Bevezetés

...

Az aranymosás történetének szakirodalma ugyan nagy, de az adatok mégis aránylag csekélyek. Hasonló a helyzet a művelet technológiájának esetében is. Földünk szinte minden táján ismert az aranymosás, de csak néhány helyen van évezredes múltja, másutt legfeljebb csak néhány évszázada űzik ezt a különleges, sokak szemében romantikus foglalkozást. Elöljáróban meg kell mondanom, hogy sem a történeti, sem a technológiai részben nem foglalkozunk a Föld távoli részeinek aranymosásával, bármilyen érdekes és csábító lenne az alaszkai Klondike és Yukon folyók mentén a 19. század végén kirobbant "aranylázról", vagy a hasonló kaliforniai, ausztráliai és afrikai jelenségekről írni. De helyszűke miatt még a szibériai és a mandzsúriai folyók egykori aranymosásáról sem tudunk megemlékezni, noha ez a világ aranytermelésében jelentős szerepet játszott. Történeti szempontból csupán a mediterrán területet és Elő-Ázsiát, valamint Európa legfontosabb részeit tekintjük át nagy vonalakban. Részletesebben csupán a Duna és a Rajna, valamint a mellékfolyóik mentén folyt aranymosás múltjával foglalkozunk, azonban itt sem tárgyalhatunk meg mindent. Erdély, a történelmi Transsylvania, már a görög és a római időktől, de különösen a közép- és az újkorban Európa leggazdagabb aranytermelő helyének számított, aranyországnak tartották. Noha az ottani aranymosás múltja rendkívül érdekes és tartalmas, technológiája is sokban eltér más vidékekétől, e munka keretében mégsem foglalkozhatunk vele.