancellárunk; a testté lett ige után ezerkétszázhuszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereck váci, Vince nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.

 




Hátra Kezdőlap Előre