Jegyzetek

Kármán József művei, így A nemzet csinosodása is, az általa szerkesztett Uránia köteteiben jelentek meg. A folyóiratnak mindössze három száma látott napvilágot 1794-ben; A nemzet csinosodása a harmadik kötetben (261–315). Másodjára Toldy Ferenc gyűjteményes kiadásában (Kármán József írásai és Fanni hagyományai. Pest. 1843) került az olvasók kezébe, később az Abafi Lajos szerkesztette Nemzeti Könyvtárban (Kármán József művei I–II. Bp. 1879–1880); legutóbb: Kármán József Válogatott művei. Vál. és bev. Némedi Lajos. Bp. 1955. Némedi Lajos szövegkiadása a legmegbízhatóbb, de Toldy olvasatának néhány vitatható megoldását megjegyzés nélkül átveszi. E mostani kiadás az Uránia harmadik kötetében megjelent szövegen alapszik. Kármán helyesírása nem mindig következetes, néha bántó sajtóhibák is tarkítják az Urániában olvasható szöveget; írói stílusára jellemző az időnként archaikus, sajátosan egyéni ízű nyelvhasználat – igyekeztem hűen megőrizni e tarka, de jellemzően egyéni, pontatlanságokkal, következetlenségekkel gazdag nyelvezetet. Az Urániában például ezt olvashatjuk: „Legyen bár halhatatlan kiki négy kőfalai között, legyen vagy hitessen egynek a hét bölcsek közül, az talán a ház igazgatására szükséges.” Toldy Ferenc „kijavítja” a szöveget, logikusabbá (földhözragadtabbá) teszi: a halhatatlan szó helyén kiadásában csalhatatlan olvasható. Nyilván sajtóhibának vélte a józan okosságával össze nem egyeztethető kifejezést. Kármán fantáziájának szárnyalása megtört szöveggondozói hűségén. Az ilyen s hasonló esetekben az eredeti szöveghez ragaszkodtam.

Kármán szóhasználatában nem határolódik el élesen a szépirodalom és a tudományos irodalom; amikor a tudományok fontosságáról beszél, gyakorta elsősorban a szépirodalmi alkotások hiányának fájdalmas voltáról gondolkodik.

Latin idézetei sokszor csak hozzávetőleges pontosságúak, olykor a jelzett helyen nem föllelhetőek.

Néhány jegyzetet maga írt, e Kármántól származó szövegmagyarázatokat eredeti helyükön, a lap alján találja meg az olvasó.




Hátra Kezdőlap