Jegyzetek

Eötvös József A zsidók emancipációja című írása a Budapesti Szemle 1840. évi II. kötetében (110–156.) jelent meg. Kiadták német és olasz nyelven is. A szöveget e füzetben a Szépirodalmi Könyvkiadó (Magyar Helikon) Eötvös József művei sorozatában megjelent Eötvös József: Reform és hazafiság I–III. Bp. 1978. kiadás alapján (I. 207–256.) közlöm. Bánóczi József a Népszerű zsidó könyvtárban megjelent kiadás (Bp. é. n.) előszavában hangsúlyozza, hogy Eötvös – maga is hivatkozik erre – nem tudott héberül, s feltehetően tudós hebraista ismerőse sem volt, így a Talmud-hivatkozások olykor pontatlanok, árnyalatlanok. A kiadások azonban nem korrigálják Eötvös tévedéseit, tekintettel arra, hogy az író gondolatmenetének ívét, szellemének humánus lobogását e néhány adatszerű pontatlanság nem csorbítja. Másrészt Eötvös humanista röpiratot ír, s jóllehet mondandójának igazolására tudományos forrásokat használ – a tudományosság követelményeit gyakran figyelmen kívül hagyja. Forrásaiban nem mindig kellő kritikával válogat, mások által másoktól idézett gondolatokat idéz, nem jelölve meg a pontos lelőhelyet, olykor egyáltalán nem tünteti fel: honnan származik az idézet. (J. Merilhou és G. L. Winter nyilatkozatainak szövege például Bloch Móritz A zsidókról [Pesten, 1840.] című, Párizsban írott könyvéből, amely néhány hónappal korábban jelent meg Eötvös írásánál, de amelyre Eötvös cím szerint nem hivatkozik!) Így az idézetek inkább gondolati illusztrációnak tekinthetők, mintsem tudományos forrásanyagnak. Eötvös gondolatait, indulatait azonban pontosan s érzékletesen alátámasztják.

Az alábbi jegyzetek nem tudományos kommentárok és helyreigazítások (csak néhány Biblia-idézet helyét jelöltem meg pontosabban); a jegyzetek a megérthetést könnyítik az olvasó számára, Eötvös gondolkodásmódjának, emberi tisztességének tartalmasabb megközelítését segítik. (Az Eötvös által két, másoktól átvett idézetben előforduló jelentéktelen politikusról – Lord Belgrave, Gróf Grót – semmi közelebbit nem sikerült kiderítenem.) A bonyolult téma alaposabb megismerését, megértését segíthetik: Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten (Bp. 1901.); Simon László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (Debrecen, 1936.); Száraz György: Egy előítélet nyomában (Bp. 1976.). A fenti munkák mindegyike – a téma roppant összetettségéből, kuszaságából következően – számos vitatható megállapítást, téves adatot is tartalmaz.




Hátra Kezdőlap